KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/január
• Muhi Klára: Képtelen év Filmrendszerváltás 2011
• Barkóczi Janka: Válságok és választások Beszélgetés Fliegauf Bencével
• Kolozsi László: „Ez lesz a legnehezebb filmem” Beszélgetés Mészáros Mártával
• Kovács Bálint: „Mint lúd a jégen” Beszélgetés Körösvölgyi Zoltánnal
PIXEL VS. CELLULOID
• Ádám Péter: A fejlődés ára Digitális mozi

• Huber Zoltán: Kóma és virágzás Beszélgetés Szabó Gáborral
SPORTMOZI
• Varró Attila: Az utolsó dobás Film és baseball
• Bikácsy Gergely: Sakk a művészetnek! Bábok és filmek
• Varga Dénes: Lyukra játsszák A svindler
SZÍNÉSZ/RENDEZŐ
• Baski Sándor: A politika hálójában George Clooney filmjei
• Géczi Zoltán: A nevem Jackie A Jackie Chan-brand
SCHORM/KISHON
• Zalán Vince: Minden rossz és minden jó Evald Schorm 2. rész
• Barkóczi Janka: Van szerencsénk Ephraim Kishon, a filmrendező
FILMISKOLA
• Margitházi Beja: Képi balett Résfilmek és egyéb kísérletek

• Bilsiczky Balázs: A kikerülőművész Beszélgetés Kardos Sándorral
FILM / SZÍNHÁZ
• Roboz Gábor: Mint a vakablak Yasmina Reza: Az öldöklés istene
• Varró Attila: Négy fél között Roman Polanski: Az öldöklés istene

• Forgách András: Ördöge van Faust
KRITIKA
• Vajda Judit: Csoda Le Havre-ban Kikötői történet
• Pápai Zsolt: A szívem visszahúz Kopaszkutya Kettő
MOZI
• Barkóczi Janka: Martha Marcy May Marlene
• Varró Attila: Texas gyilkos földjén
• Kovács Kata: Fifti-fifti
• Hlavaty Tamás: Álcák csapdája
• Kolozsi László: Szűz vonalban
• Forgács Nóra Kinga: Legjobb szándék
• Vincze Teréz: Retró szerelem
• Sepsi László: Ördögsziget
• Baski Sándor: A rend őre
• Kovács Marcell: Trancsírák
• Alföldi Nóra: Jack és Jill
• Tüske Zsuzsanna: SOS Love: Az egymillió dolláros megbízatás
• Nevelős Zoltán: Mission Impossible: Fantom protokoll
DVD
• Pápai Zsolt: Szövetség az ördöggel
• Czirják Pál: Csillagosok, katonák
• Nagy V. Gergő: Greenberg
• Varga Zoltán: Végső menedék
• Tosoki Gyula: A szabadság himnusza
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Philadelphia

Hegyi Gyula

A Philadelphia megbízható elemekből szakszerűen összeszerelt produkció. Főhőse egy fiatal és sikeres jogász, aki a címbeli nagyváros legtekintélyesebb ügyvédi irodájában dolgozik. Ám egy nap kiderül róla, hogy AIDS-beteg és homoszexuális: s ekkor viharos gyorsasággal kidobják a cégtől. A betegség hatására cinikus yuppie-ból lázadóvá átszellemülő fiatalember bepereli egykori munkaadóját, s jogi képviseletére egy színesbőrű ügyvédet kér fel. Az AIDS-téma érzelmes mélabúval előadott jelenetei így némi öntudatos afroamerikai elkötelezettséggel társulnak, s egy látványos esküdtszéki tárgyalásban tetőződnek. Bármilyen meglepő, sima munkajogi per elevenedik meg a vásznon, melynek tétje – hazai kifejezéssel élve – a méltányos végkielégítés. De Hollywood éppen azért Hollywood, mert bármilyen témát – így az elbocsátott munkavállaló munkajogi perét is – érzelmes, heroikus és látványos történetként képes eladni. A jogi egészségügyi paravánok mögött mégis két férfi, két, az egész világgal szembeszálló hős időtlen amerikai történetét láthatjuk. Bár egyikük homoszexuális, másikuk pedig színesbőrű, mindez csak felszínes engedmény a kordivatnak, a kisebbségek iránti „politikai korrektségnek”. (Ami persze még mindig rokonszenvesebb, mint amilyen az ellenkezője lenne.) A lényeg továbbra is két kemény, mindenre elszánt, élelmes fickó harca a megállapodottak társadalma ellen. Ebben a harcban nincs igazán helye a szerelemnek. Nem véletlen, hogy a meleg ügyvéd barátja éppúgy súlytalan mellékszereplő, mint a színesbőrű kolléga felesége. Harc, férfibarátság, a hatalmasokkal és befutottakkal való leszámolás: ez a filmtípus lényege. Tanulságos látni, hogy a változó kordivat mögött mennyire rendíthetetlen maradt az amerikai kalandfilm öröksége. Farmerekre, aranyásókra, seriffekre, matrózokra és egyéb magányos férfiakra íródott ez a történet, mégha az új idők jeleként homokos és fekete szereplők váltják is fel a jólismert fehér machókat.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/03 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1077