KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/december
TINTIN
• Bayer Antal: Ideáll egy belga Tintin képregények
HATÁRSÁV
• Horeczky Krisztina: Apa, Fiú, Szentlélek Mundruczó színháza
NEKROLÓG
• Orosdy Dániel: Andrew Laszlo 1926–2011
HERSKÓ
• Muhi Klára: Prospero odavan Herskó János
• Mitrovits Miklós: „Nem akartam rossz kompromisszumot kötni” Beszélgetés Herskó Janossal
MADÁCH/JANKOVICS
• Hirsch Tibor: Emberrajz Az ember tragédiája
• Schubert Gusztáv: Ádám a vérzivatarban Madách és Jankovics
DR. GONZO
• Géczi Zoltán: Hunter kontra Hollywood Hunter S. Thompson-adaptációk
• Varró Attila: A kis Gatsby Rumnapló
TARSEM SINGH
• Baski Sándor: Barokkos képzelet Tarsem Singh
• Megyeri Dániel: A nyúlon túl Tarsem Singh videóklipjei
TINTIN
• Hlavaty Tamás: Az igazi ifjú Indiana Jones Tintin kalandjai
FILMEMLÉKEZET
• Zalán Vince: Minden rossz és minden jó Evald Schorm 1. rész
• Takács Ferenc: Az ördög cimborája Gabriel Pascal
ÖKOFILMEK
• Gerdelics Miklós: Digitális Gaia Ökológiai videójátékok
• Barotányi Zoltán: A világ nélkülünk Élet az ember után
MOZIPEST
• Palotai János: Várostérkép Új Budapest kortárs filmen
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Kibervitézek Hacktion
FESZTIVÁL
• Babiczky László: A tudás-alapú mozi Szolnok
KÖNYV
• Gelencsér Gábor: Lépésirány Paul Schrader: A transzcendentális stílus a filmben
FILM / REGÉNY
• Vajda Judit: Férfibú Mordecai Richler: Így látta Barney
• Vajda Judit: Férfibú Mordecai Richler: Így látta Barney
• Roboz Gábor: A fősodor verziója Richard J. Lewis: Barney és a nők
KRITIKA
• Pintér Judit: Vatikáni vakáció Van pápánk!
MOZI
• Margitházi Beja: Elena
• Roboz Gábor: Szent György megöli a sárkányt
• Kolozsi László: Almanya, a török paradicsom
• Forgács Nóra Kinga: Az én Amerikám
• Sepsi László: Lopott idő
• Nevelős Zoltán: Válogatott gyilkosok
• Lovas Anna: Csizmás, a kandúr
• Fekete Tamás: Karácsony Artúr
DVD
• Sepsi László: Idegen arcok
DROGFILMEK
• Czirják Pál: Szerelmi álmok (Liszt)
DVD
• Nagy V. Gergő: Hétpróbás gazemberek
• Tosoki Gyula: Nem írnek való vidék
• Pápai Zsolt: Morituri
• Varga Zoltán: Torrente 4. – Halálos válság
• Bata Norbert: Batman: A kezdet kezdete
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kubrick menet

Kolozsi László

Colour Me Kubrick – amerikai, 2007. Rendezte: Brian W. Cook. Írta: Anthony Frewin. Kép: Howard Atherton. Zene: Bryan Adams. Szereplők: John Malkovich (Conway), Jim Davidson (Pratt), Richard E. Grant (Jasper), Luke Mably (Rupert). Gyártó: Colour Me K Productions / First Choice Films. Forgalmazó: Best Hollywood. Feliratos. 86 perc.

 

Bármilyen film, ha benne van John Malkovich: jöhet. Gondoltam eddig. Hiszen Malkovich képlékeny figurájából szinte már mindent gyúrtak, még John Malkovichot is. Charlie Kaufmann és tettestársa, Spike Jonze csúnyán elbánt a neves színésszel. Úgy tűnt, ennél vadabb szerepre, mint saját maga, illetve saját képzelete, már nem lehet megkérni; hogy megvolt Malkovich pályafutásának legbizarrabb szerepe. Stanley Kubrick egykori alkotótársai túl akartak tenni Kaufmannékon. Malkovich Kubrick rendezőasszisztensének (Brian W. Cooknak) és titkárának (Anthony Frewinnek) filmjében Stanley Kubrick mezét ölti fel: pontosabban egy Kubrick-imitátor hihetetlen tarka, csiricsáré holmijait.

A Kubrick-menet hőse a Tágra zárt szemek rendezőjének adja ki magát: hogy így szedjen össze alkalmi partnereket, vacsorameghívást, egy kis pénzt, koncertjegyet. A jóhiszemű filmrajongó fiúk – többségük legfeljebb ha egy Kubrick-filmet látott – bedőlnek a necc-harisnyás, kihúzott szemű bájgúnárnak, és még azt is elhiszik, hogy azért él (hírhedt rendező létére) egy koszfészekben, mert nem szereti a flancot; nem akarja, hogy felismerjék a rajongók. A Malkovich megformálta Kubrick-imitátor nem olyan nagyformátumú csaló, mint a szintén más szerepében tetszelgő Tom Ripley, és a róla szóló mű sem olyan nagyszabású, mint egy Patricia Highsmith-történet.  Az alkotók – akik nagy valószínűséggel tisztelték, ámde nem szerették Kubrickot – nem tudtak mit kezdeni az ötletükkel, az író, Anthony Frewin nem írta meg, csak a film első felvonását: az egymásra dobált epizódok alól nem tud kibújni még a nagyszerű Malkovich sem. Együttérzést vagy érzelmeket nem sikerül kicsalni a nézőkből, mosolyt is legfeljebb csak azokból, akik jól ismerik Kubrick filmjeit, és észreveszik a cégérekre, plakátokra, buszokra tűzött Kubrick-idézeteket. A második menetben John Malkovich sajnos alul marad.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/06 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9025