KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/július
SIDNEY LUMET
• Takács Ferenc: A rutin varázslója [RÉSZLET] Sidney Lumet 1924-2011
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: Filmrendszerváltás Filmesek az új filmgyártási struktúráról
• Pápai Zsolt: Fűzfapoéták és háztáji zombik Kísérleti és kisjátékfilmek
• Gorácz Anikó: Rabszolgasors Csicska
SIDNEY LUMET
• Orosdy Dániel: Árnyékvonal Gyöngyszemek a Lumet-életműben
• Pápai Zsolt: Sötétség és köd Harlemben Sidney Lumet: A zálogos
CIRKUSZFILMEK
• Szabó Noémi: Sátor-ponyva Cirkuszfilmek
• Sepsi László: Teleapokrif Carnivale – A vándorcirkusz
LATIN MOZI: MEXIKÓI ZSÁNEREK
• Géczi Zoltán: Két golyót a tábornok úrnak! Mexikói vadnyugat
LATIN MOZI: MEXIKÓ
• Varró Attila: Homo Luchador Mexikói szuperhősök
• Nevelős Zoltán: Embervadászat Vagyunk, akik vagyunk
DIGITÁLIA
• Szabó Z. Pál: A filmidő A 3D-mozi és a negyedik dimenzió keresése
ŐSESZTÉTIKA
• Bárdos Judit: A filmszem többet lát A korai filmelméletek
• Szíjártó Imre: A tizedik múzsa születése Karol Irzykowski
• Margitházi Beja: Ismeretlen ismerős A tizedik múzsa
TELEVÍZÓ
• Szabó Dénes: Gaga Horror Picture Show Sztár-imázs
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Árral szemben Udine
• Varga Balázs: Társadalmi térben Wiesbaden – goEast
KRITIKA
• Horváth Eszter: A lélek antropológiája Attenberg
FILM / REGÉNY
• Vajda Judit: Magányos és gyanakvó Saverio Costanzo: A prímszámok magánya
MOZI
• Tüske Zsuzsanna: Fair Game
• Pálos Máté: Amador
DVD
• Varga Zoltán: Wallace és Gromit: A teljes gyűjtemény
• Pápai Zsolt: Francia szépség
• Sepsi László: Állj mellém!
• Tosoki Gyula: Veronika meg akar halni
• Alföldi Nóra: Tigrisek földjén
• Vincze Árpád: Manolete
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Asterix, a gall

Nagy Zsolt

 

Az ám, de mennyire az! Ő a nagybetűs, ám kistermetű gall vitéz, a francia „grandeur és gloire” (nagyság és dicsőség) megtestesítője az i.e. I. században, a római megszállás időszakában. Barátjával, a rejtélyes okból többnyire egy hatalmas követ hordozgató Obelix-szel együtt ő az, aki józan esze és némi varázsital segítségével csúfot űz a római légiókból, leleplezi Caesar helytartójának mesterkedését a hatalom megszerzése érdekében és békével tér meg függetlenségét őrző szülőfalujába. A tehetősebb szülők gyermekeinek bizonyára ismerős lesz a két kópé, mivel rendszeres szereplői a borsos áron itthon is beszerezhető Pif gyermekújság képregényeinek. Számtalan mulatságos kalandjuk egyike elevenedik most meg ebben a francia–olasz koprodukcióban készült rajzfilmben. A hetven perces színes kis epizód finom humorral átszőve – olykor egy-egy poén kedvéért némi cselekménybeli üresjárattal ugyan – de szórakoztatóan, a mese minden bevett fogását alkalmazva mintegy észrevétlenül alakítja a kis franciák nemzettudatát. Megteremti az azonosulás lehetőségét egy ízig-vérig francia, kedves, agyafúrt, becsületes és jó ügyért „harcoló” figurával. Nekem két ötlet tetszett különösen a filmben. A rómaiak kiküldött kéme francia négyest kénytelen táncolni a vidám gallokkal, és egy óvatlan mozdulat miatt elveszíti műbajuszát, így lepleződik le. A druida (a gallok fán élő mindentudó csodadoktora) pedig a rómaiak fogságában a gallokat emberfeletti erejűvé tevő varázsital helyett a receptet minden áron megszerezni akaró hódítóknak olyan varázsszert főz, amelytől félelmetes ütemben elkezd nőni a hajuk és szakálluk, ezzel mintegy barbárokká teszi őket. Számomra a legnagyobb élményt mégis az jelentette, hogy két – egykor egymással harcban álló, egymást leigázó – nemzet művészi koprodukcióban készítenek filmet az adott időszakról. Szűkebb környezetünkben is szükség lenne a nemzeti önreflexió, a békévé oldó emlékezés hasonló alkotásaira.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/03 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5588