KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/január
• Muhi Klára: Képtelen év Filmrendszerváltás 2011
• Barkóczi Janka: Válságok és választások Beszélgetés Fliegauf Bencével
• Kolozsi László: „Ez lesz a legnehezebb filmem” Beszélgetés Mészáros Mártával
• Kovács Bálint: „Mint lúd a jégen” Beszélgetés Körösvölgyi Zoltánnal
PIXEL VS. CELLULOID
• Ádám Péter: A fejlődés ára Digitális mozi

• Huber Zoltán: Kóma és virágzás Beszélgetés Szabó Gáborral
SPORTMOZI
• Varró Attila: Az utolsó dobás Film és baseball
• Bikácsy Gergely: Sakk a művészetnek! Bábok és filmek
• Varga Dénes: Lyukra játsszák A svindler
SZÍNÉSZ/RENDEZŐ
• Baski Sándor: A politika hálójában George Clooney filmjei
• Géczi Zoltán: A nevem Jackie A Jackie Chan-brand
SCHORM/KISHON
• Zalán Vince: Minden rossz és minden jó Evald Schorm 2. rész
• Barkóczi Janka: Van szerencsénk Ephraim Kishon, a filmrendező
FILMISKOLA
• Margitházi Beja: Képi balett Résfilmek és egyéb kísérletek

• Bilsiczky Balázs: A kikerülőművész Beszélgetés Kardos Sándorral
FILM / SZÍNHÁZ
• Roboz Gábor: Mint a vakablak Yasmina Reza: Az öldöklés istene
• Varró Attila: Négy fél között Roman Polanski: Az öldöklés istene

• Forgách András: Ördöge van Faust
KRITIKA
• Vajda Judit: Csoda Le Havre-ban Kikötői történet
• Pápai Zsolt: A szívem visszahúz Kopaszkutya Kettő
MOZI
• Barkóczi Janka: Martha Marcy May Marlene
• Varró Attila: Texas gyilkos földjén
• Kovács Kata: Fifti-fifti
• Hlavaty Tamás: Álcák csapdája
• Kolozsi László: Szűz vonalban
• Forgács Nóra Kinga: Legjobb szándék
• Vincze Teréz: Retró szerelem
• Sepsi László: Ördögsziget
• Baski Sándor: A rend őre
• Kovács Marcell: Trancsírák
• Alföldi Nóra: Jack és Jill
• Tüske Zsuzsanna: SOS Love: Az egymillió dolláros megbízatás
• Nevelős Zoltán: Mission Impossible: Fantom protokoll
DVD
• Pápai Zsolt: Szövetség az ördöggel
• Czirják Pál: Csillagosok, katonák
• Nagy V. Gergő: Greenberg
• Varga Zoltán: Végső menedék
• Tosoki Gyula: A szabadság himnusza
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Paris Trout

Székely Gabriella

Dennis Hopper egyenesen a Kék bársonyból érkezett Stephen Gyllenhaal első játékfilmjébe. Az egykori szelíd motoros szemében már megint az őrület és erőszak fényei csillognak, talán nem véletlenül, hiszen Gyllenhaal rendezte a Twin Peaks egyik epizódját. David Lynch szelleme valóban ott kísért a Paris Trout borzongtató világában.

Itt is kisvárosban vagyunk, a déli Georgiában, 1949-ben. Veszett rókák fenyegetik vésztjóslóan a poros békét, míg aztán eldördül az igazi fegyver a köztiszteletben álló Paris Trout kezében. Trout boltos, és uzsorakamatra ad kölcsönt, még feketéknek is. Ám amikor az egyik rászedett kuncsaftja nem akar fizetni, adósságbehajtás címén lepuffantja a néger fiú anyját és húgát. Könnyű kézzel, sok lövéssel, fröcskölő vér kíséretében. Az eszeveszett gyilkosság csupán előjátéka a történetnek, mely során végignézhetjük Trout elméjének gyors és látványos elborulását.

A lynch-i tébolyt Dennis Hopper nagy szakértelemmel játssza el, a szexuális aberrációkban természetesen, otthonosan tevékenykedik. Stephan Gyllenhaal azonban mintha nem döntötte volna el, hogy a Twin Peaks újabb epizódját rendezi, vagy a saját filmjét. Szorgalmasan követi a mester példáját, sikeresen bizsergeti a borzongani vágyókat, még a gonosz Leo macho kegyetlenségét is megidézi Trout viselkedésében, és közben az amerikai dél rasszizmusának mélylélektanát kutatja, pszichoanalitikusa komolysággal, morális elkötelezettséggel.

David Lynch, úgy látszik, veszélyes filmrendező. Ragályos.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/11 55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=602