KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/február
PSZICHOMOZI
• Hirsch Tibor: Kalandok a Sors Könyvében Mesefilmterápia – 1. rész
• Margitházi Beja: Egy asszony meg a fia Beszélnünk kell Kevinről
• Pintér Judit Nóra: A sötét érzelmek iskolája Iskolai ámokfutók
KÉMHÁBORÚ
• Sepsi László: Kémek a Köröndön John le Carré ügynökei
• Nevelős Zoltán: Figurák a táblán Suszter, szabó, baka, kém
• Ardai Zoltán: A szochaza védelmében K-európai kémtörténetek
• Ruprech Dániel: Kémek, akik Bogárral jártak NDK spionok
KEROUAC
• Szalay Dorottya: Az élet lüktetése Jack Kerouac filmen
SHERLOCK HOLMES
• Varró Attila: A bűn hálójában Korunk Sherlock Holmes-a
• Roboz Gábor: Az eltűnt álmok nyomában Sherlock Holmes nevében
KEN RUSSELL
• Varga Zoltán: A zenerajongó látnok Ken Russell paradoxonai
• Hubai Gergely: Szabad adaptáció Ken Russell zeneszerző-trilógiája
SKOLIMOWSKI
• Nagy V. Gergő: Ezerarcú kívülálló Jerzy Skolimowski
FILMEMLÉKEZET
• Kóbori Sarolta: Brazil magyarok Adalberto Kemény és Rodolfo Rex Lustig
• Zalán Vince: Minden rossz és minden jó Evald Schorm 3. rész
ANIMÁCIÓ
• Lovas Anna: Animált gyászterápia Anilogue
• Varga Zoltán: A macska tudja csak… Macskanimációk
FILM / REGÉNY
• Vajda Judit: Álmodni fényes nappal Brian Selznick: A leleményes Hugo Cabret
• Hlavaty Tamás: Méliès utolsó megkísértése Martin Scorsese: A leleményes Hugo
KRITIKA
• Baski Sándor: Kesztyűs kézzel A Vaslady
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi
KRITIKA
• Kolozsi László: Ez itt a Fincher helye A tetovált lány
MOZI
• Kolozsi László: Aztán mindennek vége
• Vincze Teréz: Üvöltő szelek
• Pintér Judit: Az élet négyszer
• Vajda Judit: Életrevalók
• Sepsi László: Géppisztolyos prédikátor
• Pápai Zsolt: Vörös Hadsereg Frakció
• Tüske Zsuzsanna: Muppetek
• Varró Attila: Hadak útján
• Pálos Máté: A szerelem művészete
• Baski Sándor: A legsötétebb óra
DVD
• Nagy V. Gergő: Felettünk a föld
• Pápai Zsolt: Szalmakutyák
• Tosoki Gyula: Bárcsak
• Pápai Zsolt: 30 perc, vagy annyi se
• Czirják Pál: Mephisto
• Géczi Zoltán: Az erdő foglyai
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Zombieland

Sepsi László

Zombieland – amerikai, 2009. Rendezte: Ruben Fleischer. Írta: Rhett Reese és Paul Wernick. Kép: Michael Bonvillain. Zene: David Sardy. Szereplők: Jesse Eisenberg (Columbus), Woody Harrelson (Tallahassee), Emma Stone (Wichita), Abigail Breslin (Little Rock), Amber Heard (Maggie). Gyártó: Columbia Pictures. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 80 perc.

A kortárs horrorszcéna legdominánsabb műfaja sikerét napjainkban elképesztő variációs potenciáljának köszönheti. A műfaj komoly és kevésbé komoly verziói között találunk a wittgensteiniánus interpretációtól (Pontypool) a náci zombikon (Dead Snow) és a retró-komédián (Fido) át a hímsoviniszta közelítésmódig (Doghouse) szinte mindent, miközben a célközönség kínálta piaci résért tülekedő élőhalottak közül egyre inkább a humoros zombik tűnnek a versengés aktuális nyerteseinek.

De Ruben Fleischer első nagyjátékfilmje sem elégszik meg csupán annyival, hogy a Romero-recept felpörgetett paródiáját kínálja: a Zombieland legalább annyira tanmese az elidegenedésről, mint amennyire popkulturális utalásokkal telizsúfolt geek-mozi. Hőse számára az igazi kihívást nem is a posztapokaliptikus világban való túlélés jelenti – mivel emberi kapcsolatait élete során sikerült nullára redukálnia, így számára mindegy, hogy a többiek élnek vagy halnak – hanem az, hogy a többi túlélővel sikerül-e végül bármilyen emocionális viszonyt kialakítania.Zombieland az outsiderek mennyországa, a kihalt országutakon portyázó holttetemek a „másik” életre kelt metaforái, miközben az egymást mindvégig városneveken szólító (megint csak lásd: elidegenedés) négy hős a fináléig képtelen közösségként működni. Ennek köszönhetően a film brutál-szintje bőven a zsáner klasszikusai alatt marad (Hullajótól aHaláli hullák hajnaláig), cserébe viszont a műfaj egy újabb – és viszonylag eredeti – interpretációját kapjuk, ahol az élőholtak visszatérése nem a fogyasztói társadalom kritikája vagy az Egyesült Királyság belterjességének mementója, hanem a jó öreg modernizmus kedvenc témájának frappáns újragondolása, immár posztmodern könnyedséggel. Ha pedig mindez kevés volna, még mindig ott a 32-es számú aranyszabály: élvezd ki az apró dolgokat.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/12 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10011