KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/február
PSZICHOMOZI
• Hirsch Tibor: Kalandok a Sors Könyvében Mesefilmterápia – 1. rész
• Margitházi Beja: Egy asszony meg a fia Beszélnünk kell Kevinről
• Pintér Judit Nóra: A sötét érzelmek iskolája Iskolai ámokfutók
KÉMHÁBORÚ
• Sepsi László: Kémek a Köröndön John le Carré ügynökei
• Nevelős Zoltán: Figurák a táblán Suszter, szabó, baka, kém
• Ardai Zoltán: A szochaza védelmében K-európai kémtörténetek
• Ruprech Dániel: Kémek, akik Bogárral jártak NDK spionok
KEROUAC
• Szalay Dorottya: Az élet lüktetése Jack Kerouac filmen
SHERLOCK HOLMES
• Varró Attila: A bűn hálójában Korunk Sherlock Holmes-a
• Roboz Gábor: Az eltűnt álmok nyomában Sherlock Holmes nevében
KEN RUSSELL
• Varga Zoltán: A zenerajongó látnok Ken Russell paradoxonai
• Hubai Gergely: Szabad adaptáció Ken Russell zeneszerző-trilógiája
SKOLIMOWSKI
• Nagy V. Gergő: Ezerarcú kívülálló Jerzy Skolimowski
FILMEMLÉKEZET
• Kóbori Sarolta: Brazil magyarok Adalberto Kemény és Rodolfo Rex Lustig
• Zalán Vince: Minden rossz és minden jó Evald Schorm 3. rész
ANIMÁCIÓ
• Lovas Anna: Animált gyászterápia Anilogue
• Varga Zoltán: A macska tudja csak… Macskanimációk
FILM / REGÉNY
• Vajda Judit: Álmodni fényes nappal Brian Selznick: A leleményes Hugo Cabret
• Hlavaty Tamás: Méliès utolsó megkísértése Martin Scorsese: A leleményes Hugo
KRITIKA
• Baski Sándor: Kesztyűs kézzel A Vaslady
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi
KRITIKA
• Kolozsi László: Ez itt a Fincher helye A tetovált lány
MOZI
• Kolozsi László: Aztán mindennek vége
• Vincze Teréz: Üvöltő szelek
• Pintér Judit: Az élet négyszer
• Vajda Judit: Életrevalók
• Sepsi László: Géppisztolyos prédikátor
• Pápai Zsolt: Vörös Hadsereg Frakció
• Tüske Zsuzsanna: Muppetek
• Varró Attila: Hadak útján
• Pálos Máté: A szerelem művészete
• Baski Sándor: A legsötétebb óra
DVD
• Nagy V. Gergő: Felettünk a föld
• Pápai Zsolt: Szalmakutyák
• Tosoki Gyula: Bárcsak
• Pápai Zsolt: 30 perc, vagy annyi se
• Czirják Pál: Mephisto
• Géczi Zoltán: Az erdő foglyai
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

Az X-Men visszatért

Bayer Antal

Az X-Men természetesen nem ment sehová, a Stan Lee és Jack Kirby által kitalált szuperhősök 1963. szeptemberi bemutatkozásuk óta csak egyszer vonultak háttérbe, és a kalandjaikat elmesélő sorozat mai napig a legsikeresebb amerikai képregények közé tartozik. A magyar közönség sem vesztette őket teljesen szem elől, hála a játékfilmeknek, a rajzfilmeknek és a számítógépes játékoknak – a visszatérés tehát kizárólag a hazai képregénypiacra értendő.

De ez az X-Men nem ugyanaz az X-Men, mint amelyet az 1991 és 1997 között 36 számot megért szériában megismerhettek az olvasók, és persze nem azonos a 2005-től másfél év alatt 26 számban bemutatott „Újvilági” verzióval sem.

Noha magyarul azokból a részekből semmi sem jelent meg, érdemes pár szót szentelni az eredeti elképzelésnek. Stan Lee 1961 és 1965 között találta ki a leghíresebb Marvel-szuperhősök nagy többségét, ekkor született meg Pókember, Vasember, Hulk, Thor, Fenegyerek és még őket is megelőzte egy szupercsapat, a Fantasztikus Négyes. Ennek a sikerét érdemesnek látták kiaknázni egy hasonló, de mégis különböző sorozattal. Az eltéréseket két motívumban lehet összefoglalni: az X-Men tagjai nem valamilyen baleset vagy külső beavatkozás révén szerezték meg különleges képességeiket, hanem velük született tulajdonságokról van szó, másfelől pedig nem csak egy tinédzser van köztük, hanem a vezetőjük kivételével valamennyien azok.

Hiába volt eredeti az elképzelés – ma már szinte hihetetlen, hogy a Marvel azért állította le 1969-ben a sorozatot, mert az eladásai nem érték el a többi szuperhősös képregényét. Az X-Men tagjai egy ideig más sorozatok vendégszereplőiként tűntek fel, míg aztán 1975-ben Len Wein újra nem értelmezte az egész ötletet. Szinte a teljes csapatot lecserélte, az új tagok mindegyike más és más országból érkezett, az X-Men lett az első multikulturális szupercsapat. Wein hamar átadta az írói teendőket a fiatal Chris Claremontnak, és a következő 17 évben alig volt olyan X-Men történet, amelyet ne Claremont jegyzett volna – a „régi” magyar X-Men is végig ezekből válogatott.

Bár a Claremont-korszak nem tekinthető egységesnek, néhány motívum mindvégig jelen volt benne. Ezek közül a legfontosabb az, hogy az X-Men egy család – ráadásul egy nagy, folyamatosan bővülő, és a diverzitását erényként felvállaló család. Ezzel párhuzamosan erősödhetett Claremont olvasóiban az a felismerés is, hogy az X-Men furcsaságának, meg nem értettségének, sőt üldözöttségének a közös nevezője nem a tizenéves korosztály, hanem a bármilyen jellegű „másság”, amivel behelyettesíthető a mutáns jelző.

A most visszatért X-Men olvasói azonnal felismerhetik, hogy jelentős fordulat történt, totálisan megváltozott a viszonyrendszer. Már az 1997 óta egyetlen magyarul megjelent történetben is (E mint eltörölni, 2007), amelynek Grant Morrison az írója, egészen más karakterek láthatók, mint akiktől annak idején elbúcsúztunk, méghozzá nem csak a személyi összetétel változása miatt.

Joss Whedon a Morrison-éra végére kialakult felállást vette alapul, de figyelembe kellett vennie Jean Grey (újabb) halálát és Xavier professzor távozását. A józan észt Bestia, a megértő szeretetet Kitty Pryde képviseli, a vezető Küklopsz és a vele minden téren rivalizáló Rozsomák ellentéte újraéled, a Claremont-időszakban még főgonosz, majd az X-család végső szétesésében kulcsszerepet játszó Emma Frost a testvériesség helyett a mester-tanítvány viszonyt favorizálja – ők alkotják az újrainduló iskola tanári karát.

Küklopsz már az első megbeszélésén nyilvánvalóvá is teszi, hogy a kulcsszó immár a „csapat”, nem pedig a család. A csapat tagjai összefognak a közös cél érdekében, tökéletesen megbíznak egymásban az adott feladat végrehajtása során, de a nap végén nem ölelik keblükre egymást, csak a kötelességüket végezték.

 

Marvel +. Színes, irkafűzött, számonként 72 oldal, megjelenik kéthavonta. Kiadó: Kingpin.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/04 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11405