KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/március
FILMSZEMLE
• Schubert Gusztáv: Tükröm, tükröm Filmszemle után
• Várkonyi Benedek: Emerenc királynő Beszélgetés Szabó Istvánnal
• Vincze Teréz: Ordítás és országimázs Magyarország 2011
• Pápai Zsolt: Júdás-napi fagy Drága besúgott barátaim
SZÍNÉSZPORTRÉ
• Kolozsi László: Ede elment Garas Dezső (1934–2011)
NŐK A FELVEVŐGÉPPEL
• Vincze Teréz: Nők a felvevőgéppel A mozi neme
• Kovács Kata: Celluloid örökösnők Filmrendező-lányok
• Alföldi Nóra: Beszélő fejek Polisse
• Tüske Zsuzsanna: Nő a volánnál Ida Lupino
TESTKÉPEK
• Kelecsényi László: A test szavai Utazás az érzékek birodalmába – 1. rész
• Pintér Judit Nóra: Test és tükör Cronenberg test-képei
MOZI
• Pálos Máté: Együtt az ég alatt
TESTKÉPEK
• Horváth Eszter: Beszéljünk a szexről? Veszélyes vágy
• Varró Attila: Kanossza Shame – A szégyentelen
ALEXANDER PAYNE
• Baski Sándor: Keserédes élet Alexander Payne filmjei
MESETERÁPIA
• Hirsch Tibor: Sorskönyv-mesék Mesefilmterápia – 2. rész
TELEVÍZÓ
• Varga Balázs: Családban marad Átok
• Schubert Gusztáv: Közös többszörös Társas/Játék
KRITIKA
• Barotányi Zoltán: Kirúgó mérkőzés Krízispont
• Huber Zoltán: Vissza az alapokhoz A némafilmes
• Gelencsér Gábor: Utazás Katatóniába Isztambul
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Grafománia és tipomágia Jonathan Safran Foer: Rém hangosan és irtó közel
MOZI
• Margitházi Beja: Aurora
• Vajda Judit: Bor, tangó, kapufa
• Forgács Nóra Judit: Szex felsőfokon
• Kovács Kata: Családban marad
• Barkóczi Janka: Szilvás csirke
• Baski Sándor: Az erő krónikája
• Alföldi Nóra: Az ördög benned lakozik
• Parádi Orsolya: Szingli fejvadász
• Roboz Gábor: Védhetetlen
• Sepsi László: Borotvaélen
• Nevelős Zoltán: Tirannoszaurusz
• Kovács Marcell: A bűn hálójában
• Tüske Zsuzsanna: Egy hét Marilynnel
• Varró Attila: Warrior
DVD
• Lichter Péter: A nyugtalanság kora
• Pápai Zsolt: Adėle H. története
• Tosoki Gyula: Vasököl
• Sepsi László: A fegyver éve
• Géczi Zoltán: Nagy Sándor, a hódító
• Varga Zoltán: A rettegés mélye
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Twist Olivér

Hegyi Gyula

 

Dickens Twist Olivérja nemcsak gyermekeknek és gyermekeket nevelő felnőtteknek, de a biztos sikerre számító filmeseknek is alapvető és ajánlott olvasmánya. A kis Olivér sötét bűnök és angyali jótétemények közt sodródó sorsa az első, 1909-es amerikai némafilmtől az egy évtizede nálunk is nagy sikerrel vetített, Carol Reed rendezte angol-amerikai zenés változatig (Oliver) számos produkcióban ríkatta meg az ifjabb és idősebb mozinézőket. Született magyar Twist Olivér-film is Garas Márton rendezésében, 1919-ben, s a múltszázadi angol árva fiúcska olyannyira otthonra lelt nálunk, hogy nevét feltehetően még „sznobék” is magyar sorrendben és magyar kiejtéssel említik.

A regény legfrissebb angol filmváltozata nem a literatúra és a filmtörténet tudós összehasonlítóinak készült: kiindulópontul azt feltételezi, hogy ha úgy általában ismerni véljük is Twist Olivér történetét, a fordulatos és izgalmas kalandokat a nézők nagy többsége mégis szívesen, zsöllyéjében vagy tévéfotelében kényelmesen elterpeszkedve, a mesélőkedvnek kijáró szeretettel fogadja. Clive Donner rendező nem bízik a „modern”, megcsavart, a mainak vélt tanulságokkal „megfejelt” újmódi mesemondásban, s úgy gondolja, hogy Dickens mester forgatókönyvírónak sem lett volna éppen utolsó: a film már-már az illusztrációig hűen követi a dickensi tollat.

Mindezt azzal éri el, hogy nem annyira szavakban, mint inkább stílusában követi a nagy sikerregényt: a múlt századi prózát a huszadik századi tradicionális filmkészítés letisztult, magabiztos eszközeivel alakítja mozivá. Talán csak a kicsit vértelen, túlontúl törékeny és kiszámítottan „ennivaló”, gyermeksampon-reklámba illő címszereplő idegen a dickensi világtól: szalmaszőke, gondosan ápolt és laza-frissen aláhulló frizurájához nehéz hozzáképzelni a dologházat, a tolvajtanyát vagy akár a múlt századi angol úrilakot, ahol a mindennapi hajmosás ugyancsak nem volt divatban. Vaskos-realista környezetéhez képest előkelő idegen ő a történetben: de nem elképzelhetetlen, hogy ez a kontraszt még népszerűbbé teszi a filmet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/11 54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6280