KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/december
TINTIN
• Bayer Antal: Ideáll egy belga Tintin képregények
HATÁRSÁV
• Horeczky Krisztina: Apa, Fiú, Szentlélek Mundruczó színháza
NEKROLÓG
• Orosdy Dániel: Andrew Laszlo 1926–2011
HERSKÓ
• Muhi Klára: Prospero odavan Herskó János
• Mitrovits Miklós: „Nem akartam rossz kompromisszumot kötni” Beszélgetés Herskó Janossal
MADÁCH/JANKOVICS
• Hirsch Tibor: Emberrajz Az ember tragédiája
• Schubert Gusztáv: Ádám a vérzivatarban Madách és Jankovics
DR. GONZO
• Géczi Zoltán: Hunter kontra Hollywood Hunter S. Thompson-adaptációk
• Varró Attila: A kis Gatsby Rumnapló
TARSEM SINGH
• Baski Sándor: Barokkos képzelet Tarsem Singh
• Megyeri Dániel: A nyúlon túl Tarsem Singh videóklipjei
TINTIN
• Hlavaty Tamás: Az igazi ifjú Indiana Jones Tintin kalandjai
FILMEMLÉKEZET
• Zalán Vince: Minden rossz és minden jó Evald Schorm 1. rész
• Takács Ferenc: Az ördög cimborája Gabriel Pascal
ÖKOFILMEK
• Gerdelics Miklós: Digitális Gaia Ökológiai videójátékok
• Barotányi Zoltán: A világ nélkülünk Élet az ember után
MOZIPEST
• Palotai János: Várostérkép Új Budapest kortárs filmen
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Kibervitézek Hacktion
FESZTIVÁL
• Babiczky László: A tudás-alapú mozi Szolnok
KÖNYV
• Gelencsér Gábor: Lépésirány Paul Schrader: A transzcendentális stílus a filmben
FILM / REGÉNY
• Vajda Judit: Férfibú Mordecai Richler: Így látta Barney
• Vajda Judit: Férfibú Mordecai Richler: Így látta Barney
• Roboz Gábor: A fősodor verziója Richard J. Lewis: Barney és a nők
KRITIKA
• Pintér Judit: Vatikáni vakáció Van pápánk!
MOZI
• Margitházi Beja: Elena
• Roboz Gábor: Szent György megöli a sárkányt
• Kolozsi László: Almanya, a török paradicsom
• Forgács Nóra Kinga: Az én Amerikám
• Sepsi László: Lopott idő
• Nevelős Zoltán: Válogatott gyilkosok
• Lovas Anna: Csizmás, a kandúr
• Fekete Tamás: Karácsony Artúr
DVD
• Sepsi László: Idegen arcok
DROGFILMEK
• Czirják Pál: Szerelmi álmok (Liszt)
DVD
• Nagy V. Gergő: Hétpróbás gazemberek
• Tosoki Gyula: Nem írnek való vidék
• Pápai Zsolt: Morituri
• Varga Zoltán: Torrente 4. – Halálos válság
• Bata Norbert: Batman: A kezdet kezdete
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

Papírmozi

Bayer Antal

BD

Osztom a nézetet, miszerint a legjobb western-képregények Európában készültek. Realista műfajban Blueberry hadnagy, komikusban Lucky Luke az etalon. Köszönhető ez annak is, hogy szerzőik a második világháború után hosszabb időt töltöttek Amerikában, ahol megismerkedtek a vadnyugat legendáival. Itt ismerhette meg Morris olyan különleges figurák történetét, mint Jesse James, Billy, a kölyök, Roy Bean bíró vagy éppen Joshua A. Norton. Utóbbi szolgált mintául a magyar Lucky Luke-sorozat 14. részének címszereplőjéhez, Smith császárhoz: egy gazdag farmernek agyára ment a siker, és az Egyesült Államok uralkodójának képzeli magát; példaképéhez, Napóleonhoz igyekszik hasonlítani. A sztori írója, René Goscinny ezúttal is bizonyítja, hogy a karakterábrázolás nagymestere: alig néhány párbeszéddel tökéletesen tudja illusztrálni, hogyan alkalmazkodnak a kisváros lakói, amikor egyszerre csak császári székhellyé változik megszokott környezetük. Lassan három év óta először kaptunk megint egy klasszikus Lucky Luke-történetet, ideje volt.

Lucky Luke 14: Smith császár. Színes, puhafedeles, 46 oldal. Kiadó: Pesti Könyv.

MANGA

Bár jóval frissebb a fent ismertetett klasszikusnál, az eredetileg 1994 és 1999 között futott Ruróni Kensin-manga már szinte réginek számít, oly gyorsan peregnek a sorozatok Japánban. A hazai kiadás az elsők között indult, még 2007-ben, most jutott el a tizedik kötetéhez. Átlagosnak tűnő kezdés után rendesen belelendült a történet, a halálbiztos kezű gyilkosból vándorrá szelídült Kensin eleinte távol-keleti pikareszk figurához látszott hasonlítani, majd egyre inkább kiütött rajta szerzőjének szuperhős-imádata. A többé-kevésbé hiteles 19. század végi sztoriban a háborúzástól megcsömörlött Kensin hiába is próbál letelepedni, megpihenni, újabb és újabb kihívásoknak kell megfelelnie, szinte egymás lábára taposva keresik fel gonoszabbnál gonoszabb ellenfelek, akikben nem nehéz felfedezni némelyik Marvel-karakter vonásait (láthattunk már Rozsomákra, Gambitre és Kravenre hasonlítót is). Az egyre jobban ellányosodó mangapiacon az egyik legkellemesebb olvasmány fiúk számára.

Ruróni Kensin. Fekete-fehér, puhafedeles, kötetenként kb. 200 oldal. Kiadó: MangaFan.

COMICS

Yorick Brown egy nap arra ébred, hogy minden férfi, sőt, minden hímnemű állat is meghalt a Földön, kivéve őt és majmát, Ampersandot. A világ alapjaiban változik meg, ahogy a nők minden területen átveszik a hatalmat: van, aki örömmel, van, aki vonakodva. Yorick létezéséről csak kevesen tudnak, és aki tud róla, mindenáron igyekszik eltitkolni, mert az emberiség fennmaradásának utolsó esélyét látják benne, miközben maga Yorick csak szem elől vesztett barátnőjét szeretné megtalálni. Bár az ötlet nem igazán eredeti, Brian K. Vaughan izgalmas fordulatokkal és váratlan szempontokkal tarkítja; nem véletlenül kapta meg 2008-ban az Eisner-díjat a legjobb folytatólagos sorozat kategóriájában. A magyar kiadás története különleges, hiszen az első részek a fájdalmasan korán megszűnt Vertigo antológiában jelentek meg, és az önálló kötet csak a rajongók összefogásával tudott létrejönni. Reméljük, most már tartósan meg tud maradni, és eljutunk a végéhez.

Y, az utolsó férfi: Ciklusok. Színes, puhafedeles, 116 oldal. Kiadó: Kingpin.

HAZAI

Az új magyar képregények egyik legaktívabb kiadója, a Roham jó másfél éves szünet után hallat újra magáról. Az új kiadvány kinézetre mintha a Roham magazin különkiadása lenne, pedig egyetlen szerző munkája. Az illusztrátorként már ismert Szabó Levente első képregénye három, egymással lazán összefüggő történetből áll, és bár nagy filozófiai mélységeket nem tár fel a mókás science fiction-paródia, a hihetetlenül magabiztos grafikai megoldások mindenképpen az idei év kellemes meglepetései közé sorolják. Kezdő szerzőtől figyelemreméltóan érett mű, és komoly remény van rá, hogy még az év vége előtt újabb, a képregény műfaji sajátosságait már jobban alkalmazó művet is olvashatunk tőle. No meg további Rohamok is várhatók, ha minden igaz.

Scrap. Színes, irkafűzött, 48 oldal. Kiadó: Roham.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/07 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10700