KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/február
PSZICHOMOZI
• Hirsch Tibor: Kalandok a Sors Könyvében Mesefilmterápia – 1. rész
• Margitházi Beja: Egy asszony meg a fia Beszélnünk kell Kevinről
• Pintér Judit Nóra: A sötét érzelmek iskolája Iskolai ámokfutók
KÉMHÁBORÚ
• Sepsi László: Kémek a Köröndön John le Carré ügynökei
• Nevelős Zoltán: Figurák a táblán Suszter, szabó, baka, kém
• Ardai Zoltán: A szochaza védelmében K-európai kémtörténetek
• Ruprech Dániel: Kémek, akik Bogárral jártak NDK spionok
KEROUAC
• Szalay Dorottya: Az élet lüktetése Jack Kerouac filmen
SHERLOCK HOLMES
• Varró Attila: A bűn hálójában Korunk Sherlock Holmes-a
• Roboz Gábor: Az eltűnt álmok nyomában Sherlock Holmes nevében
KEN RUSSELL
• Varga Zoltán: A zenerajongó látnok Ken Russell paradoxonai
• Hubai Gergely: Szabad adaptáció Ken Russell zeneszerző-trilógiája
SKOLIMOWSKI
• Nagy V. Gergő: Ezerarcú kívülálló Jerzy Skolimowski
FILMEMLÉKEZET
• Kóbori Sarolta: Brazil magyarok Adalberto Kemény és Rodolfo Rex Lustig
• Zalán Vince: Minden rossz és minden jó Evald Schorm 3. rész
ANIMÁCIÓ
• Lovas Anna: Animált gyászterápia Anilogue
• Varga Zoltán: A macska tudja csak… Macskanimációk
FILM / REGÉNY
• Vajda Judit: Álmodni fényes nappal Brian Selznick: A leleményes Hugo Cabret
• Hlavaty Tamás: Méliès utolsó megkísértése Martin Scorsese: A leleményes Hugo
KRITIKA
• Baski Sándor: Kesztyűs kézzel A Vaslady
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi
KRITIKA
• Kolozsi László: Ez itt a Fincher helye A tetovált lány
MOZI
• Kolozsi László: Aztán mindennek vége
• Vincze Teréz: Üvöltő szelek
• Pintér Judit: Az élet négyszer
• Vajda Judit: Életrevalók
• Sepsi László: Géppisztolyos prédikátor
• Pápai Zsolt: Vörös Hadsereg Frakció
• Tüske Zsuzsanna: Muppetek
• Varró Attila: Hadak útján
• Pálos Máté: A szerelem művészete
• Baski Sándor: A legsötétebb óra
DVD
• Nagy V. Gergő: Felettünk a föld
• Pápai Zsolt: Szalmakutyák
• Tosoki Gyula: Bárcsak
• Pápai Zsolt: 30 perc, vagy annyi se
• Czirják Pál: Mephisto
• Géczi Zoltán: Az erdő foglyai
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

A strand téli őre

Az elnyűhetetlen kamaszkor

Koltai Ágnes

 

Lehet, hogy ismét felfedezhetünk (némi késéssel ugyan) egy érdekes, figyelemre méltó filmművészetet? Az elmúlt évek pulai fesztiválbeszámolói a jugoszláv film megújulásáról tudósítanak. A partizánfilmek mellett ismét helyet kaptak a közelmúlt történelmét és a mai társadalmat elemző-ábrázoló filmek. Mintha az 1960-as évek közepén jelentkezett, Purisa Djordjević, Aleksandar Petrović, Duąan Makavejev, ®ivojin Pavlović nevéhez fűződő jugoszláv „új film” szelleme éledne fel. E második „új hullám” fiatal, harmincas éveikben járó rendezői a prágai filmfőiskolán tanultak, s szemléletüket, ábrázolásmódjukat a jellegzetes „cseh filmstílus” alakította.

A jelek szerint Goran Paskaljević e nemzedék legmarkánsabb, legkiforrottabb egyénisége. Harminc dokumentum- és rövidfilm után 1976-ban készítette első játékfilmjét, A strand téli őrét, amit 1978-ban A kutya szerette a vonatokat, 1979-ben a Fogynak a földi napok, 1980-ban a Speciális gyógykezelés című filmje követett. (Utóbbi eredményesen képviselte a jugoszláv filmművészetet az 1980-as cannes-i fesztiválon, Milena Dravić kapta megosztva a legjobb női mellékszereplő díját.)

A strand téli őre szomorú-ironikus költemény egy jóravaló, becsületes, a felnőttek világában nehezen eligazodó fiúról. Forman Fekete Péterének esetlen kamaszára emlékeztet Paskaljević hőse; ő is keresi magát, még nem tudja kifejezni, pontosan megfogalmazni céljait, ösztönösen dönt, de tiszta és becsületes, emberhez méltó élet lehetőségét hordozza magában. A szemünk előtt csetlő-botló Dragan Belgrád külvárosában szűkös körülmények között él. Egzisztencia, elegendő pénz hiányában kénytelen eltűrni szülei gyámkodását. Napról napra értetlen, türelmetlen, acsarkodó felnőttekbe ütközik. (Kicsi, kietlen lakásuk csak súlyosbítja a kényszerű összezártságot.) A meghatóan suta fiú kálváriája azzal kezdődik, hogy apja kiszekálja egy mosodából, ahol (jobb híján) szülési szabadságon levő nőket helyettesít. Miután ismeretségek, baráti segítség ellenére sem tud elhelyezkedni, strandőr lesz, télvíz idején. De egy percre nem érezheti magát biztonságban, mert csalással jutott álláshoz.

Paskaljević a jugoszláv gazdaság és társadalom egyik égető problémája, a munkanélküliség kapcsán a társadalomból való kiszorulást ábrázolja. Dragan, a film hőse is munkanélküli, hiába küzd és tiltakozik, végül is el kell hagynia hazáját, társadalmon kívüli lesz, mint sok ezer társa, akik munka, megélhetés hiányában sehova sem tartoznak.

Kicsit mindenki felelős a fiú sodródásáért: a társadalom, amely kiképezte szakmunkásnak, de nem biztosít munkalehetőséget, az apa, aki méltatlannak találja az alkalmi munkákat és saját maga is, bár őt Paskaljević leplezetlen elnézéssel, szeretettel ábrázolja. Dragannak a család sem nyújt menedéket, megoldást. Egy bizarr rendezői csavarással kiderül, hogy az önző, agresszív, felfújt kispolgár apa félti, szemérmesen szereti fiát. Dragan tragikomikusan végződött házassága együttérzést csiszol ki az apából, igaz, ez öngyilkos gesztusba fullad: szívrohamot kap, amikor „ép testben ép lélek” jelszóval a jéghideg folyóba ugrik (meg akarta mutatni mulya fiának, hogy egy férfi keményen tűri a fájdalmakat).

A film melankolikus, szomorú alaphangja a fiú egyre reménytelenebb, kilátástalanabb sodródásával erősödik. Paskaljević kíméletlen pontossággal ábrázolja a magára hagyott Dragan elszigetelődését, utolsó mentsvára – az érzelmileg és egzisztenciálisan megalapozatlan házasság – szükségszerű összeomlását, az egyetlen, elkerülhetetlen, de rossz megoldást: a külföldi munkavállalást.

A gyakorlott filmnéző minden bizonnyal nemcsak a főhősben ismeri fel a cseh új hullám, főleg Forman filmjeinek hatását A strand téli őrén. Szellemi, hangulati rokonságról árulkodik a nyitó jelenet, a falusi lakodalom vagy az olyan groteszk, jellemfestő mozzanatok, mint az apa állandó éhsége, habzsolása. A legszembetűnőbb formani hatás a hibát hibára halmozó, de jóravaló hősök gyengéd, szeretetteljes ábrázolása. Paskaljević mégsem Forman-epigon. Atmoszférateremtő ereje (az otthontalan, fiatal pár suta, kapkodó egymásratalálása a nagynéni szűk ágyán; a strandon bérelt egérlyuk; az ismeretlenbe tartó vonat záróképe), egy-két képsorban kibontott pontos szituáció- és jellemrajzai (a családi perpatvarok, az álláskeresések), a képi kontrasztok (szegényes házak, bisztrók és a belgrádi bevásárló negyed hivalkodó eleganciájának ellentéte) egyéni, fanyarabb látás- és ábrázolásmódot tükröznek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/06 27. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7423