KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/március
FILMSZEMLE
• Schubert Gusztáv: Tükröm, tükröm Filmszemle után
• Várkonyi Benedek: Emerenc királynő Beszélgetés Szabó Istvánnal
• Vincze Teréz: Ordítás és országimázs Magyarország 2011
• Pápai Zsolt: Júdás-napi fagy Drága besúgott barátaim
SZÍNÉSZPORTRÉ
• Kolozsi László: Ede elment Garas Dezső (1934–2011)
NŐK A FELVEVŐGÉPPEL
• Vincze Teréz: Nők a felvevőgéppel A mozi neme
• Kovács Kata: Celluloid örökösnők Filmrendező-lányok
• Alföldi Nóra: Beszélő fejek Polisse
• Tüske Zsuzsanna: Nő a volánnál Ida Lupino
TESTKÉPEK
• Kelecsényi László: A test szavai Utazás az érzékek birodalmába – 1. rész
• Pintér Judit Nóra: Test és tükör Cronenberg test-képei
MOZI
• Pálos Máté: Együtt az ég alatt
TESTKÉPEK
• Horváth Eszter: Beszéljünk a szexről? Veszélyes vágy
• Varró Attila: Kanossza Shame – A szégyentelen
ALEXANDER PAYNE
• Baski Sándor: Keserédes élet Alexander Payne filmjei
MESETERÁPIA
• Hirsch Tibor: Sorskönyv-mesék Mesefilmterápia – 2. rész
TELEVÍZÓ
• Varga Balázs: Családban marad Átok
• Schubert Gusztáv: Közös többszörös Társas/Játék
KRITIKA
• Barotányi Zoltán: Kirúgó mérkőzés Krízispont
• Huber Zoltán: Vissza az alapokhoz A némafilmes
• Gelencsér Gábor: Utazás Katatóniába Isztambul
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Grafománia és tipomágia Jonathan Safran Foer: Rém hangosan és irtó közel
MOZI
• Margitházi Beja: Aurora
• Vajda Judit: Bor, tangó, kapufa
• Forgács Nóra Judit: Szex felsőfokon
• Kovács Kata: Családban marad
• Barkóczi Janka: Szilvás csirke
• Baski Sándor: Az erő krónikája
• Alföldi Nóra: Az ördög benned lakozik
• Parádi Orsolya: Szingli fejvadász
• Roboz Gábor: Védhetetlen
• Sepsi László: Borotvaélen
• Nevelős Zoltán: Tirannoszaurusz
• Kovács Marcell: A bűn hálójában
• Tüske Zsuzsanna: Egy hét Marilynnel
• Varró Attila: Warrior
DVD
• Lichter Péter: A nyugtalanság kora
• Pápai Zsolt: Adėle H. története
• Tosoki Gyula: Vasököl
• Sepsi László: A fegyver éve
• Géczi Zoltán: Nagy Sándor, a hódító
• Varga Zoltán: A rettegés mélye
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A bárányok harapnak

Tüske Zsuzsanna

Black Sheep – új-zélandi, 2007. Rendezte és írta: Jonathan King. Kép: Richard Bluck. Zene: Victoria Kelly. Szereplők: Nathan Meister (Henry), Danielle Mason (Experience), Peter Feeney (Angus), Tammy Davis (Tucker). Gyártó: Live Stock Films. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 87 perc.

 

A 90-es évek elején Peter Jackson bábáskodott egy felejthetetlen, véres-bájos poronty, a Hullajó születésénél, ami a zombifilm és a vígjáték szerencsés nászának gyümölcse volt. A rokonok listája azóta bővült, például 2004-ben a csodagyereknek minősülő, ember-zombi központú Haláli hullák hajnalával (Shaun of the Dead), vagy ugyanabban az évben, a kergemarhakórra reflektáló vérteheneket felvonultató Halott hússal (Dead Meat), idén pedig világra jöttek a Jackson-féle szumátrai patkánymajom valódi tejtestvérei, a hófehér báránybőrbe bújt zombik.

A bárányok harapnak ugyancsak Új-Zélandhoz kötődik és legalább annyira hangsúlyos benne az autentikus kultúrközeg, mint műfajtársainál az unalomba és monotóniába süppedő angol kertváros vagy éppen a halálos kór fenyegette ír vidék. Főhőse, az elárvult Henry bátyja ridegtartása révén maradandó, traumatikus élményt szenved el gyermekkorában, amitől súlyos juhfóbiája alakult ki. Néhány év elteltével hazatér, hogy leküzdje félelmeit, ehelyett azonban – egy mutáns báránybébi egyetlen harapása nyomán – a vidéki vérvalóság legvadabb rémálmaira tripláz rá. Ahhoz, hogy végre férfivá érjen, nemcsak elvetemült és becsvágyó bátyjával kénytelen felvenni a harcot, de egy csattogó állkapcsú, zombi birkahordával is.

Az első filmes Jonathan King a fergeteges alapötletből adódó lehetőségek okos felhasználásával maradéktalanul kiaknázza a kicsattanóan zöld, új-zélandi legelőkön jámboran vegetáló bárányok és az agyatlan, falánk élőhalottak közt feszülő ellentéteket és párhuzamokat. A gonosz alterego birkák megteremtését a trendhez képest dicséretesen minimális eszköztárral képes sikerre vinni: némi hagyományos speciális trükkel, valamint az elkoptathatatlan Kulesov-effektus újraélesztésével – és persze sziporkázó humorral, méltó leszármazottat teremtve ezzel 1992-es, kultikus elődjének.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/12 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9210