KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/szeptember
NEKROLÓG
• Schubert Gusztáv: Molnár Gál Péter (1936-2011)
MAGYAR MŰHELY
• Pintér Judit: Palackposta-bontás Szőts István Röpirata ma
BŰNADAPTÁCIÓK
• Gelencsér Gábor: A közélet magánosítása A film noirtól a melodrámáig
• Ardai Zoltán: Egy családregény mélye Karamazov-mozgóképek
• Tüske Zsuzsanna: Anya noir Mildred Pierce
HŐSÖK 2.0
• Benke Attila: Szuperhősök 2.0 Batman, Robin Hood, James Bond
• Kovács Marcell: Mindenki kapitánya Joe Johnston: Amerika Kapitány
• Varró Attila: Káosz és karizma Conan, a barbár
• Kolozsi László: Hollywoodi sorsjáték Joseph Campbell: Az ezerarcú hős
LATIN MOZI: BRAZÍLIA
• Kóbori Sarolta: Pauliwood fényei és árnyai Brazil mozi
• Sepsi László: A nyomor sikertörténetei Favela-mozi
DARDENNE
• Báron György: Apák és fiúk Dardenne
FILMISKOLA
• Varga Zoltán: Száműzött szavak, beszédes zörejek A hangsáv lehetőségei
• Lukács Péter Benjámin: A fantasztikum hangjai Hangdramaturgia
DIGITÁLIA
• Gerdelics Miklós: Játékhack Videójáték és politikai aktivizmus
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Keresztapák reneszánsza Borgiák
FESZTIVÁL
• Kovács Kata: Megkésett kamaszkor Edinburgh
HATÁRSÁV
• Pataki Gábor: A nagy Fény-tér kalkulátor Moholy-Nagy László: A fény művészete
KÖNYV
• Pálos Máté: Képrobbanás Hornyik Sándor: Idegenek egy bűnös városban
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Bőrbörtön Thierry Jonquet: Tarantula
• Horváth Eszter: Pygmalion szikével A bőr, amelyben élek
KRITIKA
• Varga Balázs: Nyári fagy Így ért véget a nyaram
MOZI
• Tüske Zsuzsanna: A hódkóros
• Varró Attila: Biutiful
• Baski Sándor: Talán egy másik életben
• Kolozsi László: Talán egy másik életben
• Vajda Judit: Született feleség
• Roboz Gábor: Happy Happy
• Baski Sándor: Ismeretlen föld
• Kovács Kata: Hétköznapi pár
• Alföldi Nóra: Barátság extrákkal
• Lovas Anna: Hupikék törpikék
• Nevelős Zoltán: Cowboyok és űrlények
• Kovács Marcell: A majmok bolygója: Lázadás
DVD
• Pápai Zsolt: Senna
• Nagy V. Gergő: Ketten az úton
• Alföldi Nóra: Az éjszaka országai
• Sepsi László: A zátony
• Tosoki Gyula: Kóser játszma
• Varga Zoltán: A szobatárs
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Kritika

Az ismeretlen lány

Orvosság kizsákmányolás ellen

Kránicz Bence

Az új Dardenne-film hősnőjének egy beteg társadalmat kellene meggyógyítania, de csak az elhallgatott bűnöket tudja feltárni.

 

A krimik magánnyomozói azért lehetnek sikeresebbek hivatásos rendőrként dolgozó kollégáiknál, mert kívülállók: senkihez nem tartoznak, tehát mindenkivel szót értenek, bejáratosak az arisztokraták szalonjaiba és a munkások törzskocsmájába is. Jean-Pierre és Luc Dardenne legújabb filmjében is ilyen magánnyomozó hőssel találkozunk, még ha csak dilettáns detektívről van is szó. Jenny háziorvos Liège-ben, páciensei között polgári családok krónikus betegségekkel küzdő gyermekei és fizikai munkában lesérült közel-keleti bevándorlók egyaránt akadnak. Nyomozni azután kezd el, hogy rendelőjétől nem messze holtan találnak egy fekete lányt, aki gyaníthatóan gyilkosság áldozata lett. Az ismeretlen lányról senki nem tud semmit, csak annyi biztos, hogy halála előtt néhány perccel rémülten becsengetett Jenny rendelőjébe, a hősnő azonban éppen asszisztensével vitatkozott, és nem engedte be őt. Jennyt gyötri a bűntudat, de legalább annyira foglalkoztatja az is, ki lehet a lány és hogyan került ilyen kiszolgáltatott helyzetbe – ám a doktornő mindenhol falakba ütközik, ahol az áldozat személyazonosságáról próbál érdeklődni.

A film szerkezete klasszikus krimiket idéz: a hősnő azáltal kerül egyre közelebb a rejtély megoldásához, hogy elbeszélget azokkal a pácienseivel, akik találkozhattak már a lánnyal, egyeztet a rendőrökkel, és felkeresi a közeli internetkávézót, ahol mellékesen prostitáltakat közvetítenek ki a helyi stricik. Akitől első alkalommal nem tud meg semmit, azt újra kérdőre vonja, ahonnan első alkalommal elküldik, oda visszamegy, így apránként új információk birtokába jut. Mindig egy lépéssel közelebb kerül az igazsághoz, az igazság pedig – elvégre Dardenne-filmben vagyunk – a társadalom betegségének diagnózisa.

Önként vállalt nyomozómunkája, küldetése révén Jennynek már nem egyes betegeket, hanem magát a rendszert kellene meggyógyítania, ha lehetősége nyílna rá. Noha ilyesmire érthető módon nem képes, már azzal is eredményt ér el, hogy tudást szerez. Éppen azért lehet ő az ideális nyomozó, mert bár a középosztályhoz, vagyis a kiváltságosok közé tartozik, de keresi a kapcsolatot a perifériára szorultakkal: a történet elején előléptetnék, és egy magánklinikán dolgozhatna, Jenny azonban kitart szerényebb jövedelemmel járó háziorvosi praxisa mellett, hogy ne veszítse el szegényebb sorból származó betegeit sem.

Az Arany Pálmával díjazott Rosettához, vagy akár a Dardenne testvérek legutóbbi filmjéhez, a Két nap, egy éjszakához hasonlóan Az ismeretlen lány is erős, aktív női hőst mozgat. Adèle Haenel (A küzdők) precíz és gondosan felépített alakításán végigkövethető, hogyan nyomja el magában Jenny az érzelmeit, nehogy túl közel kerüljön a pácienseihez, és miként engedi később mégis, hogy empátiája és lelkiismerete vezessék a tetteit. Nyomozása mellett asszisztenséhez fűződő, neurotikus kapcsolata árnyalja a hősnő karakterét, nem mellékesen pedig ez a szál humorral oldja a komor történetet.

Fokozatosan ugyanis kirajzolódik, hogy Jennynek nem elsősorban a címszereplő halálában van közvetlen felelőssége, hanem ennél általánosabb értelemben érintett: maga is része annak a társadalmi rendszernek, amely kihasználja az aljamunkát vállaló, olcsón dolgozó és semmit nem kérdező bevándorlókat, miközben sem képviseletet, sem védelmet nem nyújt nekik. A hősnő azt a feladatot vállalja magára, amelyet maguk a rendezők is teljesíteni próbálnak a munkásosztály teljes kiszolgáltatottságát rögeszmésen vizsgáló filmjeikkel. Ha jóvátenni nem is tudják az igazságtalanságokat, legalább felszínre hozzák az elhallgatott bűnöket, és hangot adnak az elnyomottaknak.

Az ismeretlen lány címszereplője, mint annyi másik krimitörténet áldozata, meg sem jelenik a filmben, noha körülötte zajlanak az események. Csak fényképen és a térfigyelő kamera képén át látjuk, mert ebben a világban valódi jelenléttel már halála előtt sem rendelkezett. A Dardenne testvérek ugyanazt állítják ezúttal is, mint korábbi munkáikban: a bevándorlók Nyugat-Európában, a lehetőségek földjén is nincstelenek maradnak. Ha veszélybe kerül az életük, a többségi társadalomnak úgy a legkényelmesebb, ha inkább tudomást sem vesz róluk.

A betegséget ismerjük, orvosság pedig egyelőre nincsen.

 

AZ ISMERETLEN LÁNY (La fille inconnue) – belga, 2016. Rendezte és írta: Jean-Pierre és Luc Dardenne. Kép: Alain Marcoen. Szereplők: Adèle Haenel (Jenny), Louka Minnelli (Bryan), Olivier Bonnaud (Julien), Jérémie Renier (Apa), Christelle Cornill (Anya). Gyártó: Savage Films / Les Films du Fleuve. Forgalmazó: Vertigo Média Kft. Feliratos. 113 perc

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/11 50-51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12945