KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/március
FILMSZEMLE
• Schubert Gusztáv: Tükröm, tükröm Filmszemle után
• Várkonyi Benedek: Emerenc királynő Beszélgetés Szabó Istvánnal
• Vincze Teréz: Ordítás és országimázs Magyarország 2011
• Pápai Zsolt: Júdás-napi fagy Drága besúgott barátaim
SZÍNÉSZPORTRÉ
• Kolozsi László: Ede elment Garas Dezső (1934–2011)
NŐK A FELVEVŐGÉPPEL
• Vincze Teréz: Nők a felvevőgéppel A mozi neme
• Kovács Kata: Celluloid örökösnők Filmrendező-lányok
• Alföldi Nóra: Beszélő fejek Polisse
• Tüske Zsuzsanna: Nő a volánnál Ida Lupino
TESTKÉPEK
• Kelecsényi László: A test szavai Utazás az érzékek birodalmába – 1. rész
• Pintér Judit Nóra: Test és tükör Cronenberg test-képei
MOZI
• Pálos Máté: Együtt az ég alatt
TESTKÉPEK
• Horváth Eszter: Beszéljünk a szexről? Veszélyes vágy
• Varró Attila: Kanossza Shame – A szégyentelen
ALEXANDER PAYNE
• Baski Sándor: Keserédes élet Alexander Payne filmjei
MESETERÁPIA
• Hirsch Tibor: Sorskönyv-mesék Mesefilmterápia – 2. rész
TELEVÍZÓ
• Varga Balázs: Családban marad Átok
• Schubert Gusztáv: Közös többszörös Társas/Játék
KRITIKA
• Barotányi Zoltán: Kirúgó mérkőzés Krízispont
• Huber Zoltán: Vissza az alapokhoz A némafilmes
• Gelencsér Gábor: Utazás Katatóniába Isztambul
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Grafománia és tipomágia Jonathan Safran Foer: Rém hangosan és irtó közel
MOZI
• Margitházi Beja: Aurora
• Vajda Judit: Bor, tangó, kapufa
• Forgács Nóra Judit: Szex felsőfokon
• Kovács Kata: Családban marad
• Barkóczi Janka: Szilvás csirke
• Baski Sándor: Az erő krónikája
• Alföldi Nóra: Az ördög benned lakozik
• Parádi Orsolya: Szingli fejvadász
• Roboz Gábor: Védhetetlen
• Sepsi László: Borotvaélen
• Nevelős Zoltán: Tirannoszaurusz
• Kovács Marcell: A bűn hálójában
• Tüske Zsuzsanna: Egy hét Marilynnel
• Varró Attila: Warrior
DVD
• Lichter Péter: A nyugtalanság kora
• Pápai Zsolt: Adėle H. története
• Tosoki Gyula: Vasököl
• Sepsi László: A fegyver éve
• Géczi Zoltán: Nagy Sándor, a hódító
• Varga Zoltán: A rettegés mélye
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Szextétika

Kelecsényi László: Filmszextétika

Szex a vásznon

Veress József

Filmszerelmi ábécé kezdőknek és haladóknak.


Woody Allen szerint két dolog fontos az életben. Az egyik a szex, a másik meg egyáltalán nem lényeges. Kelecsényi László, a Filmszextétika szerzője e paradox tételt elfogadva könyvében mindarról szól, ami a filmes erotika témakörében fontos és kevésbé lényeges. A szűkített optika (a kötet stílusosan karcsú, akár egy vonzó női derék) kizárta az enciklopedikus teljességet, az összeállítás természetesen szubjektív, ugyanakkor rendkívül sokoldalú és változatos, a vizsgált jelenségek összefüggéseit és hátterét alaposan feltáró, elegáns tanulmány. Műfaji címkével nehéz lenne jellemezni, mivel igazi értéke rokonszenves eklekticizmusában rejlik. Az értekezés már-már tudományos hitelét klasszikus gondolkodóktól kölcsönzött frappáns idézetek szavatolják, a mozi-illusztráció impozánsan gazdag, a fejtegetések stílusa pedig rendkívül szellemes. Mindazonáltal a könyv egyáltalán nem kompiláció, hanem igényes esszéfüzér: filmszerelmi ábécé, melyben a különböző korok és divatok, erkölcsök és felfogások tükrébe pillanthatunk.

Néhány címszó: a szexuális forradalom és szerelmi szabadságharc ideológiája, kalandok az érzékek birodalmában, monogámia és vidéke, a vágyak titkos tárgyai, tabudöntögetések, ízlésficamok, politika és lepedő, szűzies szemérem és mély torok, pornográfia és prostitúció – a felsorolást hosszasan lehetne folytatni. A fogalmi magyarázatok meggyőzőek, amin aligha csodálkozhatunk, hiszen többek között Augustinus, Simone de Beauvoir, Diderot, Fourier, Kierkegaard, Ortega, Rousseau és más tekintélyek szólnak hozzánk a lapokon – nem beszélve a hazai szellemi élet kiválóságairól. A test szavainak bemutatása mellett talán csak a vonzás és taszítás köznapi frazeológiájának leltára lehetne bővebb – annak bemutatása, milyen út vezetett a szemérmes szalonnyelvtől a durva vulgarizmusokig, bár a folyamatra számos utalás történik. A végső konklúzióval, miszerint az egyenlőtlen szabadság, pontosabban szabadosság korában élünk, természetesen egyetértünk. Jogos az aggodalom: „Ki viszi át a szerelmet? – kérdezte egy magyar költő a 20. század második felében. Attól tartok, ma már nincs is mit átvinni. Vagy mégsem?” Az utolsó lapon, a záró-passzusban nem kevesebb, mint tizenegy kérdőjel szerepel, ami egyértelműen azt jelzi, hogy Kelecsényi tartózkodik a kinyilatkoztatástól, helyette meditációra hív fel, kétségeit nem szégyelli, bátran bevallja.

A cinéfilek hálásak lehetnek az emlékezetes jelenetek gyakran ironikus felelevenítéséért. Mivel Kelecsényinek kisujjában van a filmtörténet, ontja magából az érdekes példákat. Klasszikusokat épp úgy említ, mint újkori szenzációkat. Sikeres és kevésbé ismert darabokat egyaránt. Mielőtt kezembe vettem a kiadványt, gonoszkodó ötlettel, tesztként felírtam húsz címet: vajon említés esik-e róluk? Nos, egy kivételével mindegyik szerepel (a kakukktojás – ha már megemlítettem – a Gilda, de hát kinek a papné, kinek a lánya). Nem hiányozhat a panorámából kis világunk sem, jóllehet mi kissé megkésve ráztuk le a tiltás, a prüdéria, a szűkkeblűség (nem anatómiai értelemben!) bilincseit. A Megszállottak (Makk Károly, 1961) fogadtatásáról szólva K.L. szokásához híven szelíden megsuhogtatja kritikusi pálcáját, amikor kétségbe vonja a férfi főhősök intim kapcsolatára vonatkozó feltételezést. Igaza van – amiként akkor is, amikor az Emanuelle-t és bájos néhai megszemélyesítőjét fejtegetései hátsó traktusába űzi. Fapados tanulság: korántsem minden vérforraló, ami meztelen.

A Filmszextétika – a játék a címmel is dicséretet érdemel – kellemes olvasmány, okos kalauz. Noha sokadik hozzászólás az örök és megunhatatlan témához, tartózkodik a közhelyszerű ismétlésektől, nem reked meg a felszínen, találóan kapcsolja össze az elméletet a gyakorlattal. Korszerű szempontokat kínál az ínycsiklandozó játékhoz, melyet általában ketten (néha hárman, máskor még többen) játszanak s az égvilágon szinte mindenki gyakorol, sőt szakértőként magyaráz. Megtudhatjuk belőle, mit ér a szex, ha mozgóképek formájában kúszik az életünkbe.

 

Scolar, 2014       


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/09 36-36. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11701