KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/október
A GYILKOS LELKE
• Mezei Sarolta: „Akarsz-e játszani halált?” [RÉSZLET] A slasher pszichológiája
NEKROLÓG
• Gazdag Gyula: Romvári József 1926–1911
MALICK
• Varga Dénes: A felperzselt Éden Terrence Malick: táj és természet
• Hubai Gergely: Mozart, Wagner, Zimmer Malick filmzenéi
IZLAND
• Tornai Szabolcs: Retrómorál Baltasar Kormákur
• Géczi Zoltán: Észak-déli átjáró Lélegezz!
• Pintér Judit Nóra: Sorsvesztők Izlandi vérvonal
A GYILKOS LELKE
• Szabó Ádám: Hideg, sötét csendben Bérgyilkosballadák
• Varró Attila: Öreg gyilkos Harry Brown
APOKALIPSZIS ÉS MELANKÓLIA
• Pintér Judit Nóra: A magányos bolygó Melankólia
• Baski Sándor: Az apokalipszis melankóliája Határhelyzetek
VALÓSÁGMÁSOLATOK
• Jankovics Márton: Megkettőzve Hasonmás-filmek
• Király Hajnal: A hely szelleme Utazások Itáliába
HATÁRSÁV
• K. Horváth Zsolt: Dada és humor A.E. Bizottság: Jégkrémbalett
TELEVÍZÓ
• Huber Zoltán: Az informáltság illúziója Gazdasági hírek
FILMHÉT
• Buglya Zsófia: Globálkolorit Osztrák Filmhét
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Ford Scorpio James Sallis: Drive
• Sepsi László: Amerikai kelepce Nicolas Winding Refn: Drive – Gázt!
KRITIKA
• Vajda Judit: Négy évszak meséi Mike Leigh: Még egy év
• Kovács Kata: Hideg sör, gyönyörű lányok Sofia Coppola: Made in Hollywood
• Gorácz Anikó: Iskolapéldák Iskolák és rendszerek
• Palotai János: Művészettörténet-írás kamerával A Nyolcak nyomában; Átrajzolt film
• Pápai Zsolt: Fertelmes felvilág A vizsga
MOZI
• Zalán Márk: Egy fehér, fehér világ
• Nevelős Zoltán: Animal Kingdom
• Alföldi Nóra: Őrült, dilis, szerelem
• Pápai Zsolt: Submarine
• Baski Sándor: Pótpasi
• Forgács Nóra Kinga: Angèle és Tony
• Roboz Gábor: Néma csönd
• Varga Zoltán: Végső állomás 5 – 3D
• Sepsi László: Végső állomás 5 – 3D
• Szabó Noémi: Jane Eyre
• Kovács Marcell: Cápák éjszakája 3D
• Tüske Zsuzsanna: Colombiana
• Varró Attila: Fertőzés
• Vajda Judit: A guardista
• Sepsi László: Johnny English újratöltve
DVD
• Varga Zoltán: Szex a neten
• Pápai Zsolt: Közös titkunk
• Sepsi László: Pokolba az élettel

• Vincze Árpád: Kutyahideg
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

10 nap anyu nélkül

Rudolf Dániel

10 jours sans maman – francia, 2020. Rendezte: Ludovic Bernard. Írta: Mathieu Oullion és Ludovic Bernard. Kép: Vincent Richard. Szereplők: Franck Dubosc (Antoine), Aure Atika (Isabelle), Alice David (Julia), Alexis Michalik (Di Caprio), Héléna Noguerra (Audrey). Gyártó: Soyouz Films / StudioCanal. Forgalmazó: Big Bang Média. Szinkronizált. 104 perc.

 

Egyre nagyobb divat a vígjátékok honosítása – a legjobb példa a több mint tizenkét országban (köztünk itthon is) újraforgatott Teljesen idegenek, a legújabb „áldozat” pedig egy 2017-es argentin komédia, az Anya elment nyaralni, melyet először az olaszok, most pedig a franciák ültettek át a saját közegükbe. A könnyű adaptálhatóság oka főként a pofonegyszerű, nyelvtől és kultúrától független vígjátéki alaphelyzet: egy agyonterhelt feleség-édesanya dönt úgy, tíz napra elutazik a tengerpartra feltöltődni, mialatt a karrierjével elhavazott, családfőként nem túl sikeres HR-menedzser édesapának kell átvennie a háztartás-gyereknevelés gondjait. Innentől bárki, aki látott vígjátékot valaha, ki tudja találni, mi következik: hősünk igyekszik megküzdeni az olyan kihívásokkal, mint a reggeli-készítés, a gyerekek suliba fuvarozása vagy a pelenkacsere, de végül katasztrófa közelébe sodorja magát mind a szakmai-, mind a családi életben.

Ludovic Bernard filmje sokszor megfogalmazott tanulságokat próbál közölni a családban elfoglalt szerepek egyenlőtlenségéről és a gyerekeiket elhanyagoló munkamániás szülőkről, de csak éppen annyira meglebegtetve őket, hogy véletlenül se zavarják a nézőt a főhős szerencsétlenkedésén alapuló poénok közben. A probléma, hogy ezek a poénok sem ütnek igazán, szinte alig van olyan rész, amelyre egy órával a vetítést követően még emlékeznénk. Az apa jellemváltozása elnagyolt és olyan hirtelen jön, megalapozás nélkül – a cselekmény utolsó egynegyedében –, hogy hiteltelennek hat. A karakterek többségét néhány tollvonással elintézték a forgatókönyvírók, ezért nehéz azonosulni velük. A teljesen steril, nemzetközi szabvány szintén ront az összképen: a 10 nap anyu nélkül-ből mindenestül hiányzik a „franciásság”, a gallokra jellemző humor. Akárhol játszódhatna a világban, és valószínűleg fog is, hiszen a recept adott, csak a készterméket kell felmelegíteni a vállalkozóknak.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2020/04 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14509