KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/augusztus
KRÓNIKA
• Kelecsényi László: Nekrológ
• Varró Attila: Nekrológ
WOODY ALLEN
• Csillag Márton: Fűrészporos emlékek Woody Allen
• Horeczky Krisztina: Káoszban a rendet Woody – Allenről – Beszélgetések Stig Björkmannal
• Iványi Zsófia: Az Allen-szindróma Woody a díványon
VERDÁK
• Sepsi László: A félelem országútja Életre keltett autók
• Varró Attila: Autoerotika Dramaturgia négy kerékre
• Kovács Marcell: Koccanások és sikolyok Hajsza az utakon
• Kovács Marcell: Koccanások és sikolyok Hajsza az utakon
MARIO MONICELLI
• Csantavéri Júlia: Sírjunk vagy nevessünk? Mario Monicelli
• Pintér Judit: A boldogulás művészete Beszélgetés Mario Monicellivel
TERMÉSZETFILMEK
• Kovács Kata: Tragikus aranykor Magyar természetfilm
• Sípos Júlia: Madarak és emberek Beszélgetés Csányi Vilmossal
• Győrffy Iván: Vér, veríték, gyötrelem A természetfilm természetrajza
MAGYAR MŰHELY
• Fekete Ibolya: Anyám és más futóbolondok a családból Részletek a játékfilm forgatókönyvéből
MAGYAR ANIMÁCIÓ
• Muhi Klára: Születésnapok, vége hangulat, női vonal Kecskeméti Animációs Filmszemle
• Palotai János: Kreativitás felsőfokon Magyar animáció
DIGITÁLIA
• Baski Sándor: Közszolgálati kalózok A filmfogyasztás evolúciója 2.
FESZTIVÁL
• Harmat György: Hamu, gyémánt, fehér, piros Gdynia
KÖNYV
• Ruprech Dániel: Egy század dióhéjban Varga Anna: Az 1910-es évek orosz némafilm-kultúrája
KRITIKA
• Szabó Noémi: Végső állomás Harry Potter és a Halál ereklyéi 2.
• Kolozsi László: Elvétenéd, ha elvetetnéd? Varázslatos gladiátorok
MOZI
• Vajda Judit: Blue Valentine
• Tüske Zsuzsanna: Larry Crowne
• Varró Attila: Förtelmes főnökök
• Baski Sándor: Mr. Popper pingvinjei
• Roboz Gábor: Az ördög városa
• Hlavaty Tamás: Rossz tanár
• Sepsi László: Zöld Lámpás
• Lovas Anna: Micimackó
• Forgács Nóra Kinga: Tilva Roš
KRITIKA
• Varga Zoltán: Verdák 2
DVD
• Czirják Pál: Mágnás Miska
• Pápai Zsolt: Anthony Mann két kései filmje
• Nevelős Zoltán: Azután
• Benke Attila: Burrowers – A felszín alatt
• Benke Attila: Burrowers – A felszín alatt
• Varga Zoltán: Egy troll New Yorkban
• Tosoki Gyula: Útmutató házas férfiaknak
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Twist Olivér

Hegyi Gyula

 

Dickens Twist Olivérja nemcsak gyermekeknek és gyermekeket nevelő felnőtteknek, de a biztos sikerre számító filmeseknek is alapvető és ajánlott olvasmánya. A kis Olivér sötét bűnök és angyali jótétemények közt sodródó sorsa az első, 1909-es amerikai némafilmtől az egy évtizede nálunk is nagy sikerrel vetített, Carol Reed rendezte angol-amerikai zenés változatig (Oliver) számos produkcióban ríkatta meg az ifjabb és idősebb mozinézőket. Született magyar Twist Olivér-film is Garas Márton rendezésében, 1919-ben, s a múltszázadi angol árva fiúcska olyannyira otthonra lelt nálunk, hogy nevét feltehetően még „sznobék” is magyar sorrendben és magyar kiejtéssel említik.

A regény legfrissebb angol filmváltozata nem a literatúra és a filmtörténet tudós összehasonlítóinak készült: kiindulópontul azt feltételezi, hogy ha úgy általában ismerni véljük is Twist Olivér történetét, a fordulatos és izgalmas kalandokat a nézők nagy többsége mégis szívesen, zsöllyéjében vagy tévéfotelében kényelmesen elterpeszkedve, a mesélőkedvnek kijáró szeretettel fogadja. Clive Donner rendező nem bízik a „modern”, megcsavart, a mainak vélt tanulságokkal „megfejelt” újmódi mesemondásban, s úgy gondolja, hogy Dickens mester forgatókönyvírónak sem lett volna éppen utolsó: a film már-már az illusztrációig hűen követi a dickensi tollat.

Mindezt azzal éri el, hogy nem annyira szavakban, mint inkább stílusában követi a nagy sikerregényt: a múlt századi prózát a huszadik századi tradicionális filmkészítés letisztult, magabiztos eszközeivel alakítja mozivá. Talán csak a kicsit vértelen, túlontúl törékeny és kiszámítottan „ennivaló”, gyermeksampon-reklámba illő címszereplő idegen a dickensi világtól: szalmaszőke, gondosan ápolt és laza-frissen aláhulló frizurájához nehéz hozzáképzelni a dologházat, a tolvajtanyát vagy akár a múlt századi angol úrilakot, ahol a mindennapi hajmosás ugyancsak nem volt divatban. Vaskos-realista környezetéhez képest előkelő idegen ő a történetben: de nem elképzelhetetlen, hogy ez a kontraszt még népszerűbbé teszi a filmet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/11 54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6280