KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/október
A GYILKOS LELKE
• Mezei Sarolta: „Akarsz-e játszani halált?” [RÉSZLET] A slasher pszichológiája
NEKROLÓG
• Gazdag Gyula: Romvári József 1926–1911
MALICK
• Varga Dénes: A felperzselt Éden Terrence Malick: táj és természet
• Hubai Gergely: Mozart, Wagner, Zimmer Malick filmzenéi
IZLAND
• Tornai Szabolcs: Retrómorál Baltasar Kormákur
• Géczi Zoltán: Észak-déli átjáró Lélegezz!
• Pintér Judit Nóra: Sorsvesztők Izlandi vérvonal
A GYILKOS LELKE
• Szabó Ádám: Hideg, sötét csendben Bérgyilkosballadák
• Varró Attila: Öreg gyilkos Harry Brown
APOKALIPSZIS ÉS MELANKÓLIA
• Pintér Judit Nóra: A magányos bolygó Melankólia
• Baski Sándor: Az apokalipszis melankóliája Határhelyzetek
VALÓSÁGMÁSOLATOK
• Jankovics Márton: Megkettőzve Hasonmás-filmek
• Király Hajnal: A hely szelleme Utazások Itáliába
HATÁRSÁV
• K. Horváth Zsolt: Dada és humor A.E. Bizottság: Jégkrémbalett
TELEVÍZÓ
• Huber Zoltán: Az informáltság illúziója Gazdasági hírek
FILMHÉT
• Buglya Zsófia: Globálkolorit Osztrák Filmhét
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Ford Scorpio James Sallis: Drive
• Sepsi László: Amerikai kelepce Nicolas Winding Refn: Drive – Gázt!
KRITIKA
• Vajda Judit: Négy évszak meséi Mike Leigh: Még egy év
• Kovács Kata: Hideg sör, gyönyörű lányok Sofia Coppola: Made in Hollywood
• Gorácz Anikó: Iskolapéldák Iskolák és rendszerek
• Palotai János: Művészettörténet-írás kamerával A Nyolcak nyomában; Átrajzolt film
• Pápai Zsolt: Fertelmes felvilág A vizsga
MOZI
• Zalán Márk: Egy fehér, fehér világ
• Nevelős Zoltán: Animal Kingdom
• Alföldi Nóra: Őrült, dilis, szerelem
• Pápai Zsolt: Submarine
• Baski Sándor: Pótpasi
• Forgács Nóra Kinga: Angèle és Tony
• Roboz Gábor: Néma csönd
• Varga Zoltán: Végső állomás 5 – 3D
• Sepsi László: Végső állomás 5 – 3D
• Szabó Noémi: Jane Eyre
• Kovács Marcell: Cápák éjszakája 3D
• Tüske Zsuzsanna: Colombiana
• Varró Attila: Fertőzés
• Vajda Judit: A guardista
• Sepsi László: Johnny English újratöltve
DVD
• Varga Zoltán: Szex a neten
• Pápai Zsolt: Közös titkunk
• Sepsi László: Pokolba az élettel

• Vincze Árpád: Kutyahideg
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Bohém rapszódia

Lichter Péter

Bohemian Rhapsody – brit-amerikai, 2018. Rendező: Bryan Singer és Dexter Fletcher. Írta: Peter Morgan és Anthony McCarten. Kép: Newton Thomas Sigel. Zene: John Ottman. Szereplők: Rami Malek (Freddie), Joseph Mazzello (John), Lucy Boynton (Mary), Mike Myers (Foster), Gwilym Lee (Brian). Gyártó: GK Films / New Regency Pictures / Tribeca Productions. Forgalmazó: Fórum Hungary. Szinkronizált. 134 perc.

 

A zenészekről (vagy más művészekről) forgatott életrajzi filmek legkomolyabb kihívása, hogy túl tudnak-e lépni a tankönyvízű leckefelmondáson. Elvégre piaci szempontból maguk a zenészek rajongótáborai adhatják egy ilyen biopic közönségének tetemes részét: ezért is lehet nagy a kísértés, hogy a komolyabb pszichológiai mélyfúrás (és eredeti megközelítés) helyett inkább a biztonsági játékot válasszák. Az új Freddie Mercury-film esetében legalábbis ez a helyzet.

Az utóbbi időben felerősödő „nyolcvanas évek”-nosztalgiát érzékenyen meglovagló Bohém rapszódia leginkább egy korhatár-kompatibilis, jól fésült családi mozira emlékeztet. Akinek akár csak felületes képe van a legendás Queen frontemberének finoman szólva is viharos életéről (gyors siker, botrányok sorozata, AIDS) annak ez a feldolgozás egy túlcukrozott matiné előadásnak tűnhet. A cselekmény meglehetősen kiszámíthatóan lépdel egyik fontos fordulattól a másikig: az áramvonalas karrierfilmek kötelező dramaturgiai állomásai (ismeretlenség, első siker, kudarc, majd még nagyobb siker) követik egymást, a fináléra pedig a hős démonaival is megküzd – azaz egy Disney-katarzisra emlékeztető jelenetben sikerül az elidegenedett apa csodálatát is elnyernie végre. Ráadásul a film érezhetően magán viseli a kényszerű rendezőváltás traumáját is: a forgatás egyharmadánál kirúgott Brian Singert a nem túl tapasztalt Dexter Fletcher váltotta. A Bohém rapszódia minden ötletet és invenciót nélkülöz, de egy jó akusztikájú moziban a látványosabb koncertjelenetek azért hatásosak lehetnek. A főszereplő Rami Malek pedig összességében remekül megoldja a nem kimondottan könnyű színészfeladványt: sikerül Freddie Mercury karizmatikus fellépését megidéznie.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/11 54-54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13859