KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/április
BERLIN
• Schubert Gusztáv: Fekete éjjel közepén Csak a szél
EMBER AZ ŰRBEN
• Géczi Zoltán: Hello, Spaceboy! Űrutazás és film
• Várkonyi Benedek: Ember az űrben Beszélgetés Almár Iván csillagásszal
• Barotányi Zoltán: Égből hullott mesék Kataklizmamozik és tudomány
TITANIC 100
• Hubai Gergely: Száz év ütközései Titanic-filmek
FILM ÉS EROTIKA
• Kelecsényi László: A test szavai Utazás az érzékek birodalmába – 2. rész
• Harmat György: Előítélet a bőrünk alatt Pasolini, film, homoszexualitás
FILMISKOLA
• Benke Attila: A nagypapa mozijában A némafilm utóélete
• Margitházi Beja: Régi idők új mozija A némafilm utóélete (1990–2012) [RÉSZLET]
MESEFILMTERÁPIA
• Hirsch Tibor: Sorskönyvvel, sorskönyvtelenül Meseterápia – 3.rész
• Varga Zoltán: Százszor volt, hol nem volt… Magyar népmesék 1-100.
MOZIPEST
• Sípos Júlia: „Ebből ismertem meg a Tabánt!” Ráday Mihály Budapestje
KÖNYV
• Bocsor Péter: Könnyűszerkezetes történetek Syd Field: Forgatókönyv
KRITIKA
• Kovács Bálint: Boldogság, gyere haza! Beszélgetés Szirmai Mártonnal
MOZI
• Roboz Gábor: A fekete ruhás nő
• Forgács Nóra Kinga: Bordélyház
• Huber Zoltán: Torrente 4­
• Barkóczi Janka: A vér és a méz földje
• Pálos Máté: A bosszú jogán
• Kovács Marcell: Fehér pokol
• Baski Sándor: Csempészek
• Horváth Eszter: Francia hétvége
• Vajda Judit: Járhatatlan út
• Parádi Orsolya: Szemünk fénye
• Szabó Noémi: A legszebb dolog
• Tüske Zsuzsanna: Lazacfogás Jemenben
DVD
• Bocsor Péter: Ne bántsátok a feketerigót!
• Baski Sándor: A vad gyerek
• Varga Zoltán: Susi és Tekergő
• Sepsi László: A vérdíj
• Géczi Zoltán: Isten haragja

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Édesnégyes

Huber Zoltán

Your Sister’s Sister – amerikai, 2012. Rendezte és írta: Lynn Shelton. Kép: Benjamin Kasulke. Zene: Vinny Smith. Szereplők: Emily Blunt (Iris), Rosemarie Dewitt (Hannah), Mark Duplass (Jack), Mike Birbiglia (Al). Gyártó: Ada Films. Forgalmazó: Cirko Film Kft. Feliratos. 90 perc.

Az egyéni boldogulás, a szakmai karrier mítosza óhatatlanul vezet a hagyományos családmodell eróziójához, amely elsősorban az amerikai középosztály bevett értékrendjét sújtja. A tengerentúli indie-rendezők sem véletlenül boncolgatják oly kitartóan az útkereső harmincasok kusza párkapcsolati labirintusait, hisz a divatos melodrámák mögött valós társadalmi tünetek húzódnak. Az off-beat alkotások az álomgyári sziruppal szemben valódi élethelyzeteket, megfontolandó kiutakat kívánnak felmutatni – több-kevesebb sikerrel.

Lynn Shelton író-rendezőt is e nemes célok vezérlik, és a minimális költségvetésű, okos kamaradrámáival eddig sikerrel kerülte el a kortárs független szcénára egyre jellemzőbb, üres modorosságot. Shelton a klisék helyett érdekes, friss nézőpontokból mutatja be az apró, ám annál égetőbb egzisztenciális dilemmákat. Az Édesnégyes a korábbi darabok nyomvonalán halad, míg megoldásaival elsősorban az előző siker, a Sundance-kedvenc Legmelegebb nap formuláját gondolja tovább. A szimpatikusan egyszerű és letisztult receptúrából szerencsére ezúttal is kedves, szerethető végeredmény születik.

Két nővér és egy férfi barát fut egymásba egy idilli tóparti házban, ahol nemcsak a sűrű őszi pára, de az elvesztett testvér/szerelmes fájó emléke is megüli a levegőt. E három fiatal keserédes egymásra találása a szépen fényképezett színészi improvizációkra épül, a sűrű párbeszédek ellenpontjaiként pedig az álmos vidéki tájképek kapnak szerepet. Hőseink egymáshoz (és önmagukhoz) fűződő viszonyai az összes lehetséges módon egymásba gabalyodnak, a sorsuk alakulása ezért az apróbb döccenők ellenére is kellő feszültséggel viszi előre a történetet. Sőt, Shelton végül a megfelelő érzelmi csúcspontot is képes meghódítani: egy pillanatra sikerül elhitetetnie, hogy az igazi boldogság még ebben a kusza, kiszámíthatatlan világban sem teljesen reménytelen.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/09 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11227