KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/december
TINTIN
• Bayer Antal: Ideáll egy belga Tintin képregények
HATÁRSÁV
• Horeczky Krisztina: Apa, Fiú, Szentlélek Mundruczó színháza
NEKROLÓG
• Orosdy Dániel: Andrew Laszlo 1926–2011
HERSKÓ
• Muhi Klára: Prospero odavan Herskó János
• Mitrovits Miklós: „Nem akartam rossz kompromisszumot kötni” Beszélgetés Herskó Janossal
MADÁCH/JANKOVICS
• Hirsch Tibor: Emberrajz Az ember tragédiája
• Schubert Gusztáv: Ádám a vérzivatarban Madách és Jankovics
DR. GONZO
• Géczi Zoltán: Hunter kontra Hollywood Hunter S. Thompson-adaptációk
• Varró Attila: A kis Gatsby Rumnapló
TARSEM SINGH
• Baski Sándor: Barokkos képzelet Tarsem Singh
• Megyeri Dániel: A nyúlon túl Tarsem Singh videóklipjei
TINTIN
• Hlavaty Tamás: Az igazi ifjú Indiana Jones Tintin kalandjai
FILMEMLÉKEZET
• Zalán Vince: Minden rossz és minden jó Evald Schorm 1. rész
• Takács Ferenc: Az ördög cimborája Gabriel Pascal
ÖKOFILMEK
• Gerdelics Miklós: Digitális Gaia Ökológiai videójátékok
• Barotányi Zoltán: A világ nélkülünk Élet az ember után
MOZIPEST
• Palotai János: Várostérkép Új Budapest kortárs filmen
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Kibervitézek Hacktion
FESZTIVÁL
• Babiczky László: A tudás-alapú mozi Szolnok
KÖNYV
• Gelencsér Gábor: Lépésirány Paul Schrader: A transzcendentális stílus a filmben
FILM / REGÉNY
• Vajda Judit: Férfibú Mordecai Richler: Így látta Barney
• Vajda Judit: Férfibú Mordecai Richler: Így látta Barney
• Roboz Gábor: A fősodor verziója Richard J. Lewis: Barney és a nők
KRITIKA
• Pintér Judit: Vatikáni vakáció Van pápánk!
MOZI
• Margitházi Beja: Elena
• Roboz Gábor: Szent György megöli a sárkányt
• Kolozsi László: Almanya, a török paradicsom
• Forgács Nóra Kinga: Az én Amerikám
• Sepsi László: Lopott idő
• Nevelős Zoltán: Válogatott gyilkosok
• Lovas Anna: Csizmás, a kandúr
• Fekete Tamás: Karácsony Artúr
DVD
• Sepsi László: Idegen arcok
DROGFILMEK
• Czirják Pál: Szerelmi álmok (Liszt)
DVD
• Nagy V. Gergő: Hétpróbás gazemberek
• Tosoki Gyula: Nem írnek való vidék
• Pápai Zsolt: Morituri
• Varga Zoltán: Torrente 4. – Halálos válság
• Bata Norbert: Batman: A kezdet kezdete
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Agora

Baski Sándor

Agora – spanyol, 2009. Rendezte: Alejandro Amenábar. Írta: Alejandro Amenábar és Mateo Gil. Kép: Xavi Giménez. Zene: Dario Marianelli. Szereplők: Rachel Weisz (Hypatia), Oscar Isaac (Orestes), Max Minghella (Davus), Michael Lonsdale (Theon), Rupert Evans (Synesius). Gyártó: Telecinco Cinema / Himenóptero. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 126 perc.

A grandiózus történelmi filmeposzok hagyományosan Hollywoodban készülnek, az európai vagy ázsiai próbálkozások jobbára abban különböznek tőlük – a költségvetés nagyságrendjén túl – hogy az adott ország nemzeti múltjának egy-egy fontosabb fejezetét dolgozzák fel. A spanyol gyártású, de angol nyelven forgatott Agora látszólag az amerikai műfajtársakkal kíván versenyre kelni, látványt és kivitelezést illetően nem is marad el azoktól, Alejandro Amenábar rendező és állandó forgatókönyvírója, Mateo Gil azonban egészen máshová helyezte a hangsúlyokat.

Az Agora ugyanis, az eposzi kulisszák álcája mögött, elsősorban eszmefilm, amelyben nem a romantikus bonyodalmak vagy a látványos csaták jelentik a fő attrakciót – bár ezek sem hiányoznak – hanem két, egymással gyökeresen ellentétes világszemlélet konfliktusa. Szemben a szintén súlyos kérdéseket boncolgató A belső tengerrel, Amenábar ezúttal határozottan állást foglal. A 4. századi Alexandriát, ahol keresztények, zsidók és a hellenizmus hívei élnek egymás mellett, egyre növekvő feszültségben, többször is madártávlatból mutatja, jelezve e „mai kocsma” kisszerűségét. Főhőse, az első ismert tudósnő, Hüpatia (Rachel Weisz), ezzel szemben az égre emeli tekintetét, a bolygók mozgását kutatja megszállott lelkesedéssel, és egyedül a tudományban hisz. A vallási villongások és a hatalmi harcok nem érdeklik, pogányt, keresztényt egyaránt testvérének tekint.

Amenábar, noha a történelmi tényeket többnyire tiszteletben tartja, nyíltan idealizál és sematizál. Mindezért el lehet őt ítélni – ahogy több kritikusa meg is tette, sérelmezve a keresztény fundamentalizmus ábrázolását –, felvállalt morális és tudományfilozófiai tételeit azonban konzekvensen és izgalmasan fejti ki, ráadásul Hüpatiával egy olyan szimbolikus figurát emelt be újra a köztudatba, akit az emberi szellem szabadságának hívei ma is példaképként tisztelhetnek.

Baski Sándor


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/04 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10221