KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/március
FILMSZEMLE
• Schubert Gusztáv: Tükröm, tükröm Filmszemle után
• Várkonyi Benedek: Emerenc királynő Beszélgetés Szabó Istvánnal
• Vincze Teréz: Ordítás és országimázs Magyarország 2011
• Pápai Zsolt: Júdás-napi fagy Drága besúgott barátaim
SZÍNÉSZPORTRÉ
• Kolozsi László: Ede elment Garas Dezső (1934–2011)
NŐK A FELVEVŐGÉPPEL
• Vincze Teréz: Nők a felvevőgéppel A mozi neme
• Kovács Kata: Celluloid örökösnők Filmrendező-lányok
• Alföldi Nóra: Beszélő fejek Polisse
• Tüske Zsuzsanna: Nő a volánnál Ida Lupino
TESTKÉPEK
• Kelecsényi László: A test szavai Utazás az érzékek birodalmába – 1. rész
• Pintér Judit Nóra: Test és tükör Cronenberg test-képei
MOZI
• Pálos Máté: Együtt az ég alatt
TESTKÉPEK
• Horváth Eszter: Beszéljünk a szexről? Veszélyes vágy
• Varró Attila: Kanossza Shame – A szégyentelen
ALEXANDER PAYNE
• Baski Sándor: Keserédes élet Alexander Payne filmjei
MESETERÁPIA
• Hirsch Tibor: Sorskönyv-mesék Mesefilmterápia – 2. rész
TELEVÍZÓ
• Varga Balázs: Családban marad Átok
• Schubert Gusztáv: Közös többszörös Társas/Játék
KRITIKA
• Barotányi Zoltán: Kirúgó mérkőzés Krízispont
• Huber Zoltán: Vissza az alapokhoz A némafilmes
• Gelencsér Gábor: Utazás Katatóniába Isztambul
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Grafománia és tipomágia Jonathan Safran Foer: Rém hangosan és irtó közel
MOZI
• Margitházi Beja: Aurora
• Vajda Judit: Bor, tangó, kapufa
• Forgács Nóra Judit: Szex felsőfokon
• Kovács Kata: Családban marad
• Barkóczi Janka: Szilvás csirke
• Baski Sándor: Az erő krónikája
• Alföldi Nóra: Az ördög benned lakozik
• Parádi Orsolya: Szingli fejvadász
• Roboz Gábor: Védhetetlen
• Sepsi László: Borotvaélen
• Nevelős Zoltán: Tirannoszaurusz
• Kovács Marcell: A bűn hálójában
• Tüske Zsuzsanna: Egy hét Marilynnel
• Varró Attila: Warrior
DVD
• Lichter Péter: A nyugtalanság kora
• Pápai Zsolt: Adėle H. története
• Tosoki Gyula: Vasököl
• Sepsi László: A fegyver éve
• Géczi Zoltán: Nagy Sándor, a hódító
• Varga Zoltán: A rettegés mélye
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Az utolsó pogány király

Kovács Patrik

Redbad – holland, 2018. Rendezte: Roel Reiné. Írta: Alex van Galen. Kép: Roel Reiné. Zene: Trevor Morris. Szereplők: Gijs Naber (Redbad), Loes Haverkort (Frea), Jonathan Banks (Kis Pipin), Tibo Vandenborre (Martell Károly), Jack Wouterse (Willibrord). Gyártó: Farmhouse Film and TV / Bulletproof Cupid / Rebel Entertainment. Forgalmazó: Vertigo Média. Szinkronizált. 160 perc.

 

A holland Roel Reiné számára felcsillant a remény, hogy – ha a tengerentúlon nem is – legalább hazájában elsőrangú blockbuster-rendezővé váljék. Az elmúlt években Hollywoodban taposta a szamárlétra fokait: mialatt szakmányban gyártotta a legkülönfélébb B-szériás akciómozikat, lassan elsajátította a mesterség fortélyait. Friss munkája, Az utolsó pogány király azonban már Hollandiában forgott, és a közegváltás nemcsak jelentősebb alkotói függetlenséget, de nagyobb léptékű koncepciót hozott. Grandiózus történelmi dráma pereg ugyanis a szemünk előtt: Kr. u. 700 körül Redbad, a fríz trón várományosa száműzetik otthonából és Dániában lel menedékre, ám aggodalma hazaszólítja, amikor a Frank Birodalom rabigába dönti szeretett népét, majd hozzákezd a térség erőszakos katolizálásához.

Nem nehéz észrevenni, hogy Az utolsó pogány király mennyire hasonló dilemmákat vet fel, mint a jelenlegi európai menekültválság: a vén kontinens a középkor hajnalán is civilizációk ütközőzónája volt, akárcsak napjainkban, és a máig aktuális sorskérdések (békés egymás mellett élés vagy kultúrharc, integráció vagy függetlenség) vájtak belé törésvonalakat. Reiné filmjének talán legizgalmasabb aspektusa, hogy a barbár frízeket erkölcsileg magasabb rendűként tételezi, mint a becsvágyó frankokat és az agresszív keresztény hittérítőket, akik kardként forgatják a Bibliát. A film meggyőzően érvel ama triviális történelmi tapasztalat mellett, miszerint a vallási fanatizmus mindig önös egyéni- és csoportérdekeket, pusztító hatalmi ambíciókat szolgál, de népmesei egyszerűségű története nem telítődik mélységgel, inkább csupán Ridley Scott Gladiátorának cselekménymozzanatait reciklálja. Ugyanakkor a csatajelenetek, relatíve kis statisztériájuk ellenére, perfektül megkoreografáltak és kellően kompromisszummentesek. Az utolsó pogány király mégis csúfos pénzügyi bukásnak bizonyult Hollandiában: Reiné számára a nagy áttörés még várat magára.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/10 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13849