KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/szeptember
NEKROLÓG
• Schubert Gusztáv: Molnár Gál Péter (1936-2011)
MAGYAR MŰHELY
• Pintér Judit: Palackposta-bontás Szőts István Röpirata ma
BŰNADAPTÁCIÓK
• Gelencsér Gábor: A közélet magánosítása A film noirtól a melodrámáig
• Ardai Zoltán: Egy családregény mélye Karamazov-mozgóképek
• Tüske Zsuzsanna: Anya noir Mildred Pierce
HŐSÖK 2.0
• Benke Attila: Szuperhősök 2.0 Batman, Robin Hood, James Bond
• Kovács Marcell: Mindenki kapitánya Joe Johnston: Amerika Kapitány
• Varró Attila: Káosz és karizma Conan, a barbár
• Kolozsi László: Hollywoodi sorsjáték Joseph Campbell: Az ezerarcú hős
LATIN MOZI: BRAZÍLIA
• Kóbori Sarolta: Pauliwood fényei és árnyai Brazil mozi
• Sepsi László: A nyomor sikertörténetei Favela-mozi
DARDENNE
• Báron György: Apák és fiúk Dardenne
FILMISKOLA
• Varga Zoltán: Száműzött szavak, beszédes zörejek A hangsáv lehetőségei
• Lukács Péter Benjámin: A fantasztikum hangjai Hangdramaturgia
DIGITÁLIA
• Gerdelics Miklós: Játékhack Videójáték és politikai aktivizmus
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Keresztapák reneszánsza Borgiák
FESZTIVÁL
• Kovács Kata: Megkésett kamaszkor Edinburgh
HATÁRSÁV
• Pataki Gábor: A nagy Fény-tér kalkulátor Moholy-Nagy László: A fény művészete
KÖNYV
• Pálos Máté: Képrobbanás Hornyik Sándor: Idegenek egy bűnös városban
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Bőrbörtön Thierry Jonquet: Tarantula
• Horváth Eszter: Pygmalion szikével A bőr, amelyben élek
KRITIKA
• Varga Balázs: Nyári fagy Így ért véget a nyaram
MOZI
• Tüske Zsuzsanna: A hódkóros
• Varró Attila: Biutiful
• Baski Sándor: Talán egy másik életben
• Kolozsi László: Talán egy másik életben
• Vajda Judit: Született feleség
• Roboz Gábor: Happy Happy
• Baski Sándor: Ismeretlen föld
• Kovács Kata: Hétköznapi pár
• Alföldi Nóra: Barátság extrákkal
• Lovas Anna: Hupikék törpikék
• Nevelős Zoltán: Cowboyok és űrlények
• Kovács Marcell: A majmok bolygója: Lázadás
DVD
• Pápai Zsolt: Senna
• Nagy V. Gergő: Ketten az úton
• Alföldi Nóra: Az éjszaka országai
• Sepsi László: A zátony
• Tosoki Gyula: Kóser játszma
• Varga Zoltán: A szobatárs
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Michel Houellebecq elrablása

Vajda Judit

L’enlèvement de Michel Houellebecq – francia, 2014. Rendezte és írta: Guillaume Nicloux. Kép: Christoph Offenstein. Szereplők: Michel Houellebecq (Houellebecq), Mathieu Nicourt (Mathieu), Maxime Lefrancois (Maxime), Francoise Lebrun (Francoise). Gyártó: Les Films du Worso. Forgalmazó: Cirko Film Kft. Feliratos. 93 perc.

 

Michel Houellebecq híresen pesszimista francia író, botrányfigura és a popkultúra viszonya olyan szoros (lásd például az ő fotójával ellátott, Kiábrándult Értelmiségi név alatt futó mémsorozatot), hogy semmi meglepő nincs abban, ha a címszereplésével forog le egy film. Főleg, hogy Houellebecq intim viszonyt ápol a mozgókép világával: nemcsak több művét adaptálták, de ő maga is rendezett, sőt apróbb szerepekben is feltűnt már. A térkép és a táj című regényében pedig megjelenik egy, az íróval feltűnően sok hasonlóságot mutató figura, akit Michel Houellebecq-nek hívnak.

Michel Houellebecq-nek hívják a Michel Houellebecq elrablásának Michel Houellebecq által megformált főhősét is – ahogy saját néven szerepelnek a film további résztvevői is. De ezt leszámítva is mérget vehetünk rá, hogy az alkotás nem szabályos emberrablós thriller. Erről elsősorban maga a főhős/főszereplő gondoskodik. Lelkialkatával összhangban például a legkevésbé sem rázza meg, hogy elrabolták, és megpróbálja ugyanúgy élni tovább az életét, melynek legfontosabb része, hogy meglegyen a napi betevő piája és cigarettája. További, a zsánerfilmmé válás ellenében ható tényező, hogy még utalás szinten sem derül ki, ki a film főgonosza, azaz a Houellebecq elrablására megbízást adó illető.

Guillaume Nicloux korábban egy veretes irodalmi adaptáció (Az apáca) mellett szabályos thrillereket (Személyes ügy, Az őrület vonzásában) is rendezett, most azonban mindent elkövet annak érdekében, hogy dekonstruálja a műfajt. Erre irányuló törekvései egy nemcsak kétértelműségeket, de hagyományos vígjátéki, sőt burleszk-elemeket is bevető humorban csúcsosodnak ki, és zseniális az is, ahogy egyes motívumokban (imitált verekedés, az agresszió váratlan kitörése, „autós üldözés”) mégis visszalopja a kiindulási alapul szolgáló zsáner elemeit a filmbe.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/09 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11759