KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/augusztus
KRÓNIKA
• Kelecsényi László: Nekrológ
• Varró Attila: Nekrológ
WOODY ALLEN
• Csillag Márton: Fűrészporos emlékek Woody Allen
• Horeczky Krisztina: Káoszban a rendet Woody – Allenről – Beszélgetések Stig Björkmannal
• Iványi Zsófia: Az Allen-szindróma Woody a díványon
VERDÁK
• Sepsi László: A félelem országútja Életre keltett autók
• Varró Attila: Autoerotika Dramaturgia négy kerékre
• Kovács Marcell: Koccanások és sikolyok Hajsza az utakon
• Kovács Marcell: Koccanások és sikolyok Hajsza az utakon
MARIO MONICELLI
• Csantavéri Júlia: Sírjunk vagy nevessünk? Mario Monicelli
• Pintér Judit: A boldogulás művészete Beszélgetés Mario Monicellivel
TERMÉSZETFILMEK
• Kovács Kata: Tragikus aranykor Magyar természetfilm
• Sípos Júlia: Madarak és emberek Beszélgetés Csányi Vilmossal
• Győrffy Iván: Vér, veríték, gyötrelem A természetfilm természetrajza
MAGYAR MŰHELY
• Fekete Ibolya: Anyám és más futóbolondok a családból Részletek a játékfilm forgatókönyvéből
MAGYAR ANIMÁCIÓ
• Muhi Klára: Születésnapok, vége hangulat, női vonal Kecskeméti Animációs Filmszemle
• Palotai János: Kreativitás felsőfokon Magyar animáció
DIGITÁLIA
• Baski Sándor: Közszolgálati kalózok A filmfogyasztás evolúciója 2.
FESZTIVÁL
• Harmat György: Hamu, gyémánt, fehér, piros Gdynia
KÖNYV
• Ruprech Dániel: Egy század dióhéjban Varga Anna: Az 1910-es évek orosz némafilm-kultúrája
KRITIKA
• Szabó Noémi: Végső állomás Harry Potter és a Halál ereklyéi 2.
• Kolozsi László: Elvétenéd, ha elvetetnéd? Varázslatos gladiátorok
MOZI
• Vajda Judit: Blue Valentine
• Tüske Zsuzsanna: Larry Crowne
• Varró Attila: Förtelmes főnökök
• Baski Sándor: Mr. Popper pingvinjei
• Roboz Gábor: Az ördög városa
• Hlavaty Tamás: Rossz tanár
• Sepsi László: Zöld Lámpás
• Lovas Anna: Micimackó
• Forgács Nóra Kinga: Tilva Roš
KRITIKA
• Varga Zoltán: Verdák 2
DVD
• Czirják Pál: Mágnás Miska
• Pápai Zsolt: Anthony Mann két kései filmje
• Nevelős Zoltán: Azután
• Benke Attila: Burrowers – A felszín alatt
• Benke Attila: Burrowers – A felszín alatt
• Varga Zoltán: Egy troll New Yorkban
• Tosoki Gyula: Útmutató házas férfiaknak
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Ómen

Varga Zoltán

Omen 666 – amerikai, 2006. Rendezte: John Moore. Írta: David Seltzer. Kép: Jonathan Sela. Zene: Marco Beltrami. Szereplők: Liev Schreiber (Thorn), Julia Stiles (Katherine), Seamus Davey-Fitzpatrick (Damien), Pete Postlethwaithe (Brennan). Gyártó: 20th Century Fox. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 110 perc.

 

A modern amerikai horror egyik alapművét jelentő 1976-os Ómen az Antikrisztus eljövetelére figyelmeztetett: egy ártatlannak tetsző, valójában sátáni származású kisfiú körül arat a halál, s nevelőapja – a karizmatikus Gregory Peck – sem képes megfékezni őt. Az eredeti Ómen jelesre vizsgázott feszültségépítésből és atmoszférateremtésből, ráadásul míves operatőri munka, igényes színészi játék és minden idők egyik legzseniálisabb filmzenéje (Jerry Goldsmith) teljesítette ki az élményt. Ha ezeket az értékeket levonjuk, megkapjuk a napjaink szabványába belepréselt remake-et, a 2006-os Óment. John Moore üres iparosmunkává silányította a legendás klassszikust; hiteltelen színészei, tucatzenéje és -fényképezése titokzatoskodó, erőtlen, feszengő filmet eredményeznek, amely azzal rúgja a legnagyobb öngólt, hogy szolgai módon tapad az eredeti cselekményéhez, ahelyett, hogy bátrabban nyúlna hozzá és megkísérelné újraértelmezni. Csakhogy így is értékelhetetlen: suspense helyett alantas, irritáló sokkeffektusokkal dolgozik, az eredeti kulcsjeleneteit (pl. a temetőbeli kutatást vagy a nagykövet és a nevelőnő idegfeszítő párharcát) nevetségesen lebutítva és fájóan lerövidítve ismétli meg; s bár megpróbál nagyobb hangsúlyt fektetni a feleség figurájára, ez megbukik Julia Stiles képességein, és nem jelent többet sokkírozó rémálmoknál, arról nem is beszélve, hogy a kis Damien is áttetszővé fakul, akitől félnünk kellene, pedig csak „gonoszul hunyorít”. Az egykori sátán-anyuka Rosemary, azaz Mia Farrow a dada szerepében működésképtelen geg csupán; megjelenése egymaga összefoglalja az igazi Ómen értékeihez méltatlan remake kínos és önkizsákmányoló jellegét.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/07 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8673