KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/augusztus
KORTÁRSUNK, SHAKESPEARE
• Takács Ferenc: A zseni és a stróman Shakespeare a filmvásznon
• Schubert Gusztáv: Rögtön jövök S.Ö.R. – Shakespeare Összes Rövidítve
• Varró Attila: Shakespeare-zsánerek
• Hubai Gergely: Shakespeare-zsánerek
• Szabó Noémi: Shakespeare-zsánerek
• Bocsor Péter: High-tech gyűlölet Coriolanus
MARSBÉLI KRÓNIKÁK
• Orosdy Dániel: „Mesemondó volt” Ray Bradbury
• Várkonyi Benedek: Földönkívüli képmásaink Beszélgetés Lukács Bélával
CHRISTOPHER NOLAN
• Huber Zoltán: Privát Batman Nolan avagy a szerzőiség
PUNKFILMEK
• Ardai Zoltán: Nyitott smink Last Call – Dresden Dolls
• Szőnyei Tamás: Pogo a könyvespolc előtt A film és a magyar punk
MAGYAR PANTHEON
• Kelecsényi László: Becs és dics Az Örkény-mozi
KÖNYV
• Forgách András: Visszaigazulás Kővári Orsolya: Árnyékvilág – Tarr Béla-retrospektív
FILMISKOLA
• Gelencsér Gábor: Az emlék: más Történelmi múlt idők
FRANCIA ÚJ RAJ
• Ruprech Dániel: Fáradhatatlan szerelmeskedők Az új francia film
• Horváth Eszter: Mintapolgárok és lázadók Titanic: Francia zátonyok
FILM / REGÉNY
• Bayer Antal: Szenvedély, gyengédség, unalom Beigbeder, a regényíró
• Sepsi László: Gyógyír szívfájdalomra Frédéric Beigbeder: A szerelem három évig tart
FESZTIVÁL
• Pörös Géza: Tengermelléki filmhelyzet Gdynia 2012
MOZIPEST
• Sípos Júlia: Város a részletekben Beszélgetés Finta Sándor építésszel
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Ha nincs dráma, akkor csinálunk Foci EB
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Oltári nő

Mátyás Péter

 

Nem hittem volna, hogy a kikapcsolódásra és szórakozásra vágyók számára egyszer még mérték lesz az 1990-ben készült Micsoda nő! Ebben a könnyed komédiában a nincstelen, de tiszta lelkű prostituált a társadalom perifériájáról a csúcsra, egy Wall Street-i üzletember karjaiba kerül. A sok idézőjellel tarkított, modern Hamupipőke történet végén az álmok hercege eljön a lányért, hogy elvigye őt palotájába. Máig is élnek, ha meg nem haltak...

Az új vígjáték, az Oltári nő a korábbi siker megismétlésére törekszik. Ugyanaz a csapat, a rendező és a színészek is. Julia Roberts ezúttal egy szerelmes, ámde érzéseiben bizonytalan kisvárosi szépséget alakít. Az elmúlt években vőlegényeit sorra faképnél hagyta, az oltár elől mindig pánikszerűen elrohant. Innen az eredeti cím: Szökevény menyasszony. Richard Gere cinikus és sztorira éhes újságíró, aki zaftos cikket ír a lány viselt dolgairól, követi mindenhova, hogy tudósíthasson majd az immár negyedik, sikertelen házasságkötési kísérletről. A tempós indítást a vidéki élet és a helybéli karakterek bemutatása biztosítja. A lendület viszont gyorsan elfogy az élettelen dialógusok és hiteltelen szituációk láttán. Nem valószínű ugyanis, hogyha valaki a lányunkról botrányos írást közöl, azt az első találkozáskor a keblünkre öleljük. Igazi cselekmény hiányában a néző egyre unottabban téblábol a bárgyú epizódok forgatagában, egyre türelmetlenebbül várja a kötelező befejezést, a két szereplő boldog egymásra találását. A forgatókönyv gyengeségei miatt minden teher a sztárokra hárul. A fásult és kedvetlen Gere mellett Julia Roberts derűs és energikus játéka még inkább kirívó. Ártatlansága és életvidámságot sugárzó személyisége akár egy mélyebb humor forrása is lehetne. Azonban ő sem mentheti meg az utolsó negyedórát, ahol a film átfordul a szerelmi románc műfajának giccses díszletei közé.

Minden újratalálkozásnak az utánuk-csinálás és a jobban-csinálás kihívásával kell szembenéznie. Az ismétlés nem kötelező.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/11 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4637