KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/szeptember
NEKROLÓG
• Schubert Gusztáv: Molnár Gál Péter (1936-2011)
MAGYAR MŰHELY
• Pintér Judit: Palackposta-bontás Szőts István Röpirata ma
BŰNADAPTÁCIÓK
• Gelencsér Gábor: A közélet magánosítása A film noirtól a melodrámáig
• Ardai Zoltán: Egy családregény mélye Karamazov-mozgóképek
• Tüske Zsuzsanna: Anya noir Mildred Pierce
HŐSÖK 2.0
• Benke Attila: Szuperhősök 2.0 Batman, Robin Hood, James Bond
• Kovács Marcell: Mindenki kapitánya Joe Johnston: Amerika Kapitány
• Varró Attila: Káosz és karizma Conan, a barbár
• Kolozsi László: Hollywoodi sorsjáték Joseph Campbell: Az ezerarcú hős
LATIN MOZI: BRAZÍLIA
• Kóbori Sarolta: Pauliwood fényei és árnyai Brazil mozi
• Sepsi László: A nyomor sikertörténetei Favela-mozi
DARDENNE
• Báron György: Apák és fiúk Dardenne
FILMISKOLA
• Varga Zoltán: Száműzött szavak, beszédes zörejek A hangsáv lehetőségei
• Lukács Péter Benjámin: A fantasztikum hangjai Hangdramaturgia
DIGITÁLIA
• Gerdelics Miklós: Játékhack Videójáték és politikai aktivizmus
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Keresztapák reneszánsza Borgiák
FESZTIVÁL
• Kovács Kata: Megkésett kamaszkor Edinburgh
HATÁRSÁV
• Pataki Gábor: A nagy Fény-tér kalkulátor Moholy-Nagy László: A fény művészete
KÖNYV
• Pálos Máté: Képrobbanás Hornyik Sándor: Idegenek egy bűnös városban
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Bőrbörtön Thierry Jonquet: Tarantula
• Horváth Eszter: Pygmalion szikével A bőr, amelyben élek
KRITIKA
• Varga Balázs: Nyári fagy Így ért véget a nyaram
MOZI
• Tüske Zsuzsanna: A hódkóros
• Varró Attila: Biutiful
• Baski Sándor: Talán egy másik életben
• Kolozsi László: Talán egy másik életben
• Vajda Judit: Született feleség
• Roboz Gábor: Happy Happy
• Baski Sándor: Ismeretlen föld
• Kovács Kata: Hétköznapi pár
• Alföldi Nóra: Barátság extrákkal
• Lovas Anna: Hupikék törpikék
• Nevelős Zoltán: Cowboyok és űrlények
• Kovács Marcell: A majmok bolygója: Lázadás
DVD
• Pápai Zsolt: Senna
• Nagy V. Gergő: Ketten az úton
• Alföldi Nóra: Az éjszaka országai
• Sepsi László: A zátony
• Tosoki Gyula: Kóser játszma
• Varga Zoltán: A szobatárs
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kubrick menet

Kolozsi László

Colour Me Kubrick – amerikai, 2007. Rendezte: Brian W. Cook. Írta: Anthony Frewin. Kép: Howard Atherton. Zene: Bryan Adams. Szereplők: John Malkovich (Conway), Jim Davidson (Pratt), Richard E. Grant (Jasper), Luke Mably (Rupert). Gyártó: Colour Me K Productions / First Choice Films. Forgalmazó: Best Hollywood. Feliratos. 86 perc.

 

Bármilyen film, ha benne van John Malkovich: jöhet. Gondoltam eddig. Hiszen Malkovich képlékeny figurájából szinte már mindent gyúrtak, még John Malkovichot is. Charlie Kaufmann és tettestársa, Spike Jonze csúnyán elbánt a neves színésszel. Úgy tűnt, ennél vadabb szerepre, mint saját maga, illetve saját képzelete, már nem lehet megkérni; hogy megvolt Malkovich pályafutásának legbizarrabb szerepe. Stanley Kubrick egykori alkotótársai túl akartak tenni Kaufmannékon. Malkovich Kubrick rendezőasszisztensének (Brian W. Cooknak) és titkárának (Anthony Frewinnek) filmjében Stanley Kubrick mezét ölti fel: pontosabban egy Kubrick-imitátor hihetetlen tarka, csiricsáré holmijait.

A Kubrick-menet hőse a Tágra zárt szemek rendezőjének adja ki magát: hogy így szedjen össze alkalmi partnereket, vacsorameghívást, egy kis pénzt, koncertjegyet. A jóhiszemű filmrajongó fiúk – többségük legfeljebb ha egy Kubrick-filmet látott – bedőlnek a necc-harisnyás, kihúzott szemű bájgúnárnak, és még azt is elhiszik, hogy azért él (hírhedt rendező létére) egy koszfészekben, mert nem szereti a flancot; nem akarja, hogy felismerjék a rajongók. A Malkovich megformálta Kubrick-imitátor nem olyan nagyformátumú csaló, mint a szintén más szerepében tetszelgő Tom Ripley, és a róla szóló mű sem olyan nagyszabású, mint egy Patricia Highsmith-történet.  Az alkotók – akik nagy valószínűséggel tisztelték, ámde nem szerették Kubrickot – nem tudtak mit kezdeni az ötletükkel, az író, Anthony Frewin nem írta meg, csak a film első felvonását: az egymásra dobált epizódok alól nem tud kibújni még a nagyszerű Malkovich sem. Együttérzést vagy érzelmeket nem sikerül kicsalni a nézőkből, mosolyt is legfeljebb csak azokból, akik jól ismerik Kubrick filmjeit, és észreveszik a cégérekre, plakátokra, buszokra tűzött Kubrick-idézeteket. A második menetben John Malkovich sajnos alul marad.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/06 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9025