KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/augusztus
KRÓNIKA
• Kelecsényi László: Nekrológ
• Varró Attila: Nekrológ
WOODY ALLEN
• Csillag Márton: Fűrészporos emlékek Woody Allen
• Horeczky Krisztina: Káoszban a rendet Woody – Allenről – Beszélgetések Stig Björkmannal
• Iványi Zsófia: Az Allen-szindróma Woody a díványon
VERDÁK
• Sepsi László: A félelem országútja Életre keltett autók
• Varró Attila: Autoerotika Dramaturgia négy kerékre
• Kovács Marcell: Koccanások és sikolyok Hajsza az utakon
• Kovács Marcell: Koccanások és sikolyok Hajsza az utakon
MARIO MONICELLI
• Csantavéri Júlia: Sírjunk vagy nevessünk? Mario Monicelli
• Pintér Judit: A boldogulás művészete Beszélgetés Mario Monicellivel
TERMÉSZETFILMEK
• Kovács Kata: Tragikus aranykor Magyar természetfilm
• Sípos Júlia: Madarak és emberek Beszélgetés Csányi Vilmossal
• Győrffy Iván: Vér, veríték, gyötrelem A természetfilm természetrajza
MAGYAR MŰHELY
• Fekete Ibolya: Anyám és más futóbolondok a családból Részletek a játékfilm forgatókönyvéből
MAGYAR ANIMÁCIÓ
• Muhi Klára: Születésnapok, vége hangulat, női vonal Kecskeméti Animációs Filmszemle
• Palotai János: Kreativitás felsőfokon Magyar animáció
DIGITÁLIA
• Baski Sándor: Közszolgálati kalózok A filmfogyasztás evolúciója 2.
FESZTIVÁL
• Harmat György: Hamu, gyémánt, fehér, piros Gdynia
KÖNYV
• Ruprech Dániel: Egy század dióhéjban Varga Anna: Az 1910-es évek orosz némafilm-kultúrája
KRITIKA
• Szabó Noémi: Végső állomás Harry Potter és a Halál ereklyéi 2.
• Kolozsi László: Elvétenéd, ha elvetetnéd? Varázslatos gladiátorok
MOZI
• Vajda Judit: Blue Valentine
• Tüske Zsuzsanna: Larry Crowne
• Varró Attila: Förtelmes főnökök
• Baski Sándor: Mr. Popper pingvinjei
• Roboz Gábor: Az ördög városa
• Hlavaty Tamás: Rossz tanár
• Sepsi László: Zöld Lámpás
• Lovas Anna: Micimackó
• Forgács Nóra Kinga: Tilva Roš
KRITIKA
• Varga Zoltán: Verdák 2
DVD
• Czirják Pál: Mágnás Miska
• Pápai Zsolt: Anthony Mann két kései filmje
• Nevelős Zoltán: Azután
• Benke Attila: Burrowers – A felszín alatt
• Benke Attila: Burrowers – A felszín alatt
• Varga Zoltán: Egy troll New Yorkban
• Tosoki Gyula: Útmutató házas férfiaknak
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Olvastuk

Média-beszélők

Spiró György

Nyelvsértő viták az össz-szláv nyelvtan körül.

 

A belgrádi Panslavno Delo című folyóirat ez évi első, vagyis 2019 januári számában a tavalyi, nagy vihart kiváltott nyelvtörvény részleteit elemzi a nemzetközi tekintélyű Dorde Szpajics professzor, aki hazájába való visszatérése előtt Oxfordban tanított észak-nyugat-balkáni összehasonlító antropológiát csaknem tíz éven át.

A professzor tézisei a következők:

 

1. A délszláv és a keleti szláv nyelvek egyesítése több évszázados gondolat, a XVIII, század végén bizonyos Juraj Krizsanics már létrehozott egy mesterséges nyelvet, amely az orosz és a szerb egyesítésén alapult, így tehát a nyelvtörvény által emlegetett össz-szláv nyelv (szerbül sveslavenski jezik, össz-szlávul obsteslav-janski jazik) semmiképpen sem hagyománytalan.

2. Az sem példa nélkül való, hogy mesterséges nyelvet tegyenek kötelezővé egy olyan országban, amelynek népessége több anyanyelvű. Példaként az újhébert említi, amely, megállapítása szerint, legalább annyira mesterségesen csinált nyelv, mint az eszperantó.

3. Ezen nyelv eltérő anyanyelvű népességekre való kényszerítése sem példátlan. A törökül beszélő, török etnikumú bolgárok így vették át annakidején az ószláv nyelvet, valamint az egykori Pannóniában élő szláv népességre így kényszerítette rá a maga kisebbségi nyelvét az erőszakos, betelepülő nomád magyarság.

4. A professzor szerint az össz-szláv nyelv bevezetését a múlt századi crnagorai folklór azzal a sokat idézett mondással alapozta meg, amely szerint „Mi, meg az oroszok kétszáz millióan vagyunk”.

5. A professzor mindazonáltal szemben áll az erőszakos össz-szlávosítókkal. Úgy véli, aki a médiabeszélők közül egy éven belül (a törvény megszabta 2020 január elsejéig) akár orosz, akár szerb, akár román, akár magyar anyanyelvéről Nagyjugoszlávia területén nem áll át az össz-szláv kizárólagos használatára, azt nem kell feltétlenül börtön- vagy pénzbüntetésre ítélni; elegendő, ha önkéntes némasági fogadalomra esketik fel. Az eskü szövegét szintén csak és kizárólag össz-szláv nyelven lehet elmondani, a nagyjugoszláv alkotmánybíróság tavaly decemberi határozata alapján, amelynek magyarok, románok és kisebbségi ószerbek általi megvétózását a strasbourgi Gemeineuropeischer Oberricterheitstum ez év január első napjaiban a „Teremtett nyelvek emberi jogai” című enciklikájában elutasította. A némasági fogadalom nemcsak a filmekben, televíziókban, rádiókban, multimédiás eszközökben való megszólalásra vonatkozik, hanem mind az utcákon, köztereken, országutakon és repülő eszközökön, mind épületeken belül és otthon is érvényes azokra nézve, akik saját magukon kívül bárki máshoz (az úgynevezett „szent második személyhez”, basic inglisül a „saint second person”-hoz) beszélnek. Megszegőit aztán valóban a legsúlyosabb, esetenként a nyilvános nyelvkitépésig menő szankciókkal sújthatják.

6. Az újonnan megszerzett területek nem-szláv nyelvű médiabeszélőit illetően Szpajics professzor liberális toleranciát hirdet: a pécsi és a szegedi szandzsákokban élő, még mindig többségi magyarok nem kötelesek azonnal az össz-szláv nyelvet elsajátítani; elegendő, ha szerbül tesznek nyelvvizsgát, és saját magukon kívül minden más saint second personhoz ezen a nyelven szólnak. Szpajics professzor egyben felhívta a figyelmet arra is, hogy amíg az össz-szláv nyelvtan körül viták folynak, és sem a főnévragozást, sem az igeragozást illetően még nem kristályosodott ki egységes álláspont, el kell fogadni, hogy egyesek konjugáció és deklináció nélküli basic-slave nyelvet használnak még a médiában is. Azt azonban, írja, meg kell követelni, hogy az egyes és a többes szám, valamint a múlt és a jövő idő megkülönböztetését legalább alapfokon végezzék el.

 

Szpajics professzor cikke kihívta maga ellen az össz-szláv mohamedán fundamentalisták haragját. Az össz-szláv mohamedánok főleg azt kifogásolták, hogy Szpajics professzor ugyanezen cikkében javaslatot tett arra, hogy az össz-szlávban a nemeket töröljék el. Az össz-szláv mohamedánok mind Novi Beogradban, mind Novaja Moskovijában utaltak arra, hogy a nemek eltörlése a nomád magyaroknak és az imperialista angolszászoknak tett megengedhetetlen engedmény, egyúttal követelték, hogy az össz-szláv-nak a duálissal gazdagított változatát tekintsék érvényesnek, amivel a professzor szintén szemben áll. Ennek a cikknek szerepe lehetett tehát abban, hogy a professzort belgrádi lakása előtt februárban támadás érte, nyelvét kitépték és bal füléhez varrták az ismeretlen elkövetők.

A professzort azóta New Heavenben kezelik, és a belgrádi Najnovsa Politika értesülései szerint jó eséllyel pályázik a belgrádi polgármesteri címre a 2022-es választáson. A gén-terápiával kezelt profesz-szor szájüregében olyan műnyelv nőtt ki és fejlődött máris félnagyságúra, amely az össz-szlávot anyanyelvi szinten artikulálja.

 

Panslavno Delo

Szemlézte Dorde Spiro

nyugalmazott egyetemi docens

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/09 62-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4585