KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/április
BERLIN
• Schubert Gusztáv: Fekete éjjel közepén Csak a szél
EMBER AZ ŰRBEN
• Géczi Zoltán: Hello, Spaceboy! Űrutazás és film
• Várkonyi Benedek: Ember az űrben Beszélgetés Almár Iván csillagásszal
• Barotányi Zoltán: Égből hullott mesék Kataklizmamozik és tudomány
TITANIC 100
• Hubai Gergely: Száz év ütközései Titanic-filmek
FILM ÉS EROTIKA
• Kelecsényi László: A test szavai Utazás az érzékek birodalmába – 2. rész
• Harmat György: Előítélet a bőrünk alatt Pasolini, film, homoszexualitás
FILMISKOLA
• Benke Attila: A nagypapa mozijában A némafilm utóélete
• Margitházi Beja: Régi idők új mozija A némafilm utóélete (1990–2012) [RÉSZLET]
MESEFILMTERÁPIA
• Hirsch Tibor: Sorskönyvvel, sorskönyvtelenül Meseterápia – 3.rész
• Varga Zoltán: Százszor volt, hol nem volt… Magyar népmesék 1-100.
MOZIPEST
• Sípos Júlia: „Ebből ismertem meg a Tabánt!” Ráday Mihály Budapestje
KÖNYV
• Bocsor Péter: Könnyűszerkezetes történetek Syd Field: Forgatókönyv
KRITIKA
• Kovács Bálint: Boldogság, gyere haza! Beszélgetés Szirmai Mártonnal
MOZI
• Roboz Gábor: A fekete ruhás nő
• Forgács Nóra Kinga: Bordélyház
• Huber Zoltán: Torrente 4­
• Barkóczi Janka: A vér és a méz földje
• Pálos Máté: A bosszú jogán
• Kovács Marcell: Fehér pokol
• Baski Sándor: Csempészek
• Horváth Eszter: Francia hétvége
• Vajda Judit: Járhatatlan út
• Parádi Orsolya: Szemünk fénye
• Szabó Noémi: A legszebb dolog
• Tüske Zsuzsanna: Lazacfogás Jemenben
DVD
• Bocsor Péter: Ne bántsátok a feketerigót!
• Baski Sándor: A vad gyerek
• Varga Zoltán: Susi és Tekergő
• Sepsi László: A vérdíj
• Géczi Zoltán: Isten haragja

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Halloween

Géczi Zoltán

Halloween – amerikai, 2007. Rendezte: Rob Zombie. Írta: John Carpenter forgatókönyvéből Rob Zombie. Kép: Phil Parmet. Zene: Tyler Bates. Szereplők: Malcolm McDowell (Dr. Loomis), Scout Taylor-Compton (Laurie), Brad Dourif (Brackett), Taylor Mane (Michael Myers). Gyártó: Dimension Films. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 109 perc.

 

A John Carpenter 1978-as alapművére felhúzott széria friss tételét újrakezdésnek szánhatta az MGM stúdió, holott Sherlock Holmes-i logikával sem lelni olyan érvet, amely legalább részlegesen indokolná a Halloween-sorozat kilencedik installációjának létjogosultságát. A producerek Rob Zombie-t kérték fel az agonizáló legenda revitalizálására, a zenészből lett filmes pedig a mostanában oly divatos (James Bond, Batman) eredettörténet dramaturgiáját választotta. A loboncos metálrémember forgatókönyvében a böllérkéssel mészároló figura korántsem burkolózik balladai homályba, a karaktert és annak motivációit vulgárpszichológiai egyenletekkel rajzolta meg a mérsékelten tehetséges direktor, hiába remélvén, hogy a misztikus elemek következetes kiirtásával fajsúlyos, realista horrort kap eredményként.

Rob Zombie saját világában formálta újjá Mike Myers kultikus figuráját; miként korábbi munkái, a Devil’s Rejects vagy a House of 1000 Corpses esetében, a szereplők ez alkalommal is Amerika délvidékének fehér söpredékéből kerültek gondos kiválogatásra. Mike faterja hamisítatlan tex-mex csőcselék, sörvedelő, tévéfotelbe fingó surmó; anyja balsors által tépett sztriptíztáncosnő, nővére érzéketlen tapló, diáktársai agresszív idióták, a halmozottan hátrányos helyzetű kiskamasz csakis egy családterápiának szánt vérengzés által talál kiutat a hétköznapok poklából. A pszichodrámás gyakorlatként végrehajtott vágóhíd-művelet után Mike elmegyógyintézetbe kerül, s miután a kalóriákban gazdag szövetségi koszttól drabális barommá cseperedik, lelécel a zárt osztályról. A nyomokban szórakoztató, helyenként üdítően ironikus film innentől neoklasszikus slasherré devalválódik: a maszkban flangáló Mike Myers a frászt hozza a tisztességes adófizető polgárokra, szakavatott módon vérezteti ki az elébe kerülő tinédzsereket, rendőröket, egyéb áldozatokat. Amíg az első ötven perc tartogat mérsékelt izgalmakat (merthogy a kerekfejű, durcás kiskölök fokozatos megkattanása, brutális méretű, fenyegető hústömeggé érésének bemutatása még tisztességes rendezői munka volna), a film második fele már totálisan érdektelen mészárlás, annyira, de annyira unalmas, hogy a néző kínjában még az évfordulós H20 gyatra erényeit is értékelni kezdi.

A Rob Zombie által rendezett Halloween pontosan a kilencedik Mike Myers mozi; se több, se kevesebb, mint a zseniális eredeti menetrend szerint piacra dobott, a kor divatja szerint sminkelt mutációja.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/11 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9180