KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/augusztus
KRÓNIKA
• Kelecsényi László: Nekrológ
• Varró Attila: Nekrológ
WOODY ALLEN
• Csillag Márton: Fűrészporos emlékek Woody Allen
• Horeczky Krisztina: Káoszban a rendet Woody – Allenről – Beszélgetések Stig Björkmannal
• Iványi Zsófia: Az Allen-szindróma Woody a díványon
VERDÁK
• Sepsi László: A félelem országútja Életre keltett autók
• Varró Attila: Autoerotika Dramaturgia négy kerékre
• Kovács Marcell: Koccanások és sikolyok Hajsza az utakon
• Kovács Marcell: Koccanások és sikolyok Hajsza az utakon
MARIO MONICELLI
• Csantavéri Júlia: Sírjunk vagy nevessünk? Mario Monicelli
• Pintér Judit: A boldogulás művészete Beszélgetés Mario Monicellivel
TERMÉSZETFILMEK
• Kovács Kata: Tragikus aranykor Magyar természetfilm
• Sípos Júlia: Madarak és emberek Beszélgetés Csányi Vilmossal
• Győrffy Iván: Vér, veríték, gyötrelem A természetfilm természetrajza
MAGYAR MŰHELY
• Fekete Ibolya: Anyám és más futóbolondok a családból Részletek a játékfilm forgatókönyvéből
MAGYAR ANIMÁCIÓ
• Muhi Klára: Születésnapok, vége hangulat, női vonal Kecskeméti Animációs Filmszemle
• Palotai János: Kreativitás felsőfokon Magyar animáció
DIGITÁLIA
• Baski Sándor: Közszolgálati kalózok A filmfogyasztás evolúciója 2.
FESZTIVÁL
• Harmat György: Hamu, gyémánt, fehér, piros Gdynia
KÖNYV
• Ruprech Dániel: Egy század dióhéjban Varga Anna: Az 1910-es évek orosz némafilm-kultúrája
KRITIKA
• Szabó Noémi: Végső állomás Harry Potter és a Halál ereklyéi 2.
• Kolozsi László: Elvétenéd, ha elvetetnéd? Varázslatos gladiátorok
MOZI
• Vajda Judit: Blue Valentine
• Tüske Zsuzsanna: Larry Crowne
• Varró Attila: Förtelmes főnökök
• Baski Sándor: Mr. Popper pingvinjei
• Roboz Gábor: Az ördög városa
• Hlavaty Tamás: Rossz tanár
• Sepsi László: Zöld Lámpás
• Lovas Anna: Micimackó
• Forgács Nóra Kinga: Tilva Roš
KRITIKA
• Varga Zoltán: Verdák 2
DVD
• Czirják Pál: Mágnás Miska
• Pápai Zsolt: Anthony Mann két kései filmje
• Nevelős Zoltán: Azután
• Benke Attila: Burrowers – A felszín alatt
• Benke Attila: Burrowers – A felszín alatt
• Varga Zoltán: Egy troll New Yorkban
• Tosoki Gyula: Útmutató házas férfiaknak
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A Bourne-hagyaték

Baski Sándor

The Bourne Legacy – amerikai, 2012. Rendezte: Tony Gilroy. Írta: Tony és Dan Gilroy. Kép: Robert Elswit. Zene: James Newton Howard. Szereplők: Jeremy Renner (Alex Cross), Edward Norton (Byer), Rachel Weisz (Marta), Stacy Keach (Turso). Gyártó: Universal Pictures / Relativity Media. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Feliratos. 135 perc.

A Bourne-széria producerei, a jelek szerint, tökéletesen ismerik a mozifranchise-ok első számú szabályát – ami nem romlott el, azt nem kell megjavítani. A Robert Ludlum regényeit nagyfokú alkotói szabadsággal feldolgozó akciósorozat epizódjaiban csak a helyszínek és a mellékszereplők váltakoznak, a dramaturgia és a koreográfia ugyanaz. Olyannyira, hogy a második és harmadik részt jegyző Paul Greengrass a legújabb felvonás címének „A Bourne-redundanciá”-t javasolta. Az angol rendezőt nem is érdekelte a folytatás, helyette a széria eddigi (társ)forgatókönyvírója, Tony Gilroy kapta meg a lehetőséget a bizonyításra, aki több szempontból is a nehezebb utat választotta.

Miután a Jason Bourne-t alakító Matt Damon nem írt alá az új részre, kézenfekvő lett volna egy másik színészre bízni a szerepet – Gilroy ehelyett egy új karaktert vezetett be. A Bourne-hagyaték ugyanakkor szorosan kapcsolódik A Bourne-ultimátumban nyitva hagyott cselekményszálakhoz; a film első harmadának értelmezéséhez elengedhetetlen az előző részben történtek ismerete. A hosszúra nyúlt felvezetésben ráadásul – a trilógiára jellemző feszes akciószekvenciák helyett – jórészt beszélő fejek uralják a vásznat. A CIA különböző titkos egységeinek belharcaiba pillanthatunk bele, és ugyan a Cég vezetőinek machinációi az első három részben is központi szerepet kaptak, Gilroy még inkább fókuszba helyezi a politikai vonatkozásokat, hasonlóan eddigi rendezéseihez (Michael Clayton, Kettős játék).

A Bourne-hagyaték ennek megfelelően követi a trilógia alapját képező receptúrát – a Jeremy Renner által alakított renegát szuperügynöknek is a sajátjai elől kell menekülnie –, de máshová helyezi a hangsúlyokat. A Bourne-széria az önismétlés vádjában kétségkívül bűnösnek nyilvánítható, védelmére szól ugyanakkor, hogy az alkotók szerzői mániáinak szabad utat enged, legyen szó a „shaky cam” használatáról (Greengrass) vagy a hetvenes évek konspirációs thrillereinek megidézéséről (Gilroy).


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/09 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11232