KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/február
PSZICHOMOZI
• Hirsch Tibor: Kalandok a Sors Könyvében Mesefilmterápia – 1. rész
• Margitházi Beja: Egy asszony meg a fia Beszélnünk kell Kevinről
• Pintér Judit Nóra: A sötét érzelmek iskolája Iskolai ámokfutók
KÉMHÁBORÚ
• Sepsi László: Kémek a Köröndön John le Carré ügynökei
• Nevelős Zoltán: Figurák a táblán Suszter, szabó, baka, kém
• Ardai Zoltán: A szochaza védelmében K-európai kémtörténetek
• Ruprech Dániel: Kémek, akik Bogárral jártak NDK spionok
KEROUAC
• Szalay Dorottya: Az élet lüktetése Jack Kerouac filmen
SHERLOCK HOLMES
• Varró Attila: A bűn hálójában Korunk Sherlock Holmes-a
• Roboz Gábor: Az eltűnt álmok nyomában Sherlock Holmes nevében
KEN RUSSELL
• Varga Zoltán: A zenerajongó látnok Ken Russell paradoxonai
• Hubai Gergely: Szabad adaptáció Ken Russell zeneszerző-trilógiája
SKOLIMOWSKI
• Nagy V. Gergő: Ezerarcú kívülálló Jerzy Skolimowski
FILMEMLÉKEZET
• Kóbori Sarolta: Brazil magyarok Adalberto Kemény és Rodolfo Rex Lustig
• Zalán Vince: Minden rossz és minden jó Evald Schorm 3. rész
ANIMÁCIÓ
• Lovas Anna: Animált gyászterápia Anilogue
• Varga Zoltán: A macska tudja csak… Macskanimációk
FILM / REGÉNY
• Vajda Judit: Álmodni fényes nappal Brian Selznick: A leleményes Hugo Cabret
• Hlavaty Tamás: Méliès utolsó megkísértése Martin Scorsese: A leleményes Hugo
KRITIKA
• Baski Sándor: Kesztyűs kézzel A Vaslady
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi
KRITIKA
• Kolozsi László: Ez itt a Fincher helye A tetovált lány
MOZI
• Kolozsi László: Aztán mindennek vége
• Vincze Teréz: Üvöltő szelek
• Pintér Judit: Az élet négyszer
• Vajda Judit: Életrevalók
• Sepsi László: Géppisztolyos prédikátor
• Pápai Zsolt: Vörös Hadsereg Frakció
• Tüske Zsuzsanna: Muppetek
• Varró Attila: Hadak útján
• Pálos Máté: A szerelem művészete
• Baski Sándor: A legsötétebb óra
DVD
• Nagy V. Gergő: Felettünk a föld
• Pápai Zsolt: Szalmakutyák
• Tosoki Gyula: Bárcsak
• Pápai Zsolt: 30 perc, vagy annyi se
• Czirják Pál: Mephisto
• Géczi Zoltán: Az erdő foglyai
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Barnie apró bosszúságai

Ágfalvi Attila

 

Barnie, a negyvenes éveiben járó francia hivatalnok naponta ingázik otthona és angliai munkahelye között. Élete kiegyensúlyozott: míg Calais-ban felesége és lánya várja, addig Londonban egymásról mit sem tudó szeretői: Marie, a fiatal francia diáklány, és Mark, az intelligens műkincskereskedő. A bonyodalmak akkor kezdődnek, amikor Barnie a születésnapjára rég várt ajándékot kap, sajnos mindhármójuktól ugyanazt: jegyet május másodikára, az Orient-expresszre…

A két férfi, két nő felállású szerelmi négyszögtörténet nem ritka a filmtörténetben, noha némi eredetiséget kölcsönöz tárgyalt filmünknek az a tény, hogy itt egy férfiba szerelmes a többi szereplő. Ha melodrámát kapnánk, akkor a történet vége nyilván tömeges halál lenne, vígjáték esetén viszont a kötelező megoldás a szereplők váratlan összetalálkozása, titkolózással, félreértésekkel, féltékenységi jelenetekkel, összeveszésekkel és kibékülésekkel. Bruno Chiche filmje arra példa, hogy egy ilyen habkönnyű, színpadra való bohózat is lehet értelmes szórakozás, ha a legalább minimálisan kidolgozott és némi egyéniséggel felruházott karaktereket rátermett színészek játsszák el, és a sokszor látott jelenetek valószerűtlenségét diszkréten groteszkbe hajló humor feledteti: ilyen például az az ötlet, hogy Barnie a családi összeomláshoz vezető nagyjelenetet a véletlenül a tenyerére pillanatragasztózott telefonnal kényszerül végiggesztikulálni és végigpofozkodni. Személy szerint én legfeljebb azt sajnálom, hogy ebből a filmből sem fog kiderülni a magyar néző számára, miért a nálunk szinte ismeretlen Patrice Lucchini napjaink egyik legjobb francia színésze. A film mindazonáltal jó választás lehet egy jóleső semmittevéssel eltöltött nyári nap végére.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/06 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2592