KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/augusztus
KORTÁRSUNK, SHAKESPEARE
• Takács Ferenc: A zseni és a stróman Shakespeare a filmvásznon
• Schubert Gusztáv: Rögtön jövök S.Ö.R. – Shakespeare Összes Rövidítve
• Varró Attila: Shakespeare-zsánerek
• Hubai Gergely: Shakespeare-zsánerek
• Szabó Noémi: Shakespeare-zsánerek
• Bocsor Péter: High-tech gyűlölet Coriolanus
MARSBÉLI KRÓNIKÁK
• Orosdy Dániel: „Mesemondó volt” Ray Bradbury
• Várkonyi Benedek: Földönkívüli képmásaink Beszélgetés Lukács Bélával
CHRISTOPHER NOLAN
• Huber Zoltán: Privát Batman Nolan avagy a szerzőiség
PUNKFILMEK
• Ardai Zoltán: Nyitott smink Last Call – Dresden Dolls
• Szőnyei Tamás: Pogo a könyvespolc előtt A film és a magyar punk
MAGYAR PANTHEON
• Kelecsényi László: Becs és dics Az Örkény-mozi
KÖNYV
• Forgách András: Visszaigazulás Kővári Orsolya: Árnyékvilág – Tarr Béla-retrospektív
FILMISKOLA
• Gelencsér Gábor: Az emlék: más Történelmi múlt idők
FRANCIA ÚJ RAJ
• Ruprech Dániel: Fáradhatatlan szerelmeskedők Az új francia film
• Horváth Eszter: Mintapolgárok és lázadók Titanic: Francia zátonyok
FILM / REGÉNY
• Bayer Antal: Szenvedély, gyengédség, unalom Beigbeder, a regényíró
• Sepsi László: Gyógyír szívfájdalomra Frédéric Beigbeder: A szerelem három évig tart
FESZTIVÁL
• Pörös Géza: Tengermelléki filmhelyzet Gdynia 2012
MOZIPEST
• Sípos Júlia: Város a részletekben Beszélgetés Finta Sándor építésszel
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Ha nincs dráma, akkor csinálunk Foci EB
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A fekete halál

Koltai Ágnes

Erre a műfaját eldönteni képtelen filmre pontosan ráillik a közismert „se hús, se hal” kifejezés. A rendező a krimi eszközeivel próbálta ábrázolni a Csehszlovákia felszabadulását követő első évek forrongó társadalmát. Azt a korszakot, amikor a hatalom kérdése még nyitott, amikor a társadalmi élet minden mozzanatára a hatalmi harc nyomta rá bélyegét. E történelmi folyamatot egyetlen, a háborút követő évekre igen jellemző, látványos gazdasági jelenségre, a feketepiacra és annak felszámolására szűkíti. Ami már csak azért is felszínes egyszerűsítés, mert a feketepiac nem valamely társadalmi rend jellemzője, hanem a hiánygazdaság kényszerű velejárója.

A filmrendező elképzelésével és álláspontjával ellentétben, a feketézés elleni sikeres harc önmagában nem eredményezi a szocialista hatalomátvételt, csupán egy – másutt is – szükségszerű gazdaságszervezési intézkedés. A cselekmény egészen más közegben játszódik, mint amiről szólni akar; az osztályharc szimpla rendőrségi üggyé válik. A film kriminek is rossz, mert hiányzik belőle az igazi izgalomra okot adó alapszituáció, a vérbeli bűnöző és nyomozó figurája. A társadalomábrázolás ilyen eszközökkel eleve reménytelen, a társadalomrajz azért mosolyogtatóan naiv és félrevezető, így lett ez a film felemás, hiteltelen, és bizony unalmas is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/02 39. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7978