KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/március
FILMSZEMLE
• Schubert Gusztáv: Tükröm, tükröm Filmszemle után
• Várkonyi Benedek: Emerenc királynő Beszélgetés Szabó Istvánnal
• Vincze Teréz: Ordítás és országimázs Magyarország 2011
• Pápai Zsolt: Júdás-napi fagy Drága besúgott barátaim
SZÍNÉSZPORTRÉ
• Kolozsi László: Ede elment Garas Dezső (1934–2011)
NŐK A FELVEVŐGÉPPEL
• Vincze Teréz: Nők a felvevőgéppel A mozi neme
• Kovács Kata: Celluloid örökösnők Filmrendező-lányok
• Alföldi Nóra: Beszélő fejek Polisse
• Tüske Zsuzsanna: Nő a volánnál Ida Lupino
TESTKÉPEK
• Kelecsényi László: A test szavai Utazás az érzékek birodalmába – 1. rész
• Pintér Judit Nóra: Test és tükör Cronenberg test-képei
MOZI
• Pálos Máté: Együtt az ég alatt
TESTKÉPEK
• Horváth Eszter: Beszéljünk a szexről? Veszélyes vágy
• Varró Attila: Kanossza Shame – A szégyentelen
ALEXANDER PAYNE
• Baski Sándor: Keserédes élet Alexander Payne filmjei
MESETERÁPIA
• Hirsch Tibor: Sorskönyv-mesék Mesefilmterápia – 2. rész
TELEVÍZÓ
• Varga Balázs: Családban marad Átok
• Schubert Gusztáv: Közös többszörös Társas/Játék
KRITIKA
• Barotányi Zoltán: Kirúgó mérkőzés Krízispont
• Huber Zoltán: Vissza az alapokhoz A némafilmes
• Gelencsér Gábor: Utazás Katatóniába Isztambul
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Grafománia és tipomágia Jonathan Safran Foer: Rém hangosan és irtó közel
MOZI
• Margitházi Beja: Aurora
• Vajda Judit: Bor, tangó, kapufa
• Forgács Nóra Judit: Szex felsőfokon
• Kovács Kata: Családban marad
• Barkóczi Janka: Szilvás csirke
• Baski Sándor: Az erő krónikája
• Alföldi Nóra: Az ördög benned lakozik
• Parádi Orsolya: Szingli fejvadász
• Roboz Gábor: Védhetetlen
• Sepsi László: Borotvaélen
• Nevelős Zoltán: Tirannoszaurusz
• Kovács Marcell: A bűn hálójában
• Tüske Zsuzsanna: Egy hét Marilynnel
• Varró Attila: Warrior
DVD
• Lichter Péter: A nyugtalanság kora
• Pápai Zsolt: Adėle H. története
• Tosoki Gyula: Vasököl
• Sepsi László: A fegyver éve
• Géczi Zoltán: Nagy Sándor, a hódító
• Varga Zoltán: A rettegés mélye
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Salamon király kalandjai

Kovács Kata

The Legend of King Solomon – magyar-izraeli, 2017. Rendezte: Albert Hanan Kaminski. Írta: Böszörményi Gyula és Albert Hanan Kaminski. Zene: Ady Cohen. Gyártó: Eden Productions / Cinemaon. Forgalmazó: Vertigo Média Kft. Szinkronizált. 80 perc.

A Berg Judit nagysikerű történetéből készült Lengemesék után idén kerül a mozikba Pálfi Zsolt animációs rendező másik munkája, az izraeli-magyar koprodukcióban készült Salamon király is, ugyan itt az alkotó (és vele a magyar Cinemon stúdió) nem az egész produkcióért, hanem kizárólag az animációs rendezésért felelt, és maga a történet is inkább a közel-keleti közönség szívéhez áll közel, mint a hazaiéhoz. Az iskolás korosztálynak szóló, hagyományos rajzanimáció alkalmazásával készült történet Salamon ifjúkorából uralkodóvá érésének kalandjait és a párválasztását (megrendezett vs. szerelmi házasság) meséli el. A történetbeli próbatétel ugyanakkor az apák bűneivel való leszámolásról is szól, és ez talán a legnagyobb ereje: az ifjú trónörökös ellenfele Edóm utolsó királyának fia, aki Salamon apja, Dávid bűnéért, Edóm lerombolásáért esküdött bosszút.

Mi sem áll azonban távolabb a Salamon királytól, mint a bibliai történetek komorsága, habár a legnagyobb gyengéje épp az, hogy a könnyedséget nagyon gyenge („a róka rókázik”) humorral fűszerezi. A film részben maga is az ifjú Salamonhoz illően éretlen, és a jellegtelenség csapdájába esik: a 700 millió forintos költségvetés nem volt elég a műfajához illően grandiózus, nagyköltségvetésű animációs filmre, a látványvilága pedig nem elég egységes és kidolgozott, főképp pedig nem egyedi ahhoz, hogy művészi igényessége miatt keltsen feltűnést. Ugyanakkor a Böszörményi Gyula nevét dicsérő forgatókönyv nagyon is fordulatos, jó értelemben tanulságos, karakterei kidolgozottak és szerethetőek, a fiatal Salamon figuráját pedig sok játékossággal ragadja meg.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/11 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13453