KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/március
FILMSZEMLE
• Schubert Gusztáv: Tükröm, tükröm Filmszemle után
• Várkonyi Benedek: Emerenc királynő Beszélgetés Szabó Istvánnal
• Vincze Teréz: Ordítás és országimázs Magyarország 2011
• Pápai Zsolt: Júdás-napi fagy Drága besúgott barátaim
SZÍNÉSZPORTRÉ
• Kolozsi László: Ede elment Garas Dezső (1934–2011)
NŐK A FELVEVŐGÉPPEL
• Vincze Teréz: Nők a felvevőgéppel A mozi neme
• Kovács Kata: Celluloid örökösnők Filmrendező-lányok
• Alföldi Nóra: Beszélő fejek Polisse
• Tüske Zsuzsanna: Nő a volánnál Ida Lupino
TESTKÉPEK
• Kelecsényi László: A test szavai Utazás az érzékek birodalmába – 1. rész
• Pintér Judit Nóra: Test és tükör Cronenberg test-képei
MOZI
• Pálos Máté: Együtt az ég alatt
TESTKÉPEK
• Horváth Eszter: Beszéljünk a szexről? Veszélyes vágy
• Varró Attila: Kanossza Shame – A szégyentelen
ALEXANDER PAYNE
• Baski Sándor: Keserédes élet Alexander Payne filmjei
MESETERÁPIA
• Hirsch Tibor: Sorskönyv-mesék Mesefilmterápia – 2. rész
TELEVÍZÓ
• Varga Balázs: Családban marad Átok
• Schubert Gusztáv: Közös többszörös Társas/Játék
KRITIKA
• Barotányi Zoltán: Kirúgó mérkőzés Krízispont
• Huber Zoltán: Vissza az alapokhoz A némafilmes
• Gelencsér Gábor: Utazás Katatóniába Isztambul
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Grafománia és tipomágia Jonathan Safran Foer: Rém hangosan és irtó közel
MOZI
• Margitházi Beja: Aurora
• Vajda Judit: Bor, tangó, kapufa
• Forgács Nóra Judit: Szex felsőfokon
• Kovács Kata: Családban marad
• Barkóczi Janka: Szilvás csirke
• Baski Sándor: Az erő krónikája
• Alföldi Nóra: Az ördög benned lakozik
• Parádi Orsolya: Szingli fejvadász
• Roboz Gábor: Védhetetlen
• Sepsi László: Borotvaélen
• Nevelős Zoltán: Tirannoszaurusz
• Kovács Marcell: A bűn hálójában
• Tüske Zsuzsanna: Egy hét Marilynnel
• Varró Attila: Warrior
DVD
• Lichter Péter: A nyugtalanság kora
• Pápai Zsolt: Adėle H. története
• Tosoki Gyula: Vasököl
• Sepsi László: A fegyver éve
• Géczi Zoltán: Nagy Sándor, a hódító
• Varga Zoltán: A rettegés mélye
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Mestergyilkos

Sepsi László

 

The Mechanic – amerikai, 2011. Rendezte: Simon West. Írta: Richard Wenk, Lewis John Carlino. Kép: Eric Schmidt. Zene: Mark Isham. Szereplők: Jason Statham (Arthur Bishop), Ben Foster (Steve McKenna), Donald Sutherland (Harry McKenna), Mini Anden (Sara). Gyártó: Millennium Films. Forgalmazó: Palace Cinema. Feliratos. 92 perc.

 

Alig fél évvel azután, hogy Jason Statham a The Expendables beavatástörténetében kiharcolta magának az őt megillető helyet a posztmodern akciósztárok zártkörű klubjában, a tréningruhás adrenalin-bombának máris védenie kell verejtékes munkával megszerzett státuszát. A Mestergyilkos 1972-es eredetije – a WinnerBronson-páros leghírhedtebb közös produkcióját jelentő Bosszúvágy-szériához hasonlóan – az általános generációs konfliktusra helyezte a hangsúlyt, ahol a szilárd morális kód szerint dolgozó veteránnak szembe kellett néznie az ellenkultúra új undokaival, akik sem a magánéletben, sem a tatamin nem tisztelnek semmiféle szabályt. Statham és az X-Menből (valamint a Pandorumból) ismert Ben Foster párharca viszont már nélkülözi a direkt társadalmi áthallásokat, így szorítva a konfliktus értelmezési keretét a tapasztalt vén róka és a hozzá már külsőben is hasonult, farkaséhes újonc közti önreflektív csatározás határain belülre.

Simon West filmje Donald Sutherland szerepeltetésével és a Schubert muzsikájára monologizáló Statham abszurd közjátékával letudja a kötelező főhajtásokat az eredeti mű és vele együtt hatvanas-hetvenes évek akciófilmjei előtt, hogy Sutherland meggyilkolása után a modernista ihletettség is fokozatosan kivesszen a Mestergyilkos friss verziójából. Ahogy a korábban arctalan szervezetként megjelent cég is egy könnyedén beazonosítható antagonistává alakult, úgy az utolsó harmadra a ’60-as évek bérgyilkosainak szikár örökségét ápoló Hitman-videójáték kreatív kivégzéseit idéző misszió-epizódok is átadják helyüket a nyíltszíni géppuskaropogásnak, hogy a megsokszorozott leszámolás-jelenetekkel az eredeti verzió üzenete is felülíródjék. 1972-ben a generációk harcának nem lehetett győztese: az új évezred tömegfilmjében viszont egyetlen címvédés sem végződhet döntetlennel.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/03 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10566