KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/július
MAGYAR PANTHEON
• Pintér Judit: Havasokon innen, búzamezőkön túl Szőts István centenáriuma
• Kelecsényi László: Hamis játékosok Ottlik-mozi
SPANYOLCSIZMA
• Sepsi László: Minden eladó Álex de la Iglesia
• Szabó Ádám: Valóságmágia Víctor Erice
• Huber Zoltán: Receptek előítéletek ellen Spanyolcsizma a Titanicon
WES ANDERSON
• Kovács Kata: Ahol a madár se jár Wes Anderson királysága
YOUTUBE-GENERÁCIÓ
• Farkas Gábor: Digitális delírium YouTube vs. Hollywood
WUXIA
• Géczi Zoltán: A háború művészete Stratégia és wuxia
STAND-UP KOMÉDIA
• Teszár Dávid: Dumaszínpad Kortárs amerikai stand-up comedy
• Baski Sándor: Hofi után szabadon Magyar stand-up
MOZIPEST
• Sípos Júlia: Loft kilátással Beszélgetés Kovács Dániellel
SPORTMOZI
• Hubai Gergely: Gyorsabban, magasabban, kamerával Az olimpia-filmek aranykora
MAMOULIAN
• Varró Attila: Művész és nyelvújító Rouben Mamoulian – 3. rész
FESZTIVÁL
• Buglya Zsófia: Fiatal film nézőt keres Linz – Crossing Europe
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: A fenséges valutaárfolyam Don DeLillo: Cosmopolis
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Párizsi esernyők Szerelem nélkül soha
MOZI
• Bata Norbert: Sleeping Beauty
• Vajda Judit: Bel Ami – A szépfiú
• Huber Zoltán: Kínai, elvitelre
• Barkóczi Janka: Szauna Párizsban
• Forgács Nóra Kinga: LOL
• Kovács Marcell: Piranha 3DD
• Alföldi Nóra: Én, a séf
• Roboz Gábor: Pride
• Zalán Márk: Harmadnaposok
• Tüske Zsuzsanna: Hófehér és a vadász
• Baski Sándor: Felültetve
• Varró Attila: Az orvvadász
• Sepsi László: Bikanyak
DVD
• Pápai Zsolt: Ragyogó napfény
• Kovács Marcell: Az embervadász
• Tosoki Gyula: Sunset Limited
• Géczi Zoltán: Akira Kurosawa: Álmok
• Huber Zoltán: Cinéma vérité
• Varga Zoltán: A párizsi mumus
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi Kálvin Kázmér és Hobbes Huba

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

Vörös, nagydarab és a pokolból jött

Papírmozi

Kránicz Bence

A kilencvenes években az amerikai szuperhősképregények minőségi és üzleti szempontból is mélypontra jutottak. Nem véletlen, hogy a korszak talán egyetlen igazi sikertörténete a műfajban a Hellboy, amely rendhagyó módon nem sci-fi vagy fantasy világot épít, hanem horrormotívumokból táplálkozik. A szuperhőssé átlényegült rém negyedszázada népszerű koncepciónak számított: megjelent A holló és a Sandman, újraindult A szellemlovas és nagy szenzációnak ígérkezett a Spawn.

Utóbbihoz hasonlóan Hellboy is a pokol teremtménye, démon apa és boszorkány anya gyermeke, ám ő maga meglepően normális. Ebből fakad Mike Mignola sorozatának humora: a főhőst különféle szörnyfigurákkal – csápos és csupafog szörnyekkel, élőhalott nácikkal, a Sátánnal lepaktáló Raszputyinnal – hozza össze a balszerencse, ő azonban ugyanazzal a rezignált egykedvűséggel fogadja, majd megingathatatlan önbizalommal páholja el őket. Hiába vannak a gonosz seregeinek nagy tervei Hellboyjal, ő kitart emberi neveltetése mellett, vagyis ép erkölcsi érzékét és az örök kívülálló öniróniáját sem veszíti el soha. Ezekben a történetekben kell is, hogy a főhős ne vegye túl komolyan magát, mert a széria nagy részét íróként és rajzolóként is jegyző Mignola annyi okkult marhaságot, lovecrafti és poe-i ihletésű sötét rémséget és pókhálós mesekönyvekből szedett babonát zsúfolt Hellboy kalandjaiba, amennyit nem szégyellt.

Jobban járunk tehát, ha a meglehetősen önismétlő történeteket csak ürügynek tekintjük, hogy a szerző tökéletesíthesse a rajzolók egész nemzedékét inspiráló, páratlanul vonzó képi világát. Mignola átmenetek nélküli, egymástól élesen elválasztott színfoltokból építi fel expresszionista rajzait, amelyeken az emberszerű alakok sem valósághű figuraként, hanem egy-egy ismertetőjegyük alapján felismerhető, olykor szinte absztrakt képelemekként tűnnek fel. A mind realisztikusabb hatásra törekvő szuperhősképregények között Mignola szabadabb stílusa friss levegőt jelentett. A hétéves szünet után újraindított magyar kiadás és az újabb moziváltozat pedig bizonyára új rajongókat toboroz majd a sorozatnak.

Mike Mignola – Gary Gianni: Hellboy 4. – Különös helyek. Színes, puhafedeles, 188 oldal. Kiadó: Vad Virágok Könyvműhely.

 

Cowboy a Balkánon

A legtöbben az X-Men rajzolójaként ismerhetik a horvát Igor Kordejt, aki néhány éve belevágott saját szerzői sorozatába. A Texas Kid, testvérem jellegzetesen posztmodern alaphelyzete szerint a címbeli cowboy, egy képregényhős egyszer csak betoppan szerzője fiának lakásába, napjainkban, valahol Horvátországban. A különféle valóságszinteket összemosó fikció ötlete ismerős lehet Cortázar, Calvino, vagy akár Esterházy prózájából is, Kordej munkája inkább amiatt izgalmas, ahogy a vadnyugati mítoszt összefésüli a háborús balkáni múlttal. A történetbeli rajzoló, Tomislav Brandt számára Texas Kid kalandjai egyszerre jelentettek gyógyírt a háborús sebekre és akadályozták meg, hogy a férfi szeretteivel közösen dolgozza fel a traumákat. Kordej igazi témája a családi és történelmi múlttal való elszámolás. Hogy a nagyon is valóságosnak mutatkozó Texas Kid hogy illik a képbe, azt ebből a kötetből még nem tudjuk meg, mert az alkotó egyéb munkái miatt egyelőre adós maradt a folytatással.

Igor Kordej: Texas Kid, testvérem. Fekete-fehér, puhafedeles, 112 oldal. Kiadó: Comicsmania.

 

Ismerjük-e Winnetout?

A kérdést Bayer Antal szerkesztő teszi fel a Karl May indiánregénye nyomán készült, szintén klasszikusnak tekinthető képregény-adaptáció utószavában. Arra gondol, hogy May könyvének vallási vonatkozásait kihúzták a ma legismertebbnek számító, hatvanas évekbeli fordításból, de a felvetés az adaptációra is érvényes. Zórádék Winnetouja 1957-ben, az új kádári kultúrpolitika jellegzetes termékeként készült el: a magyar ifjúság végre megismerkedhetett a képregényekkel, ha azok irodalmi műveket népszerűsítettek. A rajzoló életműsorozatában újraközölt munka is ott, mármint a Magyar Ifjúságban jelent meg, már 1975-ben, amikor Zórád Ernő újrarajzolta az első változatot. A tanulságos kommentárral és az ‘57-es verzió oldalaival ez a legteljesebb kiadása egy olyan képregénynek, amely – eredetijéhez hasonlóan – talán alkalmas lehet rá, hogy egy újabb nemzedéknek biztosítson kalandos szórakozást.

Cs. Horváth Tibor – Zórád Ernő: Winnetou. Fekete-fehér, puhafedeles, 80 oldal. Kiadó: Nero Blanco Comix.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/04 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14057