KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/október
A GYILKOS LELKE
• Mezei Sarolta: „Akarsz-e játszani halált?” [RÉSZLET] A slasher pszichológiája
NEKROLÓG
• Gazdag Gyula: Romvári József 1926–1911
MALICK
• Varga Dénes: A felperzselt Éden Terrence Malick: táj és természet
• Hubai Gergely: Mozart, Wagner, Zimmer Malick filmzenéi
IZLAND
• Tornai Szabolcs: Retrómorál Baltasar Kormákur
• Géczi Zoltán: Észak-déli átjáró Lélegezz!
• Pintér Judit Nóra: Sorsvesztők Izlandi vérvonal
A GYILKOS LELKE
• Szabó Ádám: Hideg, sötét csendben Bérgyilkosballadák
• Varró Attila: Öreg gyilkos Harry Brown
APOKALIPSZIS ÉS MELANKÓLIA
• Pintér Judit Nóra: A magányos bolygó Melankólia
• Baski Sándor: Az apokalipszis melankóliája Határhelyzetek
VALÓSÁGMÁSOLATOK
• Jankovics Márton: Megkettőzve Hasonmás-filmek
• Király Hajnal: A hely szelleme Utazások Itáliába
HATÁRSÁV
• K. Horváth Zsolt: Dada és humor A.E. Bizottság: Jégkrémbalett
TELEVÍZÓ
• Huber Zoltán: Az informáltság illúziója Gazdasági hírek
FILMHÉT
• Buglya Zsófia: Globálkolorit Osztrák Filmhét
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Ford Scorpio James Sallis: Drive
• Sepsi László: Amerikai kelepce Nicolas Winding Refn: Drive – Gázt!
KRITIKA
• Vajda Judit: Négy évszak meséi Mike Leigh: Még egy év
• Kovács Kata: Hideg sör, gyönyörű lányok Sofia Coppola: Made in Hollywood
• Gorácz Anikó: Iskolapéldák Iskolák és rendszerek
• Palotai János: Művészettörténet-írás kamerával A Nyolcak nyomában; Átrajzolt film
• Pápai Zsolt: Fertelmes felvilág A vizsga
MOZI
• Zalán Márk: Egy fehér, fehér világ
• Nevelős Zoltán: Animal Kingdom
• Alföldi Nóra: Őrült, dilis, szerelem
• Pápai Zsolt: Submarine
• Baski Sándor: Pótpasi
• Forgács Nóra Kinga: Angèle és Tony
• Roboz Gábor: Néma csönd
• Varga Zoltán: Végső állomás 5 – 3D
• Sepsi László: Végső állomás 5 – 3D
• Szabó Noémi: Jane Eyre
• Kovács Marcell: Cápák éjszakája 3D
• Tüske Zsuzsanna: Colombiana
• Varró Attila: Fertőzés
• Vajda Judit: A guardista
• Sepsi László: Johnny English újratöltve
DVD
• Varga Zoltán: Szex a neten
• Pápai Zsolt: Közös titkunk
• Sepsi László: Pokolba az élettel

• Vincze Árpád: Kutyahideg
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Kritika

Narnia krónikái: A Hajnalvándor útja

Szabó Noémi

The Chronicles of Narnia: The Voyage of the Dawn Treader­ – brit, 2010. Rendezte: Michael Apted. Írta: C.S. Lewis regényéből Christopher Markus, Stephen McFeely, Michael Petroni. Kép: Dante Spinotti. Zene: David Arnold. Szereplők: Ben Barnes (Caspian király), Skandar Keynes (Edmund), Georgie Henley (Pevensie), Will Poulter (Eustace). Gyártó: Twentieth Century Fox. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 113 perc.

Gyakorlatilag a Harry Potter és a Halál Ereklyéi – I. rész-szel egy időben került mozikba a harmadik Narnia-film, van tehát választási lehetőség a karácsonytájt szórakozni induló családok számára. Igaz, míg a Harry Potter-széria valóban kinőtte már a tizenkét évesek talárját, a Narnia-sorozat epizódról epizódra igyekszik visszafiatalodni, így nem öregszik együtt a rajongókkal, hanem minden alkalommal újakat toboroz.

Mindkét stratégiának megvannak az előnyei és hátulütői: a Narnia-franchise újra és újra kénytelen friss közönséget hódítani, de a mindenkori gyerekeknek mindig izgalmas lehet, és a menetközben felnőtt rajongók nosztalgiából szívesen viszik el porontyaikat a majdan aktuális részre; ezzel szemben a Harry Potter-epizódok között fel sem tűnik egy-két gyengébb fejezet, hiszen egy stabil bázis mindenképpen megnézi az aktuális darabot, mindaddig, amíg Harry története véget nem ér, és az aranytojást tojó tyúk végleg ki nem merül. Sajnos a Narnia ezzel együtt az örök második; a történetvezetés esetlensége, a durván felskiccelt karakterek, a humor hiánya és a helyenként kifejezetten gagyi látványvilág a világ pereméhez tartó kalandos tengeri utazásról mesélő harmadik részben is változatlanul középszerűvé és sekélyessé teszi a végeredményt.

A bebetonozott korhatár stratégiája a főszereplő színészek sorsát is megpecsételi, hiszen hőseink is csak addig léphetnek Narnia területére, amíg még szükségük van a biblikus játszótérre, hogy felnőttként már a megfelelő vallási ikonnal felszerelkezve tudjanak a gonosz útjába állni. Ennek megfelelően a Narnia pixelvilágából kinőtt szereplők kénytelenek betanítani az utánpótlást, majd könnyes búcsút venni Aslantól (valamint a szó szoros és átvitt értelmében is tenyérbe mászó Cin lovagtól), és visszabújni az ismeretlenségbe.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/01 53-53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10486