KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/december
TINTIN
• Bayer Antal: Ideáll egy belga Tintin képregények
HATÁRSÁV
• Horeczky Krisztina: Apa, Fiú, Szentlélek Mundruczó színháza
NEKROLÓG
• Orosdy Dániel: Andrew Laszlo 1926–2011
HERSKÓ
• Muhi Klára: Prospero odavan Herskó János
• Mitrovits Miklós: „Nem akartam rossz kompromisszumot kötni” Beszélgetés Herskó Janossal
MADÁCH/JANKOVICS
• Hirsch Tibor: Emberrajz Az ember tragédiája
• Schubert Gusztáv: Ádám a vérzivatarban Madách és Jankovics
DR. GONZO
• Géczi Zoltán: Hunter kontra Hollywood Hunter S. Thompson-adaptációk
• Varró Attila: A kis Gatsby Rumnapló
TARSEM SINGH
• Baski Sándor: Barokkos képzelet Tarsem Singh
• Megyeri Dániel: A nyúlon túl Tarsem Singh videóklipjei
TINTIN
• Hlavaty Tamás: Az igazi ifjú Indiana Jones Tintin kalandjai
FILMEMLÉKEZET
• Zalán Vince: Minden rossz és minden jó Evald Schorm 1. rész
• Takács Ferenc: Az ördög cimborája Gabriel Pascal
ÖKOFILMEK
• Gerdelics Miklós: Digitális Gaia Ökológiai videójátékok
• Barotányi Zoltán: A világ nélkülünk Élet az ember után
MOZIPEST
• Palotai János: Várostérkép Új Budapest kortárs filmen
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Kibervitézek Hacktion
FESZTIVÁL
• Babiczky László: A tudás-alapú mozi Szolnok
KÖNYV
• Gelencsér Gábor: Lépésirány Paul Schrader: A transzcendentális stílus a filmben
FILM / REGÉNY
• Vajda Judit: Férfibú Mordecai Richler: Így látta Barney
• Vajda Judit: Férfibú Mordecai Richler: Így látta Barney
• Roboz Gábor: A fősodor verziója Richard J. Lewis: Barney és a nők
KRITIKA
• Pintér Judit: Vatikáni vakáció Van pápánk!
MOZI
• Margitházi Beja: Elena
• Roboz Gábor: Szent György megöli a sárkányt
• Kolozsi László: Almanya, a török paradicsom
• Forgács Nóra Kinga: Az én Amerikám
• Sepsi László: Lopott idő
• Nevelős Zoltán: Válogatott gyilkosok
• Lovas Anna: Csizmás, a kandúr
• Fekete Tamás: Karácsony Artúr
DVD
• Sepsi László: Idegen arcok
DROGFILMEK
• Czirják Pál: Szerelmi álmok (Liszt)
DVD
• Nagy V. Gergő: Hétpróbás gazemberek
• Tosoki Gyula: Nem írnek való vidék
• Pápai Zsolt: Morituri
• Varga Zoltán: Torrente 4. – Halálos válság
• Bata Norbert: Batman: A kezdet kezdete
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Átkozott boszorkák

Hungler Tímea

 

Ha egy filmben adott két démoni szépségű színésznő, nevezetesen Nicole Kidman és Sandra Bullock, a potenciális mozilátogató (különösen, ha az erősebbik nemhez tartozó) a cím alapján hajlamos mindenféle helytelen következtetésre jutni; ilyenkor lép közbe a jószándékú filmkritikus, és óva int: csak semmi metaforika, a cím expressis verbis értendő ám, kísértet járja be a filmvásznat.

Ez esetben a dilettantizmus kísértete. Van itt minden, ami valaha meseszerű műfajban felbukkant, varangyosbékától kezdve varázsitalon át egészen a fekete mágiáig és macskáig. A horror-elemekkel dúsított sem nem mese, sem nem családi mozi leginkább a Ghostbusters alapművel rokonítható, de élesebb szeműek inkább a 70-es évekbeli nagyszabású magyar produkció, a „Mese felnőtteknek” világát érhetik benne tetten.

Amennyiben e kultúrtörténeti kalandozás után/ellenére a néző továbbra is úgy véli, a két baba-jaga megéri a kockázatvállalást, kedvenc példáim a másfél órából talán jobb belátásra téríthetik: a Bullock kedvesét játszó Adrian Quaidnek a narrátor (ez is van a filmben) szerint az egyik szeme kék, a másik zöld (a la David Bowie), mit bárhogy is nézünk, nem látunk; így mikor Kidman fiújáról kiderül, hogy a vámpírok őshazájából, a bulgáriai Erdélyből származik, már meg sem lepődünk, csak sommázzuk a végkövetkeztetést: a szellemes filmek sora egy olyan szellemtelennel gazdagodott, mely szándékai ellenére helyenként még szellemes is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/01 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3940