KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/március
FILMSZEMLE
• Schubert Gusztáv: Tükröm, tükröm Filmszemle után
• Várkonyi Benedek: Emerenc királynő Beszélgetés Szabó Istvánnal
• Vincze Teréz: Ordítás és országimázs Magyarország 2011
• Pápai Zsolt: Júdás-napi fagy Drága besúgott barátaim
SZÍNÉSZPORTRÉ
• Kolozsi László: Ede elment Garas Dezső (1934–2011)
NŐK A FELVEVŐGÉPPEL
• Vincze Teréz: Nők a felvevőgéppel A mozi neme
• Kovács Kata: Celluloid örökösnők Filmrendező-lányok
• Alföldi Nóra: Beszélő fejek Polisse
• Tüske Zsuzsanna: Nő a volánnál Ida Lupino
TESTKÉPEK
• Kelecsényi László: A test szavai Utazás az érzékek birodalmába – 1. rész
• Pintér Judit Nóra: Test és tükör Cronenberg test-képei
MOZI
• Pálos Máté: Együtt az ég alatt
TESTKÉPEK
• Horváth Eszter: Beszéljünk a szexről? Veszélyes vágy
• Varró Attila: Kanossza Shame – A szégyentelen
ALEXANDER PAYNE
• Baski Sándor: Keserédes élet Alexander Payne filmjei
MESETERÁPIA
• Hirsch Tibor: Sorskönyv-mesék Mesefilmterápia – 2. rész
TELEVÍZÓ
• Varga Balázs: Családban marad Átok
• Schubert Gusztáv: Közös többszörös Társas/Játék
KRITIKA
• Barotányi Zoltán: Kirúgó mérkőzés Krízispont
• Huber Zoltán: Vissza az alapokhoz A némafilmes
• Gelencsér Gábor: Utazás Katatóniába Isztambul
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Grafománia és tipomágia Jonathan Safran Foer: Rém hangosan és irtó közel
MOZI
• Margitházi Beja: Aurora
• Vajda Judit: Bor, tangó, kapufa
• Forgács Nóra Judit: Szex felsőfokon
• Kovács Kata: Családban marad
• Barkóczi Janka: Szilvás csirke
• Baski Sándor: Az erő krónikája
• Alföldi Nóra: Az ördög benned lakozik
• Parádi Orsolya: Szingli fejvadász
• Roboz Gábor: Védhetetlen
• Sepsi László: Borotvaélen
• Nevelős Zoltán: Tirannoszaurusz
• Kovács Marcell: A bűn hálójában
• Tüske Zsuzsanna: Egy hét Marilynnel
• Varró Attila: Warrior
DVD
• Lichter Péter: A nyugtalanság kora
• Pápai Zsolt: Adėle H. története
• Tosoki Gyula: Vasököl
• Sepsi László: A fegyver éve
• Géczi Zoltán: Nagy Sándor, a hódító
• Varga Zoltán: A rettegés mélye
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A sziget

Vaskó Péter

 

Még a dínó-időkben megkérdeztem egy barátomat, miről szól a Jurassic Park, mire megvakarta fejét, és azt felelte: „hát, futnak, aztán megállnak”. A meteor- és piromániás Michael Bay (Pearl Harbor, Armageddon) egész biztosan látta a Jurassic Parkot. A felszínen A sziget arról szólna, hogy gazdag amerikaiak (valószínűleg a pofátlanul olcsó kínai, orosz és kelet-európai szervkereskedelem és béranya-piac váratlan pangása miatt) méregdrágán klónokat neveltetnek egy, a gyanútlan bentlakók számára egészségügyi elkülönítőnek hazudott egészségügyi üzemben. Mégpedig acélból, hogy ha egy új Armani-ingtől kiakad a szívbillentyűjük, szétitták a májukat, esetleg, hogy hasukat ne csúfítsák terhességi csíkok, akkor ezeket a lombikból kiköpött hasonmásokat használják „pótalkatrésznek”.

Mindez a klóntörvények, őssejtvizsgálatok, köldökvér-mizéria idején igen csak aktuális téma, és aki már látott fehéregér hátából kinőtt emberi fület hallgatózni, az nem is veszi félvállról a dolgot. Nem úgy, mint effekt-mániás rendezőnk, aki úgy megijed a sokat ígérő alaphelyzettől, hogy miután gyorsan felmutat róla másfél tucat közhelyet (mindent láthattunk a Mátrixtól az Emlékmáson át a lengyel Szexmisszióig), és inkább csinál egy filmet a futásról.

Onnantól kezdve ugyanis, hogy a két szép eugenikában fogant és halvány színészteljesítményt nyújtó klón (Ewan McGregor és Scarlett Johansson) kitör a hermetikusan elzárt, fitness-paradicsomra emlékeztető, valójában ember-szétszerelő egészségházból, a film csupán a futásról és be nem fizetett autópályadíjakról szól. Minden lefutott kilométerre ugyanis másik 10 kilométernyi autós, motoros, légpárnás, MAGLEV-vasutas, dömperes vagy traktoros üldözés jut. A film maga olyan, mint hősei és a benne szereplő autók: gyors, hangos, szürke és jóvágású – éppen csak eddig az év legunalmasabb, drágából kihozott közhelyfilmje.

Hogy van-e a klónoknak lelke és egymásra talál-e a két kopipaszt hős, azért nem érdemes pénzt adni, tudjuk előre. Éppen ezért, feltéve, hogy valaki nem „A legócskább klisék inmájlájf” címmel készül szakdolgozatot írni (az összes kelet-európai béranya kezén nem tudnám megszámolni, hányszor mutattak nekünk alulról felfelé fényképezett, forgó rotorú helikopterből napfényháttérrel kiszálló kommandós kemény csávót), valamint jót akar magának és párjának, A sziget helyett inkább nézze meg még egyszer a Pofonok földjét, ellenkező esetben alapmű. Csalódás a köbön, küldje el rá ellenségeit!


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2005/09 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8380


előző 1 következőúj komment

Csabi #3 dátum: 2005-09-08 22:12Válasz
Az még hátra van, de ha megnéztem majd írom a kommentet!
Csabi

Vaskó Péter #2 dátum: 2005-09-08 20:40Válasz
Kedves Csabi,
csalódottságom alapvetően abban gyökeredzett, amit te is említettél: hogy egy érdekesnek induló alaphelyzet után a film sokadszor leforgatott rutin hajszamozivá laposodott, ami pusztán rutinmunka, mégha valaki csípőből kezeli is a rutint. Épp az általad is említett klónmozi és lehetséges érdekességei tűntek el szinte teljesen. Az én szememben a Sziget egy eddig már ezerszer leforgatott (és ezután majd még ezerszer) üldözéses mozi sokszor lerágott kukoricacsutkája trendi téma celofánjába tekerve. Ami ennél is jobban fájt, hogy Buscemit milyen gyorsan kirendezték a filmből :( színészileg magasan verte a környezetét, hiába, nagy arc, na.
Nekem az akciómozival nincs bajom, sőt! A közhelyes megoldásoktól és hamis pátosztól viszont tüsszögni kezdek, és mi tagadás ezt a filmet végighapciztam :) (Persze mindenki másra és másként allergiás, és nálam, mi tagadás ez beütött, mint az orrba tömött parlagfű.)

De nézzük az ellenpróbát: a Pofonok földje tesztett neked?
Előzmény: Csabi #1

Csabi #1 dátum: 2005-09-08 20:00Válasz
Persze sokmindenben egyetértek a cikket illetően, ám mégis értetlenül állok a kritika előtt!
Miután megnéztem a filmet nekem az volt az első benyomásom, hogy "rég láttam már ilyen ütős mozit" és bár nagyon sok volt benne a HF-eket idéző jelenet (Hollywoodi Fos) alapvetően pozitív érzésekkel léptem ki a teremből. Sosem voltam az a nagy akciófilmes, sőt mindig is a filmes filmek (animáció nélkül) vonzottak! Ezért külön sajnálom, hogy tényleg túlakciózták a mozit, annak ellenére, hogy az alapötlet sztem kimondottam találó (és pont ezért az első fél óra bravúrosra sikerült). Hiányoltam hogy nem tett említést a kiváló filmzenéről, ami olyannyira a helyén volt, hogy a film tetőpontján majdhogynem kicsordult a könnyem látva a sok szabad klónt a sivatag közepén és nem is a kép (ami újfent forgott mint a Mátrixban), inkább az alatta futó zene miatt! A másik amit szintén nem árt figyelembe venni, az a műfaj maga, ugyanis még 1 olyan klónos filmet nem láttam ami akárcsak közelébe érne ennek a mozinak (pl a 6. napon, az 1. film amin bealudtam a moziban)
Összességében sajnálom, hogy így lehúzta a filmet (nem elsősorban a negatív kritika zavar, inkább tényleg ez a földbedöngölés), mert annak ellenére, hogy sok hibája van, egy kimondottan jól összerakott és szórakoztató mozi!
Üdvözlettel!
Csabi