KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/május
SÖTÉT VADNYUGAT
• Benke Attila: Kamerába lőni Western és önreflexió
• Varró Attila: Balladák a B-oldalról Western és revizionizmus
• Nevelős Zoltán: Deadwood A káosz urai
PSZICHO-FILMEK
• Pintér Judit Nóra: Az őrület mítoszai Pszicho-mozi
• Kovács Kata: Az eszképizmus lobotómiája Álomháború
• Iványi Zsófia: Horrorba hasadt lelkek Többszörös személyiségek
LATIN MOZI: KUBA
• Lénárt András: A Comandante mozija Új kubai filmek
• Bácsvári Kornélia: Titón szigete Tomás Gutiérrez Alea
• Bilsiczky Balázs: Kuba színei Beszélgetés Gödrös Frigyessel
• Gödrös Frigyes: A dolgok kezdete
MAGYAR MŰHELY
• Bikácsy Gergely: Melegítő fények Sós Ágnes portréjához
• Santa Dan: Egy meg sem született szerelem temetése Visszatérés – Retrace
• Harmat Eszter: Itt vagyunk YouTube-generáció?
INTERNET
• Kömlődi Ferenc: Webkameránk a világ szeme Online videókommunikáció
FILMEMLÉKEZET
• Harmat György: A realizmus csele Politika és művészet
TELEVÍZÓ
• Sepsi László: A rossz út Totál szívás
FILM / REGÉNY
• Lovas Anna: Törékeny életek Haruki Murakami: Norvég erdő
• Varró Attila: Ösvény vagy tisztás Norvég erdő
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Átjáróház Ki/Be Tawaret
• Báron György: Hunnia, a Paradicsom Két világ közt
MOZI
• Schubert Gusztáv: Férfit látok álmaidban
• Forgács Nóra Kinga: Egyszer fenn egyszer lenn
• Alföldi Nóra: Seraphine
• Szabó Noémi: A lány és a farkas
• Vajda Judit: Instant dohány
• Nevelős Zoltán: Winter’s Bone
• Roboz Gábor: Élve eltemetve
• Kovács Marcell: Csúcshatás
DVD
• Varga Balázs: Nosztalgia
• Kovács Marcell: 8 millió halál
• Gorácz Anikó: A varázsló álma
• Nagy V. Gergő: Bronson
• Varga Zoltán: Magasfrász
• Benke Attila: Yentl
• Tosoki Gyula: TRON, avagy a számítógép lázadása
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Lemming

Kolozsi László

Lemming – francia, 2005. Írta és rendezte: Dominik Moll. Kép: Jean-Marc Fabre. Zene: David Whitaker. Szereplők: Laurent Lucas (Alain), Charlotte Gainsbourg (Benedicte), Charlotte Rampling (Alice), Andre Dussollier (Richard). Gyártó: France 3 / Soficinema / Diaphana Films. Forgalmazó: Mokép. Feliratos. 129 perc.

Van, akinek egy szerelem, van, akinek egy osztálytalálkozó, és van – a Lemming hőse, Alain Getty ilyen –, akinek egy a lefolyóba került lemming változtatja meg az életet. A lemmingnek (Dicrostonyx torquatus), vagyis ennek az északeurópai, különös viselkedésű kisemlősnek, tehát már nem csak Walt Disney-nél és a magyar irodalomban jutott fontos szerep – Garaczi László hőse –, hanem a francia filmben is. A lemmingek a szaporodási időszakban csapatostul indulnak útnak, de útjuk inkább tekinthető kollektív öngyilkosságnak, mint a természet megkövetelte, értelmes tettnek. Dominik Moll filmjében – a futurisztikus masinákat tervező Alain kivételével – mindenki lemmingként viselkedik. Alain főnöke, Pollock úr, és Pollock úr asszonya, Alice is – Charlotte Rampling újabb nagyszerű alakítása – és (miután Alice egy balul sikerült vacsora után, eleinte a következményeket enyhítendő, majd a helyzetet súlyosbítva Alainéknél ragad) Alain felesége, Bénédicte is (a legendás énekes, Serge Gainsbourg lánya játssza).

A film története, mintegy a harmadánál, gellert kap; ettől kezdve eldönthetetlen, mit látunk: szürreális thrillert, rémdrámát vagy egzisztencialista példázatot arról, hogy senki sincs biztonságban, és még a legszürkébb, legkispolgáribb életet is kifordíthatja akár egy váratlanul felbukkanó lemming, vagy egy lemming tudattal megvert nő is. Igaz, az után a jelenet után, amelyikben az ártatlan és teljesen megzavarodott Alaint megtámadják a konyhában hemzsegő lemmingek, az is végképp eldönthetetlen, a Lemming kinek köszönhet többet: Kafkának, Philip K. Dicknek, vagy Moliere-nek. Mindenesetre nem árt az éberség: bármikor felbukkanhat egy pórul járt kisemlős (vagy, mint Moll korábbi filmjében, egy jót akaró Harry) a mi életünkben is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/05 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8612