KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/március
FILMSZEMLE
• Schubert Gusztáv: Tükröm, tükröm Filmszemle után
• Várkonyi Benedek: Emerenc királynő Beszélgetés Szabó Istvánnal
• Vincze Teréz: Ordítás és országimázs Magyarország 2011
• Pápai Zsolt: Júdás-napi fagy Drága besúgott barátaim
SZÍNÉSZPORTRÉ
• Kolozsi László: Ede elment Garas Dezső (1934–2011)
NŐK A FELVEVŐGÉPPEL
• Vincze Teréz: Nők a felvevőgéppel A mozi neme
• Kovács Kata: Celluloid örökösnők Filmrendező-lányok
• Alföldi Nóra: Beszélő fejek Polisse
• Tüske Zsuzsanna: Nő a volánnál Ida Lupino
TESTKÉPEK
• Kelecsényi László: A test szavai Utazás az érzékek birodalmába – 1. rész
• Pintér Judit Nóra: Test és tükör Cronenberg test-képei
MOZI
• Pálos Máté: Együtt az ég alatt
TESTKÉPEK
• Horváth Eszter: Beszéljünk a szexről? Veszélyes vágy
• Varró Attila: Kanossza Shame – A szégyentelen
ALEXANDER PAYNE
• Baski Sándor: Keserédes élet Alexander Payne filmjei
MESETERÁPIA
• Hirsch Tibor: Sorskönyv-mesék Mesefilmterápia – 2. rész
TELEVÍZÓ
• Varga Balázs: Családban marad Átok
• Schubert Gusztáv: Közös többszörös Társas/Játék
KRITIKA
• Barotányi Zoltán: Kirúgó mérkőzés Krízispont
• Huber Zoltán: Vissza az alapokhoz A némafilmes
• Gelencsér Gábor: Utazás Katatóniába Isztambul
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Grafománia és tipomágia Jonathan Safran Foer: Rém hangosan és irtó közel
MOZI
• Margitházi Beja: Aurora
• Vajda Judit: Bor, tangó, kapufa
• Forgács Nóra Judit: Szex felsőfokon
• Kovács Kata: Családban marad
• Barkóczi Janka: Szilvás csirke
• Baski Sándor: Az erő krónikája
• Alföldi Nóra: Az ördög benned lakozik
• Parádi Orsolya: Szingli fejvadász
• Roboz Gábor: Védhetetlen
• Sepsi László: Borotvaélen
• Nevelős Zoltán: Tirannoszaurusz
• Kovács Marcell: A bűn hálójában
• Tüske Zsuzsanna: Egy hét Marilynnel
• Varró Attila: Warrior
DVD
• Lichter Péter: A nyugtalanság kora
• Pápai Zsolt: Adėle H. története
• Tosoki Gyula: Vasököl
• Sepsi László: A fegyver éve
• Géczi Zoltán: Nagy Sándor, a hódító
• Varga Zoltán: A rettegés mélye
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A Bourne-rejtély

Vaskó Péter

 

Kicsoda egy kém? Melyik álarca, -neve, -bőre? Egy darabig talán fejben tudja tartani, de mi történik akkor, ha elveszti az emlékezetét? A törlődött múlt egy hétköznapi embernek sem aprócska kihívás, a sűrűre szőtt hazugság és identitás-háló lakója számára azonban maga a megsemmisülés.

Halászok egy összelövöldözött hátú amnéziás férfit pecáznak ki a tengerből Marseille közelében. Az egyetlen nyom egy széf száma. Amint felnyitja, memóriadeficites hősünk amolyan Ságvári módra (33 nevem volt) egyszerre tucatnyi útlevél és identitás közül is választhatna – már ha tudna mit kezdeni velük. A kirakósdi itt azonban élet-halál kérdés, a biztos kiindulópont ugyanis: sokan és sokféleképpen próbálják megölni. Csak egy megoldás marad: ki kell derítenie, kicsoda-micsoda is voltaképpen.

A tavaly elhunyt kémklasszikus Robert Ludlum 1980-as Fantom (The Bourne Identity) című regényének ez a második feldolgozása (az elsőt Roger Young készítette 1988-ban Richard Chamberlain főszereplésével). Ludlum valahol Ian Fleming ügynök-meséi és John le Carré nyomasztóan realista kém-drámái között evez félúton, s a film jól visszaadja a könyveit jellemző fojtott, mégis vibráló feszültséget. Nem a csodaketyerék, szuperhősök, gyilkos luxuskurvák világa ez, inkább egy szorongós-szaladós univerzum, ahol a hősök számára nem betegség, hanem kötelező mentális állapot a skizofrénia és üldözési mánia.

A Bourne-rejtélyben az ízléssel és mértékkel alkalmazott klisék, a hangulathoz igazított fáradt színek és világítás képesek megteremteni a mindent átszövő összeesküvésekre épített világ lőporfüstös atmoszféráját, néhol már-már klasszikusan míves munka benyomását keltve. Sajnos a mátrixos „gyorsítás-lassítás” is előkerül időnként a tarsolyból, ami itt inkább stílustörő elem, a főszereplő Matt Damon pedig talán túl sima és ránctalan ahhoz, hogy maximálisan fel tudjon tölteni feszültséggel egy szorongásra és gyilkos számításra épített világot.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/10 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2725