KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/augusztus
KORTÁRSUNK, SHAKESPEARE
• Takács Ferenc: A zseni és a stróman Shakespeare a filmvásznon
• Schubert Gusztáv: Rögtön jövök S.Ö.R. – Shakespeare Összes Rövidítve
• Varró Attila: Shakespeare-zsánerek
• Hubai Gergely: Shakespeare-zsánerek
• Szabó Noémi: Shakespeare-zsánerek
• Bocsor Péter: High-tech gyűlölet Coriolanus
MARSBÉLI KRÓNIKÁK
• Orosdy Dániel: „Mesemondó volt” Ray Bradbury
• Várkonyi Benedek: Földönkívüli képmásaink Beszélgetés Lukács Bélával
CHRISTOPHER NOLAN
• Huber Zoltán: Privát Batman Nolan avagy a szerzőiség
PUNKFILMEK
• Ardai Zoltán: Nyitott smink Last Call – Dresden Dolls
• Szőnyei Tamás: Pogo a könyvespolc előtt A film és a magyar punk
MAGYAR PANTHEON
• Kelecsényi László: Becs és dics Az Örkény-mozi
KÖNYV
• Forgách András: Visszaigazulás Kővári Orsolya: Árnyékvilág – Tarr Béla-retrospektív
FILMISKOLA
• Gelencsér Gábor: Az emlék: más Történelmi múlt idők
FRANCIA ÚJ RAJ
• Ruprech Dániel: Fáradhatatlan szerelmeskedők Az új francia film
• Horváth Eszter: Mintapolgárok és lázadók Titanic: Francia zátonyok
FILM / REGÉNY
• Bayer Antal: Szenvedély, gyengédség, unalom Beigbeder, a regényíró
• Sepsi László: Gyógyír szívfájdalomra Frédéric Beigbeder: A szerelem három évig tart
FESZTIVÁL
• Pörös Géza: Tengermelléki filmhelyzet Gdynia 2012
MOZIPEST
• Sípos Júlia: Város a részletekben Beszélgetés Finta Sándor építésszel
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Ha nincs dráma, akkor csinálunk Foci EB
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A pokol angyala

Schubert Gusztáv

Az ember azt hinné, vérbeli színésznek a spionszerep jutalomjáték. Duplán alakoskodhat, színlelheti még a színlelést is. „Álmomban kettős ügynök voltam, és játszottam egymással” – mondhatná Charlie Sheen, de nem mondja, mert leginkább összeszorított szájjal hallgat, szúrós tekintettel mered maga elé. Tiszta apja. Csakazért se színészkedik.

Kínzócölöpös jelenetekhez ideális alkat, egy briliáns FBI-ügynök szerepéhez, aki a valóságban (a Pokol angyala „true story”) egy motorosbanda kétszáz tagját buktatta le azzal, hogy hozzájuk megtévesztésig hasonulva hónapokig élt közöttük, kimondottan hendikep. Ettől ugyan még lehetne a filmből nagy durranás, Rendőrakadémia XII. De hát ez egy komoly, vérfagylaló műalkotás (még a mélylélektan is belé van keverve), nem tréfadolog.

Már az ügynök első lépésein sejthető, nagy fogás van készülőben: sötét bárokban sündörög, kétes alakokhoz dörgölődzik. „A Phoenix-i Sakálokat keresem, narkós-zsaru vagyok, mesterségem címere F. B. I.” Még jó, hogy a titkos ágens találkozik egy öreg motorossal, akinek van humorérzéke, és átlát a szitán: „Hülyéskedöl? Ha narkós-zsaru volnál, nem mondanád meg, hogy narkós-zsaru vagy.” Szabad az út a nemeslelkű bandafőnökig.

És így tovább… a szigorúan titkos ügynök, hála a tökéletes álcának (Harley Davidson, címeres dzseki, fekete szemüveg, bőrgatyó) bántatlanul gördülhet a megnyugtató végkifejletig. Én meg mindhiába várom, hogy lebuktassa a penge száj, meg a szúrós tekintet, és körbevegyék a pokol angyalai: „Hé, emberek, gyüjjetek ide, ez itten Charlie Sheen! Te, öreg, aggyá mán egy ótógrammot, az asszon odáig vóna.”

Én kevésbé: még a Stanislaw Mikulskimat sem cserélném el érte, Stirlitzről nem is beszélve.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/11 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=781