KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/március
FILMSZEMLE
• Schubert Gusztáv: Tükröm, tükröm Filmszemle után
• Várkonyi Benedek: Emerenc királynő Beszélgetés Szabó Istvánnal
• Vincze Teréz: Ordítás és országimázs Magyarország 2011
• Pápai Zsolt: Júdás-napi fagy Drága besúgott barátaim
SZÍNÉSZPORTRÉ
• Kolozsi László: Ede elment Garas Dezső (1934–2011)
NŐK A FELVEVŐGÉPPEL
• Vincze Teréz: Nők a felvevőgéppel A mozi neme
• Kovács Kata: Celluloid örökösnők Filmrendező-lányok
• Alföldi Nóra: Beszélő fejek Polisse
• Tüske Zsuzsanna: Nő a volánnál Ida Lupino
TESTKÉPEK
• Kelecsényi László: A test szavai Utazás az érzékek birodalmába – 1. rész
• Pintér Judit Nóra: Test és tükör Cronenberg test-képei
MOZI
• Pálos Máté: Együtt az ég alatt
TESTKÉPEK
• Horváth Eszter: Beszéljünk a szexről? Veszélyes vágy
• Varró Attila: Kanossza Shame – A szégyentelen
ALEXANDER PAYNE
• Baski Sándor: Keserédes élet Alexander Payne filmjei
MESETERÁPIA
• Hirsch Tibor: Sorskönyv-mesék Mesefilmterápia – 2. rész
TELEVÍZÓ
• Varga Balázs: Családban marad Átok
• Schubert Gusztáv: Közös többszörös Társas/Játék
KRITIKA
• Barotányi Zoltán: Kirúgó mérkőzés Krízispont
• Huber Zoltán: Vissza az alapokhoz A némafilmes
• Gelencsér Gábor: Utazás Katatóniába Isztambul
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Grafománia és tipomágia Jonathan Safran Foer: Rém hangosan és irtó közel
MOZI
• Margitházi Beja: Aurora
• Vajda Judit: Bor, tangó, kapufa
• Forgács Nóra Judit: Szex felsőfokon
• Kovács Kata: Családban marad
• Barkóczi Janka: Szilvás csirke
• Baski Sándor: Az erő krónikája
• Alföldi Nóra: Az ördög benned lakozik
• Parádi Orsolya: Szingli fejvadász
• Roboz Gábor: Védhetetlen
• Sepsi László: Borotvaélen
• Nevelős Zoltán: Tirannoszaurusz
• Kovács Marcell: A bűn hálójában
• Tüske Zsuzsanna: Egy hét Marilynnel
• Varró Attila: Warrior
DVD
• Lichter Péter: A nyugtalanság kora
• Pápai Zsolt: Adėle H. története
• Tosoki Gyula: Vasököl
• Sepsi László: A fegyver éve
• Géczi Zoltán: Nagy Sándor, a hódító
• Varga Zoltán: A rettegés mélye
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

Papírmozi

Bayer Antal

Usagi Yojimbo

A magyar képregénykiadás egyik biztos pontja évek óta az Usagi Yojimbo. Ellentétben a többnyire rövidebb epizódokat tartalmazó korábbi kötetekkel, A kard című rész egyetlen, hosszabb lélegzetű történet, amelyet sokan tartanak Stan Sakai legjobb művének. Az epikus ívű sztori valóban tartalmazza is mindazt, amiért kedvelni lehet a szamuráj nyúl világát, van benne akció, történelmi háttér, misztikus elem, bátorság és galádság, nyílt és kétértelmű alakok egyaránt. A cím egy „fűvágó” nevű legendás kardra utal, amelynek még a létezéséről sem tudni bizonyosat, bár állítólag a mai napig megvan, és Akihito császár koronázásánál lehetett látni (illetve nem lehetett, mert az ereklyét őrző sintó papok jól bebugyolálták).

Usagi Yojimbo 12: A kard. Fekete-fehér, puhafedeles, 268 oldal. Kiadó: Vad Virágok Könyvműhely.

 

Lucky Luke

Két vadonatúj epizód (Lucky Luke Pinkerton ellen, Magányos lovasok) után ismét egy klasszikusra kerített sort a Pesti Könyv. A történet eredetileg 1964-ben jelent meg folytatásokban. Az író, René Goscinny legjobb időszakának a kezdetén járunk, másik figurája, Asterix ugyanebben az évben keresi fel Kleopátrát Egyiptomban, az egyre növekvő siker hatására a szerző valósággal sziporkázik.

A mozikban és főleg a sűrűsödő televíziós vetítéseknek köszönhetően javában tart a western divatja, újabb generáció fedezi fel a John Ford, Raoul Walsh és Howard Hawks klasszikus filmjeit, de az Egy maroknyi dollárral bekopogtat már Sergio Leone is, a következő években párhuzamosan fut majd a klasszikus vadnyugati hősöknek és azok paródiáinak a karrierje. Márpedig Lucky Luke mindkettő tud lenni egyszerre, és a western toposzok fejük tetejére állításával a vadnyugatot hosszú amerikai tartózkodása alatt felfedező Morris és minden témában brillírozó cinkosa, Goscinny kihozza a maximumot a lehetőségekből.

Ford emlékezetes „lovassági” ciklusa, az Apacs erőd, a Sárga szalagot viselt és a Rio Grande különösen sok anyagot szolgáltathatott a szerzőknek, a cím pedig nagy valószínűséggel az 1956-os 7th Cavalry-ra utal, MacStraggle ezredes alakját állítólag ennek a főszereplőjéről, Randolph Scottról mintázta Morris.

Lucky Luke 18: A 20. lovasezred. Színes, puhafedeles, 44 oldal. Kiadó: Pesti Könyv.

 

Magyar western

Sváb József azon kevés hazai képregényrajzolók egyike, akik az adaptációs kor alkonyának az idején léptek színre, és realista stílusban igyekeztek modernebb felfogású, lehetőleg eredeti műveket készíteni. Sajnos, a korszak nem igazán kedvezett ennek az elképzelésnek, amit jól mutat, hogy az ősszel megjelent gyűjtemény két történetének az eredeti kiadási dátuma között 16 év telt el – ami azért, valljuk be őszintén, meg is látszik, a Max Brand nyomán készült Sivatagi bor jóval érettebb, erőteljesebb munka, mint a Cochise. még ha Sváb saját színezése finoman el is fedi a különbségeket.

Western-képregények. Színes, puhafedeles, 48 oldal. Kiadó: Linea Comics.

 

A kivételös X-Embörök

Mi lett volna, ha az X-Men mutáns tagjai és ellenségei nem Amerikában, hanem Európában tűnnek fel? Szűkítsük tovább a lehetőségeket: Magyarországon. Még tovább: Szegeden. Jó ötlet? Néhány fiatal képregényrajongó így gondolta tíz évvel ezelőtt, és azóta is folyamatosan gyártja a történeteket az interneten. Jellegzetesen amatőr munka, annak minden szerethetőségével és sutaságával együtt, de az teljes bizonysággal érződik rajta, hogy alkotói kiválóan ismerik és kedvelik paródiájuk mintáját. Eddig csak néhány vékonyka „különszámot” mertek bevállalni nyomtatásban, ám az 5. Szegedi Képregényfesztivál alkalmából felbátorodtak, és a teljes első kötetet megjelentették öt füzetben, amelyeknek már a címe is külön program: Mágnesvas újra világuralomra tör, Békaember balladája, Újra együtt, B-terv, C-terv, X-Embörök kontra X-Embörök. Nem éppen a legkönnyebben beszerezhető a sorozat: az x-emberok.blog.hu weboldalon érdemes körülnézni.

X-Embörök 1-5. Színes, irkafűzött, füzetenként 24 oldal. Szerzői kiadás.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/01 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11622