KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/január
• Muhi Klára: Képtelen év Filmrendszerváltás 2011
• Barkóczi Janka: Válságok és választások Beszélgetés Fliegauf Bencével
• Kolozsi László: „Ez lesz a legnehezebb filmem” Beszélgetés Mészáros Mártával
• Kovács Bálint: „Mint lúd a jégen” Beszélgetés Körösvölgyi Zoltánnal
PIXEL VS. CELLULOID
• Ádám Péter: A fejlődés ára Digitális mozi

• Huber Zoltán: Kóma és virágzás Beszélgetés Szabó Gáborral
SPORTMOZI
• Varró Attila: Az utolsó dobás Film és baseball
• Bikácsy Gergely: Sakk a művészetnek! Bábok és filmek
• Varga Dénes: Lyukra játsszák A svindler
SZÍNÉSZ/RENDEZŐ
• Baski Sándor: A politika hálójában George Clooney filmjei
• Géczi Zoltán: A nevem Jackie A Jackie Chan-brand
SCHORM/KISHON
• Zalán Vince: Minden rossz és minden jó Evald Schorm 2. rész
• Barkóczi Janka: Van szerencsénk Ephraim Kishon, a filmrendező
FILMISKOLA
• Margitházi Beja: Képi balett Résfilmek és egyéb kísérletek

• Bilsiczky Balázs: A kikerülőművész Beszélgetés Kardos Sándorral
FILM / SZÍNHÁZ
• Roboz Gábor: Mint a vakablak Yasmina Reza: Az öldöklés istene
• Varró Attila: Négy fél között Roman Polanski: Az öldöklés istene

• Forgách András: Ördöge van Faust
KRITIKA
• Vajda Judit: Csoda Le Havre-ban Kikötői történet
• Pápai Zsolt: A szívem visszahúz Kopaszkutya Kettő
MOZI
• Barkóczi Janka: Martha Marcy May Marlene
• Varró Attila: Texas gyilkos földjén
• Kovács Kata: Fifti-fifti
• Hlavaty Tamás: Álcák csapdája
• Kolozsi László: Szűz vonalban
• Forgács Nóra Kinga: Legjobb szándék
• Vincze Teréz: Retró szerelem
• Sepsi László: Ördögsziget
• Baski Sándor: A rend őre
• Kovács Marcell: Trancsírák
• Alföldi Nóra: Jack és Jill
• Tüske Zsuzsanna: SOS Love: Az egymillió dolláros megbízatás
• Nevelős Zoltán: Mission Impossible: Fantom protokoll
DVD
• Pápai Zsolt: Szövetség az ördöggel
• Czirják Pál: Csillagosok, katonák
• Nagy V. Gergő: Greenberg
• Varga Zoltán: Végső menedék
• Tosoki Gyula: A szabadság himnusza
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

300

Pápai Zsolt

300 – amerikai, 2007. Rendezte: Zack Snyder. Írta: Frank Miller képregényéből Kurd Johnstad, Michael Gordon. Kép: Larry Fong. Zene: Tyler Bates. Szereplők: Gerard Butler (Leonidas), Lena Headey (Gorgo), Dominic West (Theron), David Wenham (Dilios), Tom Wisdom (Astinos). Gyártó: Warner Bros / Legendary Pictures. Forgalmazó: Intercom. Feliratos. 117 perc.

 

A digitális film ezredfordulón kezdődő parádézása nyomán sokan suttogtak arról, hogy a hús-vér színészeknek hamarosan bealkonyul, hiszen kiválthatóak lesznek élethű komputeranimált teremtményekkel, olyanokkal, akik minden sejtjükben antropomorfnak hatnak, de nem kérnek fizetést, és nem lázadnak túlóra esetén. A 2005-ben széltében-hosszában ajnározott Sin City és most a világban véres kardként körbehordozott 300 láttán olybá tűnik, lassan rendezőre sem lesz szükség a filmkészítéshez. Elég a storyboard képeit komputerbe táplálni, és a munkát elvégzi a gép.

A legendás thermopülai csata hőseiről szóló 300 ugyanúgy a rendezői kreativitás hiányát nyögi, mint a hozzá hasonlóan Frank Miller kult-képregényét adaptáló Sin City. Létrehozói lényegében storyboardnak tekintették Miller művét, csakúgy, mint két éve Robert Rodriguez, és feladatuk kimerült abban, hogy mozgásba hozzák a figurákat, illetve stilizált hátteret körítsenek az események mellé-mögé. A felvételeket kizárólag blue screen vagy green screen előtt készítették, és a forgatás után majd egy évig áztatták őket számítógépekben.

Az illúzió ezért tökéletes, az eredmény mégis felemás. Míg A Gyűrűk Urát idéző látvány fenenagy bombasztikusságával és a gyomrot próbálóan sok lassított felvétellel együtt is lenyűgöző, a rendezői munka hiányát nagyon megsínylették a színészek. Csupa kigyúrt test, csupa kifejezéstelen arc: ebben a filmben mindenki szúrósan néz, hirtelen mozdul és ordítva deklamál, mintha a konditerem látogatásán kívül másra nem instruálták volna. A Leonidászt adó Gerard Butler (Az Operaház fantomja) középszerű Kabir Bedi-imitátor, az arájaként mutatkozó Lena Headey (A barlang) arisztokratikus allűrökkel teli cicababa, és még az amúgy valóban tehetséges Dominic West (Drót) is feszeng az áruló Theron szerepében. Xerxész keménykedő nagykamasz, a perzsa harcosok pedig vadállatok és vérnősző barmok – hogy részletezettebben kegyetlenek, mint a képregényben, azt nyilván az iráni–amerikai viszony aktuális elmérgesedése indokolta.

A színészi jelenlét jellegtelensége – a közhely-dramaturgiával párban – sterilizálja a moziélményt. Minden pillanatból süt, hogy ezt a filmet nem meg-, hanem összerendezték. A 300 hibátlan darab, tökéletesen kerek, és hidegen fémes, a számítógép mesterműve.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/04 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8956


előző 1 következőúj komment

Menrot#3 dátum: 2007-11-22 19:18Válasz
A 300 egy tragédia. Annyira rossz, hogy nem is tudtam végignézni.

Riefenstahl viszont nem rossz.
"Impressionen unter wasser" filmje pl. nagyon tetszik.
(Megjelent dévédén)

Az Olympia (1936) és a Der weisse Rausch (1931) letölthető a netről.
Előzmény: Taguchi #2

Taguchi #2 dátum: 2007-04-08 17:11Válasz
Igaza van Zsoltnak, ez egy vérprimitív tesztoszteron-eposz, kvázi-SS promófilm, teskultusszal -- Leni Riefenstahl minden bizonnyal komázta volna.

Gabor #1 dátum: 2007-04-07 11:54Válasz
Jó a meglátás a filmnek hulla bűze van, nincs benne egy csepnyi élet sem.
Nem ragadt magávala 300 konditermes spártai története , ahogy válvetve próbálják feltartóztatni a szűk termopülei szorosban (ami mellesleg történelmi tanulmányaimból tudom, hogy nem is volt annyira szűk, sőt szoros sem volt) a 4 méter magas Xerxest és a Gyűrűk ura orcjait megszégyenítő katonáit.
Két órányi semmit nézés után gyomorforgató érzés mellett keltem fel a film mellől. Mennyivel szebb a Hét szamuráj története, ahogy minden egyes elesett elenfél egy külön történet. Ebben a filmben az ellenség személytelen, de a hőseink is azok. A rendező azt mondta azért alkalmazott ismeretlen színészeket, hogy ne tereljék el a figyelmet a történetről, ami persze nem is létezik. De ezekből a színészekből azt sem nézem ki, hogy egy összefüggő monológot el tudnának mondani. Ezekkel a képességekkel legfeljebb az expornó színész Miscelle Wild mellett jutnának szerephez, a nagyszerű magyar vészhelyzetben.
Ez a film olyan mint egy sz*r happy meal menű a bohócos gyorsétteremből, mármint csak hízlal, de nem lakat jól.