KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/október
A GYILKOS LELKE
• Mezei Sarolta: „Akarsz-e játszani halált?” [RÉSZLET] A slasher pszichológiája
NEKROLÓG
• Gazdag Gyula: Romvári József 1926–1911
MALICK
• Varga Dénes: A felperzselt Éden Terrence Malick: táj és természet
• Hubai Gergely: Mozart, Wagner, Zimmer Malick filmzenéi
IZLAND
• Tornai Szabolcs: Retrómorál Baltasar Kormákur
• Géczi Zoltán: Észak-déli átjáró Lélegezz!
• Pintér Judit Nóra: Sorsvesztők Izlandi vérvonal
A GYILKOS LELKE
• Szabó Ádám: Hideg, sötét csendben Bérgyilkosballadák
• Varró Attila: Öreg gyilkos Harry Brown
APOKALIPSZIS ÉS MELANKÓLIA
• Pintér Judit Nóra: A magányos bolygó Melankólia
• Baski Sándor: Az apokalipszis melankóliája Határhelyzetek
VALÓSÁGMÁSOLATOK
• Jankovics Márton: Megkettőzve Hasonmás-filmek
• Király Hajnal: A hely szelleme Utazások Itáliába
HATÁRSÁV
• K. Horváth Zsolt: Dada és humor A.E. Bizottság: Jégkrémbalett
TELEVÍZÓ
• Huber Zoltán: Az informáltság illúziója Gazdasági hírek
FILMHÉT
• Buglya Zsófia: Globálkolorit Osztrák Filmhét
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Ford Scorpio James Sallis: Drive
• Sepsi László: Amerikai kelepce Nicolas Winding Refn: Drive – Gázt!
KRITIKA
• Vajda Judit: Négy évszak meséi Mike Leigh: Még egy év
• Kovács Kata: Hideg sör, gyönyörű lányok Sofia Coppola: Made in Hollywood
• Gorácz Anikó: Iskolapéldák Iskolák és rendszerek
• Palotai János: Művészettörténet-írás kamerával A Nyolcak nyomában; Átrajzolt film
• Pápai Zsolt: Fertelmes felvilág A vizsga
MOZI
• Zalán Márk: Egy fehér, fehér világ
• Nevelős Zoltán: Animal Kingdom
• Alföldi Nóra: Őrült, dilis, szerelem
• Pápai Zsolt: Submarine
• Baski Sándor: Pótpasi
• Forgács Nóra Kinga: Angèle és Tony
• Roboz Gábor: Néma csönd
• Varga Zoltán: Végső állomás 5 – 3D
• Sepsi László: Végső állomás 5 – 3D
• Szabó Noémi: Jane Eyre
• Kovács Marcell: Cápák éjszakája 3D
• Tüske Zsuzsanna: Colombiana
• Varró Attila: Fertőzés
• Vajda Judit: A guardista
• Sepsi László: Johnny English újratöltve
DVD
• Varga Zoltán: Szex a neten
• Pápai Zsolt: Közös titkunk
• Sepsi László: Pokolba az élettel

• Vincze Árpád: Kutyahideg
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Hupikék törpikék

Lovas Anna

The Smurfs – amerikai, 2011. Rendezte: Raja Gosnell. Írta: J. David Stem és David N. Weiss. Kép: Phil Meheux. Zene: Hector Pereira. Szereplők: Neil Patrick Harris (Patrick), Jayma Mays (Grace), Hank Azaria (Hókuszpók), Sofía Vergara (Odile). Gyártó: Columbia Pictures / Kerner Entertainment. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 103 perc.

Az Így jártam anyátokkal forgatókönyvírói büszkén kihúzhatják magukat, mert ismét bebizonyosodott, hogy egy jó színész önmagában még nem képes maradandót alkotni, csak ha a megírt karakter is megadja a lehetõséget. Az említett sorozat sztárja, Neil Patrick Harris, a Hupikék törpikékben a világ legjelentéktelenebb családi-film színészének hat, hasonlóan a mesefigurák iránti nosztalgiától elvakult sorstársaihoz.

A fantázia nélküli szereplõk mellett még a CGI törpök a legéletrevalóbbak, Aprajafalváról Hókuszpók ármánykodásával és Ügyifogyi hibájából a metropoliszba érkezve sem hagynak fel a törpölõdéssel, minikáoszt okozva New York-i emberbarátaik életében. A törpök mostanra mindössze távoli leszármazottai a legendássá vált belga képregény-õsöknek, könyvbõl kell kikeresniük a múltjukat, ahogy mi is éppen csak, hogy rájuk ismerünk. A kitûzött mondanivalót (a családalapítás prioritását a karrierrel szemben) agyon is csapja az öncélú nagyvárosi ökörködés és a hosszas bulijelenetek, amelyek az aprajafalvi szimbolikus társadalomhoz képest már annyira távol állnak tõlünk, hogy nem találni a kapcsolódási pontot az eredeti hagyományaival. Kellõ humorral és izgalmas kalandokkal mindez menthetõ is lenne, és míg utóbbi tisztességgel meg van oldva, maximum két-három poénon húzzuk mosolyra a szánkat. Ha másért nem is, mert már nagyon szeretnénk érezni a régi mese hangulatát – de erre a törp-dalon kívül nincs túl sok lehetõségünk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/09 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10785