KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/szeptember
NEKROLÓG
• Schubert Gusztáv: Molnár Gál Péter (1936-2011)
MAGYAR MŰHELY
• Pintér Judit: Palackposta-bontás Szőts István Röpirata ma
BŰNADAPTÁCIÓK
• Gelencsér Gábor: A közélet magánosítása A film noirtól a melodrámáig
• Ardai Zoltán: Egy családregény mélye Karamazov-mozgóképek
• Tüske Zsuzsanna: Anya noir Mildred Pierce
HŐSÖK 2.0
• Benke Attila: Szuperhősök 2.0 Batman, Robin Hood, James Bond
• Kovács Marcell: Mindenki kapitánya Joe Johnston: Amerika Kapitány
• Varró Attila: Káosz és karizma Conan, a barbár
• Kolozsi László: Hollywoodi sorsjáték Joseph Campbell: Az ezerarcú hős
LATIN MOZI: BRAZÍLIA
• Kóbori Sarolta: Pauliwood fényei és árnyai Brazil mozi
• Sepsi László: A nyomor sikertörténetei Favela-mozi
DARDENNE
• Báron György: Apák és fiúk Dardenne
FILMISKOLA
• Varga Zoltán: Száműzött szavak, beszédes zörejek A hangsáv lehetőségei
• Lukács Péter Benjámin: A fantasztikum hangjai Hangdramaturgia
DIGITÁLIA
• Gerdelics Miklós: Játékhack Videójáték és politikai aktivizmus
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Keresztapák reneszánsza Borgiák
FESZTIVÁL
• Kovács Kata: Megkésett kamaszkor Edinburgh
HATÁRSÁV
• Pataki Gábor: A nagy Fény-tér kalkulátor Moholy-Nagy László: A fény művészete
KÖNYV
• Pálos Máté: Képrobbanás Hornyik Sándor: Idegenek egy bűnös városban
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Bőrbörtön Thierry Jonquet: Tarantula
• Horváth Eszter: Pygmalion szikével A bőr, amelyben élek
KRITIKA
• Varga Balázs: Nyári fagy Így ért véget a nyaram
MOZI
• Tüske Zsuzsanna: A hódkóros
• Varró Attila: Biutiful
• Baski Sándor: Talán egy másik életben
• Kolozsi László: Talán egy másik életben
• Vajda Judit: Született feleség
• Roboz Gábor: Happy Happy
• Baski Sándor: Ismeretlen föld
• Kovács Kata: Hétköznapi pár
• Alföldi Nóra: Barátság extrákkal
• Lovas Anna: Hupikék törpikék
• Nevelős Zoltán: Cowboyok és űrlények
• Kovács Marcell: A majmok bolygója: Lázadás
DVD
• Pápai Zsolt: Senna
• Nagy V. Gergő: Ketten az úton
• Alföldi Nóra: Az éjszaka országai
• Sepsi László: A zátony
• Tosoki Gyula: Kóser játszma
• Varga Zoltán: A szobatárs
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Kritika

Jutalomjáték

Hamlet, az életrevaló

Tüske Zsuzsanna

Edelényi filmje a színház világában mesél az életszeretetről.

 

A dráma és a komédia ellentéteinek vonzásából született műfaj, a dramedy, a mai napig igazi szerelemgyerekként bizonyítja életképességét – évtizedeken és kontinensek mozivásznain átívelve is képes kedvenc témáiban kiválóan vizsgázni. Az egyik kedvelt területének számító keserédes „furcsa pár”-történetek különösen hálás és bőséges témát jelenetnek: a főszereplői közti különbségek származásukban, bőrszínűkben, korukban, életszemléletükben, vagy akár ezek együttállásában is kiütközhetnek, mint az 1989-es klasszikus hollywoodi mintadarab, a Miss Daisy sofőrje, vagy több mint 20 évvel későbbi, európai leszármazottja, a komoly közönségsikert arató Életrevalók esetében. Ez utóbbi ékes francia példa már az ápoló és ápolt, az egészséges és betegségénél fogva kiszolgáltatottá vált ember találkozását is beemeli a dramedy motívumtárába – a 2011-es kedvenc mellé most egy magyar-angol koprodukcióból született szeretnivaló jövevény, Edelényi János JutalomJátéka is megérkezett a műfaji családba.

A történet középpontjában ezúttal egy valódi színészlegenda, Sir Michael Gifford áll, aki Shakespeare-drámák méltó tolmácsolójaként évtizedeken át verhetetlenül tündökölt a győztesek színpadi dicsfényében, idős korára azonban szemben találja magát egy legyőzhetetlennek tűnő ellenféllel, a Parkinson-kórral. A világtól elforduló Gifford az új szituációban a zsémbes öregúr szerepét veszi fel, aki – ha épp nem a családja életét teszi pokollá – főétkezéseihez akár egy-egy ápolót is szívesen lenyel keresztbe. Elegáns vidéki kúriájába egy nap új lakó érkezik Gifford lánya jóvoltából, a fiatal, magyar származású gondozó, Dorottya személyében, aki maga is színésznőnek készül. Hamar világossá válik, hogy a törékenynek tűnő teremtés sikerrel állja a kemény kihívást – rátermettségének, csillogó humorának és öntudatosságának köszönhetően, amellett, hogy nem válik áldozattá, meg is szelidíti és életörömmel ajándékozza meg kiállhatatlan, mizantróp mesterét, aki azonban hamarosan újabb komoly próbatétel elé néz.

A nemzetközi fesztiválsikereket begyűjtő Prima Primavera alkotója, Edelényi János, második rendezésében visszatér az idős férfi-fiatal lány, illetve az áttételes szülő-gyermek motívumhoz, ám ezúttal egyfajta, lágy tónusokkal felrajzolt háromszög is kialakul a kétféle lányalak figuráján keresztül. A JutalomJátékban vezérlőelvként működik a több rétegű önreflexió is, amely szerencsére látványos jelenléte ellenére sem telepszik rá a történetre: minden eleme finoman illeszkedik a filmszövetbe, többek közt a dráma, a színház, a mozi és világhírű művészei (köztük magyar alkotók) iránti tisztelgés eszközévé válik. Ennek a precízen, ugyanakkor szívvel felépített rendszernek a középpontjában Brian Cox áll, aki – a saját filmjeiből átemelt képi idézeteken keresztül – maga is szembenéz régi önmagával, így válik fiktív karakterként és hús-vér színészként egyaránt a múltjával szembesülő művész és az öregség törékenységét megismerő ember jelképévé. Mindehhez társul a magyar (művészi) öntudatot is képviselő Dorottya szerepét alakító Coco König, aki nemcsak mozivásznon való debütálása, de magyar-osztrák származása és Cox-szal való együtt lélegzése révén is alappillére ennek a nézők felé kikacsintgató rendszernek. A brit színészlegenda és a fiatal, elsőfilmes tehetség között működő mentor-tanítvány kémia, valamint a sziporkázó párbeszédek, a Lear királyból és a Hamletből vett idézetekkel megcsavart szellemi csatározások és a vitalitással átértelmezett Hamlet monológ töltik fel élettel és finom humorral az alaphelyzetét tekintve drámai történetet. Ráadásként Edelényi filmje egyes elemeiben (lásd színház iránti tisztelgés, végső színpadi megszégyenüléstől rettegő, Lear királyt játszó színész és hű társa) egy másik, a komédia és a tragédia határán egyensúlyozó klasszikust, az 1983-as Az öltöztetőt is megidézi. A JutalomJáték mindezekkel együtt is túlmutat a referenciák rendszerén – a jól ismert korábbi alkotásokból szőtt történethez olyan sprituszt párosít, amellyel csak az igazi életrevalók rendelkezhetnek.

 

JUTALOMJÁTÉK (The Carer) – brit-magyar, 2016. Rendezte: Edelényi János. Írta: Gilbert Adair, Tom Kinninmont és Edelényi János. Kép: Máthé Tibor. Zene: Pacsay Attila. Szereplők: Brian Cox (Gifford), Coco König (Dorottya), Anna Chancellor (Milly), Emilia Fox (Sophia), Karl Johnson (Joseph). Gyártó: Hopscotch Films / Mythberg Films / Vita Nova Films. Forgalmazó: A Company Hungary. Feliratos. 89 perc.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/10 54-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12906