KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/szeptember
NEKROLÓG
• Schubert Gusztáv: Molnár Gál Péter (1936-2011)
MAGYAR MŰHELY
• Pintér Judit: Palackposta-bontás Szőts István Röpirata ma
BŰNADAPTÁCIÓK
• Gelencsér Gábor: A közélet magánosítása A film noirtól a melodrámáig
• Ardai Zoltán: Egy családregény mélye Karamazov-mozgóképek
• Tüske Zsuzsanna: Anya noir Mildred Pierce
HŐSÖK 2.0
• Benke Attila: Szuperhősök 2.0 Batman, Robin Hood, James Bond
• Kovács Marcell: Mindenki kapitánya Joe Johnston: Amerika Kapitány
• Varró Attila: Káosz és karizma Conan, a barbár
• Kolozsi László: Hollywoodi sorsjáték Joseph Campbell: Az ezerarcú hős
LATIN MOZI: BRAZÍLIA
• Kóbori Sarolta: Pauliwood fényei és árnyai Brazil mozi
• Sepsi László: A nyomor sikertörténetei Favela-mozi
DARDENNE
• Báron György: Apák és fiúk Dardenne
FILMISKOLA
• Varga Zoltán: Száműzött szavak, beszédes zörejek A hangsáv lehetőségei
• Lukács Péter Benjámin: A fantasztikum hangjai Hangdramaturgia
DIGITÁLIA
• Gerdelics Miklós: Játékhack Videójáték és politikai aktivizmus
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Keresztapák reneszánsza Borgiák
FESZTIVÁL
• Kovács Kata: Megkésett kamaszkor Edinburgh
HATÁRSÁV
• Pataki Gábor: A nagy Fény-tér kalkulátor Moholy-Nagy László: A fény művészete
KÖNYV
• Pálos Máté: Képrobbanás Hornyik Sándor: Idegenek egy bűnös városban
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Bőrbörtön Thierry Jonquet: Tarantula
• Horváth Eszter: Pygmalion szikével A bőr, amelyben élek
KRITIKA
• Varga Balázs: Nyári fagy Így ért véget a nyaram
MOZI
• Tüske Zsuzsanna: A hódkóros
• Varró Attila: Biutiful
• Baski Sándor: Talán egy másik életben
• Kolozsi László: Talán egy másik életben
• Vajda Judit: Született feleség
• Roboz Gábor: Happy Happy
• Baski Sándor: Ismeretlen föld
• Kovács Kata: Hétköznapi pár
• Alföldi Nóra: Barátság extrákkal
• Lovas Anna: Hupikék törpikék
• Nevelős Zoltán: Cowboyok és űrlények
• Kovács Marcell: A majmok bolygója: Lázadás
DVD
• Pápai Zsolt: Senna
• Nagy V. Gergő: Ketten az úton
• Alföldi Nóra: Az éjszaka országai
• Sepsi László: A zátony
• Tosoki Gyula: Kóser játszma
• Varga Zoltán: A szobatárs
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Agitátorok

Tosoki Gyula

Agitátorok – magyar, 1969. Rendezte: Magyar Dezső. Szereplők: Bódy Gábor, Dobai Péter, Oszter Sándor, Földes László, Szentjóby Tamás. Forgalmazó: Magyar Filmintézet – BBS. 78 perc.

 

A magyar film ködlovagjának legendás műve két korszak határán áll, egyszerre a hatvanas évek kérdező filmjének örököse, és egy új korszak nyitánya. Lehetett volna, ha nem tiltják be közel húsz évre, és követőkre talál.

Magyar Dezső egyetlen – itthon forgatott – nagyjátékfilmjét problémafelvetésének radikalizmusa és formanyelvének újszerűsége is a hetvenes évek programadó darabjává avathatta volna. Az Agitátorok ma is letaglózó lendülete a szerző kompromisszumot nem ismerő alapállásából fakad, abból, ahogy a prágai ősz utáni válsághangulatban a párbeszéd szükségességéért perel. Az 1918-19-ben játszódó történet középpontjában megszállottan, csökönyösen vagy naiv módon a kommunista forradalom mellett hitet tevő fiatalok állnak, akik megalapítják az MKP Intellektuális Csoportját, hogy terjesszék az ideológiát és munkásokat nyerjenek meg ügyüknek. A film jelentős részében a főszereplők világmagyarázatainak és eltérő forradalomértelmezéseinek ütköztetése folyik, azonban Magyar Dezsőnek nincsenek illúziói a pluralizmus mítoszával kapcsolatban, erre utal a fiatalok szabadgondolkodásának érvényességét kétségbe vonó káderek szerepeltetése és a valamennyi figura vesztét hozó zárlat. A rendező voltaképp saját filmjének sorsát vetítette előre a befejezéssel: láthatóan tisztában volt vele, hogy a ’68-as ortodox fordulat után Magyarországon – és az egész keleti blokkban – az alternatív véleményeknek befellegzett, illetve a hatalom szókimondó művekkel szembeni toleranciaküszöbe is lecsökkent.

Különösen fájdalmas, hogy az Agitátorok végül is zárvány lett filmtörténetünkben, mert nem csupán problémaérzékenysége, hanem előadásmódja és formanyelve is egyedülálló. Magyar Dezső azt a modernista nyelvet beszélte perfekt módon, amelyet csak kevesen tudtak egész Európában, ráadásul egy újítást is bevetett: az archív anyagoknak a szabad asszociációk előtt utat nyitó használata csak a hetvenes évektől terjedt el az egyetemes filmművészetben, és lett hamarosan agyonalkalmazott technikává.

Extrák: semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/01 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8869