KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/augusztus
KRÓNIKA
• Kelecsényi László: Nekrológ
• Varró Attila: Nekrológ
WOODY ALLEN
• Csillag Márton: Fűrészporos emlékek Woody Allen
• Horeczky Krisztina: Káoszban a rendet Woody – Allenről – Beszélgetések Stig Björkmannal
• Iványi Zsófia: Az Allen-szindróma Woody a díványon
VERDÁK
• Sepsi László: A félelem országútja Életre keltett autók
• Varró Attila: Autoerotika Dramaturgia négy kerékre
• Kovács Marcell: Koccanások és sikolyok Hajsza az utakon
• Kovács Marcell: Koccanások és sikolyok Hajsza az utakon
MARIO MONICELLI
• Csantavéri Júlia: Sírjunk vagy nevessünk? Mario Monicelli
• Pintér Judit: A boldogulás művészete Beszélgetés Mario Monicellivel
TERMÉSZETFILMEK
• Kovács Kata: Tragikus aranykor Magyar természetfilm
• Sípos Júlia: Madarak és emberek Beszélgetés Csányi Vilmossal
• Győrffy Iván: Vér, veríték, gyötrelem A természetfilm természetrajza
MAGYAR MŰHELY
• Fekete Ibolya: Anyám és más futóbolondok a családból Részletek a játékfilm forgatókönyvéből
MAGYAR ANIMÁCIÓ
• Muhi Klára: Születésnapok, vége hangulat, női vonal Kecskeméti Animációs Filmszemle
• Palotai János: Kreativitás felsőfokon Magyar animáció
DIGITÁLIA
• Baski Sándor: Közszolgálati kalózok A filmfogyasztás evolúciója 2.
FESZTIVÁL
• Harmat György: Hamu, gyémánt, fehér, piros Gdynia
KÖNYV
• Ruprech Dániel: Egy század dióhéjban Varga Anna: Az 1910-es évek orosz némafilm-kultúrája
KRITIKA
• Szabó Noémi: Végső állomás Harry Potter és a Halál ereklyéi 2.
• Kolozsi László: Elvétenéd, ha elvetetnéd? Varázslatos gladiátorok
MOZI
• Vajda Judit: Blue Valentine
• Tüske Zsuzsanna: Larry Crowne
• Varró Attila: Förtelmes főnökök
• Baski Sándor: Mr. Popper pingvinjei
• Roboz Gábor: Az ördög városa
• Hlavaty Tamás: Rossz tanár
• Sepsi László: Zöld Lámpás
• Lovas Anna: Micimackó
• Forgács Nóra Kinga: Tilva Roš
KRITIKA
• Varga Zoltán: Verdák 2
DVD
• Czirják Pál: Mágnás Miska
• Pápai Zsolt: Anthony Mann két kései filmje
• Nevelős Zoltán: Azután
• Benke Attila: Burrowers – A felszín alatt
• Benke Attila: Burrowers – A felszín alatt
• Varga Zoltán: Egy troll New Yorkban
• Tosoki Gyula: Útmutató házas férfiaknak
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Felelsz vagy mersz

Roboz Gábor

Truth or Dare – amerikai, 2018. Rendezte: Jeff Wadlow. Írta: Michael Reisz, Jillian Jacobs, Chris Roach és Jeff Wadlow. Kép: Jacques Jouffret. Zene: Matthew Margeson. Szereplők: Tyler Posey (Lucas), Lucy Hale (Olivia), Sophia Taylor Ali (Penelope). Gyártó: Blumhouse Productions. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Feliratos. 100 perc.

 

Üzleti vállalkozásként a Blumhouse Productions vitán felül a 2010-es évek egyik legnagyobb sikersztorija, bemutatóik láttán legfeljebb a maradandó élményeket kereső nézők fanyaloghatnak: a „kis ráfordításból nagy bevételt” modellre alapozó cég éves terméséből általában alig egy-kettőt szokás esztétikailag is izgalmasnak tartani. Harmadik idei horrorjukban egy amerikai fiatalokból álló társaság egyik lánytagja mexikói kiruccanásuk alkalmával összeismerkedik egy megnyerő idegennel, aki ráveszi őket egy kör felelsz-vagy-merszre. Hazatérésük után azonban kiderül, hogy ártatlan szórakozás helyett vérre menő játékba keveredtek: valamilyen természetfeletti erő hatására minden soron következő kénytelen teljesíteni aktuális feladatát, különben.

A Felelsz vagy merszt csakis akkor tudjuk élvezni, ha szinte semmit sem kérünk rajta számon: kezdettől fogva evidens, hogy a film másban nem érdekelt azon túl, hogy lehetőleg kreatív/sokkoló/drámai módon váljon meg legfeljebb két jellemvonással bíró karaktereitől. Ugyan a logikájában a Végső állomás-franchise-t idéző filmet krimiszál is erősíti – a rohamosan fogyatkozó szereplők igyekeznek felkutatni kálváriájuk eredetét –, nehéz elképzelni, hogy bárki is revelatív élményt remélhet a megoldástól. Meglátni egy világszerte ismert játékban a horrorpotenciált nyilván briliáns produceri húzás volt (lásd Ouija), egyúttal a munka lényegi része is, ezután csak egy alibifilmet kellett összeeszkábálni: a produkció alig két hónap alatt meghúszszorozta minimális költségvetését, high-conceptjén túl kizárólag erre lehet majd emlékezni belőle.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/07 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13740