KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/május
SÖTÉT VADNYUGAT
• Benke Attila: Kamerába lőni Western és önreflexió
• Varró Attila: Balladák a B-oldalról Western és revizionizmus
• Nevelős Zoltán: Deadwood A káosz urai
PSZICHO-FILMEK
• Pintér Judit Nóra: Az őrület mítoszai Pszicho-mozi
• Kovács Kata: Az eszképizmus lobotómiája Álomháború
• Iványi Zsófia: Horrorba hasadt lelkek Többszörös személyiségek
LATIN MOZI: KUBA
• Lénárt András: A Comandante mozija Új kubai filmek
• Bácsvári Kornélia: Titón szigete Tomás Gutiérrez Alea
• Bilsiczky Balázs: Kuba színei Beszélgetés Gödrös Frigyessel
• Gödrös Frigyes: A dolgok kezdete
MAGYAR MŰHELY
• Bikácsy Gergely: Melegítő fények Sós Ágnes portréjához
• Santa Dan: Egy meg sem született szerelem temetése Visszatérés – Retrace
• Harmat Eszter: Itt vagyunk YouTube-generáció?
INTERNET
• Kömlődi Ferenc: Webkameránk a világ szeme Online videókommunikáció
FILMEMLÉKEZET
• Harmat György: A realizmus csele Politika és művészet
TELEVÍZÓ
• Sepsi László: A rossz út Totál szívás
FILM / REGÉNY
• Lovas Anna: Törékeny életek Haruki Murakami: Norvég erdő
• Varró Attila: Ösvény vagy tisztás Norvég erdő
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Átjáróház Ki/Be Tawaret
• Báron György: Hunnia, a Paradicsom Két világ közt
MOZI
• Schubert Gusztáv: Férfit látok álmaidban
• Forgács Nóra Kinga: Egyszer fenn egyszer lenn
• Alföldi Nóra: Seraphine
• Szabó Noémi: A lány és a farkas
• Vajda Judit: Instant dohány
• Nevelős Zoltán: Winter’s Bone
• Roboz Gábor: Élve eltemetve
• Kovács Marcell: Csúcshatás
DVD
• Varga Balázs: Nosztalgia
• Kovács Marcell: 8 millió halál
• Gorácz Anikó: A varázsló álma
• Nagy V. Gergő: Bronson
• Varga Zoltán: Magasfrász
• Benke Attila: Yentl
• Tosoki Gyula: TRON, avagy a számítógép lázadása
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A fakír, aki egy IKEA-szekrényben ragadt

Fekete Tamás

The Exraordinary Journey of the Fakir – svéd, 2018. Rendezte: Ken Scott. Írta: Romain Puértolas regényéből Luc Bossi és Jon Goldman. Kép: Vincent Mathias. Zene: Nicolas Erréra. Szereplők: Dhanush (Ajatashatru), Berenice Bejo (Nelly), Erin Moriarty (Marie), Barkhad Abdi (Wiraj), Gérard Jugnot (Gustave). Gyártó: Brio Films. Forgalmazó: Vertigo Média. Szinkronizált. 92 perc.

 

A nyugati filmekben India szinte minden alkalommal összekapcsolódik az utazás motívumával is (az egyetlen üdítő kivétel Danny Boyle Gettómilliomosa), ahol a készítők jellemzően az odaútra váltanak jegyet. Az Ízek, imák, szerelmek vagy a Marigold Hotel szereplői mellett jellemző módon még az Oroszlán ausztrál nevelőszülőkhöz került, indiai születésű főhősének történetében is a hazafelé vezető út megtalálása jelenik meg az igazi kihívásként. A Fakír, aki egy IKEA szekrényben ragadt nem csupán megtartja az utazás motívumát, de hősének egész Európát átszelő, kényszerű bolyongásával azt a történet legfőbb elemévé is teszi – miközben az irányt jelölő váltót az ellentétes irányba állítja át, és immár a mi kontinensünk lesz az utazás célpontja.

A Romain Puértolas azonos című, magyarul is megjelent regényéből készült filmben hősünk, Ajatashatru csak egy rövid párizsi kiruccanást tervez, ám végül London, Barcelona és Róma is állomás lesz, ezek után pedig természetesen nem csak kalandban és tapasztalatban, de bölcsességben is gyarapodik.

Ken Scott 2013-as ön-remake-je, a két évvel korábbi Starbuck alapján újraforgatott Elpuskázva után némiképp újból saját előző rendezéséből készít új variációt; ám az Üzlet bármi áron Amerikából Berlinbe érkező befektetőinek történetével ellentétben a több helyszín és a nagyobb kulturális különbség jóval több lehetőséget kínál. Azonban hiába a téma és az irodalmi alapanyag – amely egyébként kifejezetten jópofiskodó és erőltetett –, ha a rendezőt magával ragadja a cselekmény száguldása, az eredetileg színes karaktereket pedig jócskán leegyszerűsíti, és szerethető szélhámos főhősének változatos svindlijeiről is jótékonyan megfeledkezik a könnyebb azonosulás érdekében. És ahogy Scott egyre szívesebben használja a humor helyett az érzelmeket, úgy lesz egyre nyilvánvalóbb, hogy a szórakoztatás helyett a keretként szolgáló, leegyszerűsített tanmese-jelleg a fontosabb: sorsról, lehetőségekről, sőt, menekültkérdésről.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/11 54-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13860