KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/október
A GYILKOS LELKE
• Mezei Sarolta: „Akarsz-e játszani halált?” [RÉSZLET] A slasher pszichológiája
NEKROLÓG
• Gazdag Gyula: Romvári József 1926–1911
MALICK
• Varga Dénes: A felperzselt Éden Terrence Malick: táj és természet
• Hubai Gergely: Mozart, Wagner, Zimmer Malick filmzenéi
IZLAND
• Tornai Szabolcs: Retrómorál Baltasar Kormákur
• Géczi Zoltán: Észak-déli átjáró Lélegezz!
• Pintér Judit Nóra: Sorsvesztők Izlandi vérvonal
A GYILKOS LELKE
• Szabó Ádám: Hideg, sötét csendben Bérgyilkosballadák
• Varró Attila: Öreg gyilkos Harry Brown
APOKALIPSZIS ÉS MELANKÓLIA
• Pintér Judit Nóra: A magányos bolygó Melankólia
• Baski Sándor: Az apokalipszis melankóliája Határhelyzetek
VALÓSÁGMÁSOLATOK
• Jankovics Márton: Megkettőzve Hasonmás-filmek
• Király Hajnal: A hely szelleme Utazások Itáliába
HATÁRSÁV
• K. Horváth Zsolt: Dada és humor A.E. Bizottság: Jégkrémbalett
TELEVÍZÓ
• Huber Zoltán: Az informáltság illúziója Gazdasági hírek
FILMHÉT
• Buglya Zsófia: Globálkolorit Osztrák Filmhét
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Ford Scorpio James Sallis: Drive
• Sepsi László: Amerikai kelepce Nicolas Winding Refn: Drive – Gázt!
KRITIKA
• Vajda Judit: Négy évszak meséi Mike Leigh: Még egy év
• Kovács Kata: Hideg sör, gyönyörű lányok Sofia Coppola: Made in Hollywood
• Gorácz Anikó: Iskolapéldák Iskolák és rendszerek
• Palotai János: Művészettörténet-írás kamerával A Nyolcak nyomában; Átrajzolt film
• Pápai Zsolt: Fertelmes felvilág A vizsga
MOZI
• Zalán Márk: Egy fehér, fehér világ
• Nevelős Zoltán: Animal Kingdom
• Alföldi Nóra: Őrült, dilis, szerelem
• Pápai Zsolt: Submarine
• Baski Sándor: Pótpasi
• Forgács Nóra Kinga: Angèle és Tony
• Roboz Gábor: Néma csönd
• Varga Zoltán: Végső állomás 5 – 3D
• Sepsi László: Végső állomás 5 – 3D
• Szabó Noémi: Jane Eyre
• Kovács Marcell: Cápák éjszakája 3D
• Tüske Zsuzsanna: Colombiana
• Varró Attila: Fertőzés
• Vajda Judit: A guardista
• Sepsi László: Johnny English újratöltve
DVD
• Varga Zoltán: Szex a neten
• Pápai Zsolt: Közös titkunk
• Sepsi László: Pokolba az élettel

• Vincze Árpád: Kutyahideg
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Roger nyúl a pácban

Ardai Zoltán

 

Ez sem várathatott már soká magára. A Lucas-féle trükk-komputeres űrmesefilmek diadala után nem volt kétséges, hogy előbb-utóbb a félrajzfilmek – vagy, ha úgy tetszik, a rajzanimációval kombinált játékfilmek – műfajában is forradalmi áttörés következik be. „Csupa csodával telvék napjaink” – Théoden király büszke áhítatú mondata (Tolkien kolosszális meseregényének egyik hőséé) a mi szívünkből is szól, kik tanúi lehetünk, amint a világ mozijain végigsöpör Robert Zemeckis eddigi legnagyobb dobása. A Roger nyúl a pácban ragyogásában Karel Zeman és Ion Popescu-Gopo emlékezetes félanimációs filmjei kezdetleges tákolmányoknak tűnnek, legalábbis ami technikai kivitelezésüket illeti. Soha nem képzelt tökélyű képsor például a Roger Nyúlban, amint a címszereplő girbegurbán csapoló rajzfiguráját nemrajzolt mosogatóvízbe nyomja patrónusa, az elevenen lefilmezett Bob Hoskins, hogy elrejtse néhány károgó, rusnya rajzállatka elől. A nyúlfej olykor felbukkan a hab alól, levegőért tatja száját, míg Hoskins vastag mancsa vissza nem buktatja, a lé fröcsköl... mindez mint a rajznyúl és a magándetektívet játszó színész közös akciója valószínűtlenül valószerű. De ennél megdöbbentőbb jelenetekhez is hozzásegítette Zemeckist az Industrial Light and Magic effektus-stúdió, amelytől hovatovább már félni kell: mindenre képes. A film gyengesége csupán a meséje (bár talán csak egyetlen átfűzött cselekményszál hiányzik még, hogy ne érezzük fáradtan kongónak); ami a jelenetek motivikus ötletgazdagságát illeti, nagyjából elégedettek lehetünk, bár a film első negyedórája e tekintetben valamivel rafináltabb és folyamatosabb örömöt ígért.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/10 62-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5497