KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/augusztus
KRÓNIKA
• Kelecsényi László: Nekrológ
• Varró Attila: Nekrológ
WOODY ALLEN
• Csillag Márton: Fűrészporos emlékek Woody Allen
• Horeczky Krisztina: Káoszban a rendet Woody – Allenről – Beszélgetések Stig Björkmannal
• Iványi Zsófia: Az Allen-szindróma Woody a díványon
VERDÁK
• Sepsi László: A félelem országútja Életre keltett autók
• Varró Attila: Autoerotika Dramaturgia négy kerékre
• Kovács Marcell: Koccanások és sikolyok Hajsza az utakon
• Kovács Marcell: Koccanások és sikolyok Hajsza az utakon
MARIO MONICELLI
• Csantavéri Júlia: Sírjunk vagy nevessünk? Mario Monicelli
• Pintér Judit: A boldogulás művészete Beszélgetés Mario Monicellivel
TERMÉSZETFILMEK
• Kovács Kata: Tragikus aranykor Magyar természetfilm
• Sípos Júlia: Madarak és emberek Beszélgetés Csányi Vilmossal
• Győrffy Iván: Vér, veríték, gyötrelem A természetfilm természetrajza
MAGYAR MŰHELY
• Fekete Ibolya: Anyám és más futóbolondok a családból Részletek a játékfilm forgatókönyvéből
MAGYAR ANIMÁCIÓ
• Muhi Klára: Születésnapok, vége hangulat, női vonal Kecskeméti Animációs Filmszemle
• Palotai János: Kreativitás felsőfokon Magyar animáció
DIGITÁLIA
• Baski Sándor: Közszolgálati kalózok A filmfogyasztás evolúciója 2.
FESZTIVÁL
• Harmat György: Hamu, gyémánt, fehér, piros Gdynia
KÖNYV
• Ruprech Dániel: Egy század dióhéjban Varga Anna: Az 1910-es évek orosz némafilm-kultúrája
KRITIKA
• Szabó Noémi: Végső állomás Harry Potter és a Halál ereklyéi 2.
• Kolozsi László: Elvétenéd, ha elvetetnéd? Varázslatos gladiátorok
MOZI
• Vajda Judit: Blue Valentine
• Tüske Zsuzsanna: Larry Crowne
• Varró Attila: Förtelmes főnökök
• Baski Sándor: Mr. Popper pingvinjei
• Roboz Gábor: Az ördög városa
• Hlavaty Tamás: Rossz tanár
• Sepsi László: Zöld Lámpás
• Lovas Anna: Micimackó
• Forgács Nóra Kinga: Tilva Roš
KRITIKA
• Varga Zoltán: Verdák 2
DVD
• Czirják Pál: Mágnás Miska
• Pápai Zsolt: Anthony Mann két kései filmje
• Nevelős Zoltán: Azután
• Benke Attila: Burrowers – A felszín alatt
• Benke Attila: Burrowers – A felszín alatt
• Varga Zoltán: Egy troll New Yorkban
• Tosoki Gyula: Útmutató házas férfiaknak
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Tanmesék a szexről

Szemadám György

 

A maga módján kuriózum ez a film. Meggyőződésem ugyanis, hogy Siklósi Szilveszter opuszát a magyar filmgyártás egyik örök mélypontjaként fogja számontartani a hálás utókor. És nem csak szakmai, de erkölcsi tekintetben is. No nem! Nem azért, mert botrányos szex-attrakciók zajlanak a vetítővásznon. Éppen ellenkezőleg: mert becsali – és megtévesztő – cím mögött két olyan vértelen történetke húzódik meg, melyekben a legilledelmesebb és legunalmasabban „aktuális” közhelyek szólnak nem a szexről, hanem a szexuális nyomorról. Erkölcstelennek tartom ugyan az utóbbi évek szexiparának giccsáradatát, mely oly jól kezelhető eszköz a tömegember-termelés futószalagján, de még ennél is visszatetszőbb számomra, ha az erre kondicionált-deformált ember még a neki járó húskonzervet is üresen kapja kézbe. Mert miről is szólnak a történetek? Egy vidéki tanítónőről, aki felismervén az önálló lakáshoz jutás reménytelenségét, s feltételezhetően elunván a parkok sötétjében való szeretkezések kényelmetlenségét, hétvégi kurvának szegődik el egy elegáns szállodába, illetve egy fiatal házaspárról, akik hasonló indítékokból beköltöznek egy tanács hivatali helyiségébe, ahol az alkalmi szeretkezések lehetősége fejében kiváló munkát végeznek. Az első történet ugyan kiváló üzleti érzékkel tapint rá arra a tényre, hogy a „legősibb női foglalkozás”-nak hazudott pálya, mondhatni a „társadalmunk érdeklődésének homlokterébe” került (lásd: a Zalatnay–Cicciolina jelenséget, illetve a K1, K2 és Kn filmek sorozatát), s hogy lassanként a legmagasabb presztízsű tevékenységek egyikévé válik, ám egészen sajátos módon egy Altay Margit-leányregény édelgésével és szemérmességével teszi ezt elfogadhatóvá. Az Eszenyi Enikő-alakította főhősnő testéből egy centiméternyivel sem látszik több a filmben, mint amit egy strandon láthatunk, megkímél minket a film a hétvégi munkavégzés mégoly esztétikus tálalásától is, csupán azt érzékeljük, hogy ez a vidéki tanítónő elegáns étteremben vacsorázik, jóképű férfiakkal – akik minden szempontból felülmúlják nutriaszar-szagú és kissé mulya szerelmét –, s annak fejébe, hogy nylonharisnyáját ügyesen tudja a kristálycsillárra dobni, reggelente kemény valutával díszített éjjeliszekrény mellett ébred, egy drága szállodában. Hát van épeszű magyar honleány, aki ne irigyelhetné ezen idilli életéért? A másik történet is oly könnyeden, oly könnyes-mosolygós ártatlansággal sorolgatja a bohó fiatalság lakáshoz jutásának (egymáshoz jutásának) problémáit, és a nem kevésbé bohókás hivatali élet furcsaságait, hogy az ember önkéntelenül is arra gondol: hátha csak az a baja ennek az országnak, hogy nincs elég humorérzéke, s nem tudja a dolgait könnyedén venni. Hisz végül is minden rendben megy: a szituációk állandóan ismétlődnek, ezért aztán rend van, és ugyanazért ez a film is olcsó.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/08 50. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5453