Mozi

Férfiak fecskében

Kránicz Bence

Swimming with Men – brit, 2018. Rendezte: Oliver Parker. Írta: Aschlin Ditta. Kép: David Raedeker. Zene: Charlie Mole. Szereplők: Rob Brydon (Eric), Rupert Graves (Luke), Jim Carter (Ted), Daniel Mays (Colin), Adeel Akhtar (Kurt). Gyártó: Met Film Production / Dignity Film. Forgalmazó: Cirko Film Kft. Feliratos. 96 perc.

Egyre gyakrabban lehet hallani, hogy a mozgalommá terebélyesedett #metoo-kampánytól a tisztességes férfiak is zavarba jöttek. Nem tudják – nem tudjuk –, mi fér bele az ismerkedésnél vagy a munkahelyen, hogyan is kellene kommunikálni a nőkkel. Noha épeszű emberként viszonylag könnyű felülkerekedni ezeken a problémákon, sejthető volt, hogy a szórakoztatóipar megragadja a lehetőséget a bús férfiak panaszainak tolmácsolására. Erre hivatott a találó magyar címet kapott Férfiak fecskében is: a főhős, Eric igazi bús férfi, aki könyvelői munkájában rémesen érzi magát, és a feleségével sem találja a közös hangot. Végül elköltözik otthonról, és csatlakozik a környékbeli uszodában szerveződő amatőr szinkronúszók bumfordi férfiközösségéhez, ahol végre barátokra és békére lelhet.

Oliver Parker sokoldalú kismesterként rendezett már több Oscar Wilde-adaptációt, vásári tinivígjátékot (St. Trinian’s – Nem apácazárda) és krimit Orson Wellesről (A sötétség ideje), most pedig megbízhatóan vezényelte le A nagy úszás című, ugyancsak bemutatás előtt álló francia film remake-jét, amely voltaképpen maga is az Alul semmi átirata, sztriptíztánc helyett szinkronúszással és csóró melósok helyett életunt középosztálybeliekkel. A kör tehát bezárult, visszatértünk Angliába, és ha már ott vagyunk, a szereplők között észrevehetjük a Sherlock, a Csillagpor vagy a Szerelmes Shakespeare egy-egy rokonszenves epizodistáját. A nagy megmérettetés felé tartó sportfilmes dramaturgia és a jópofa figurák kis történetei fájdalommentesen úsztatják át a nézőt a másfél órás játékidőn. Árnyalt jellemrajzok, váratlan fordulatok vagy bármiféle képi ötlet hiányában a Férfiak fecskében leginkább mégis a szorongó és bűntudatos fehér férfiak apológiájának tűnik, amellyel pont annyira vagyunk szolidárisak, mint a medencében bukfencezgető baráti társasággal: csinálják csak, de mi inkább a másik sávban úszunk.

A cikk közvetlen elérhetőségei:
	offline: Filmvilág folyóirat 2018/07 58-58. old.
	online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13736

Cikk értékelése:

szavazat: 0 átlag: -