KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/május
SÖTÉT VADNYUGAT
• Benke Attila: Kamerába lőni Western és önreflexió
• Varró Attila: Balladák a B-oldalról Western és revizionizmus
• Nevelős Zoltán: Deadwood A káosz urai
PSZICHO-FILMEK
• Pintér Judit Nóra: Az őrület mítoszai Pszicho-mozi
• Kovács Kata: Az eszképizmus lobotómiája Álomháború
• Iványi Zsófia: Horrorba hasadt lelkek Többszörös személyiségek
LATIN MOZI: KUBA
• Lénárt András: A Comandante mozija Új kubai filmek
• Bácsvári Kornélia: Titón szigete Tomás Gutiérrez Alea
• Bilsiczky Balázs: Kuba színei Beszélgetés Gödrös Frigyessel
• Gödrös Frigyes: A dolgok kezdete
MAGYAR MŰHELY
• Bikácsy Gergely: Melegítő fények Sós Ágnes portréjához
• Santa Dan: Egy meg sem született szerelem temetése Visszatérés – Retrace
• Harmat Eszter: Itt vagyunk YouTube-generáció?
INTERNET
• Kömlődi Ferenc: Webkameránk a világ szeme Online videókommunikáció
FILMEMLÉKEZET
• Harmat György: A realizmus csele Politika és művészet
TELEVÍZÓ
• Sepsi László: A rossz út Totál szívás
FILM / REGÉNY
• Lovas Anna: Törékeny életek Haruki Murakami: Norvég erdő
• Varró Attila: Ösvény vagy tisztás Norvég erdő
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Átjáróház Ki/Be Tawaret
• Báron György: Hunnia, a Paradicsom Két világ közt
MOZI
• Schubert Gusztáv: Férfit látok álmaidban
• Forgács Nóra Kinga: Egyszer fenn egyszer lenn
• Alföldi Nóra: Seraphine
• Szabó Noémi: A lány és a farkas
• Vajda Judit: Instant dohány
• Nevelős Zoltán: Winter’s Bone
• Roboz Gábor: Élve eltemetve
• Kovács Marcell: Csúcshatás
DVD
• Varga Balázs: Nosztalgia
• Kovács Marcell: 8 millió halál
• Gorácz Anikó: A varázsló álma
• Nagy V. Gergő: Bronson
• Varga Zoltán: Magasfrász
• Benke Attila: Yentl
• Tosoki Gyula: TRON, avagy a számítógép lázadása
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Alien-mozi

Pittacus Lore: A negyedik

Twilight Zone

Vajda Judit

Sci-fi regény tiniknek a Meyer-féle Twilight – Alkonyat után szabadon.

A tudományos-fantasztikus történetek többségében az idegenek ellenséges szándékkal érkeznek a Földre; kisebbségben vannak azon opusok, melyek barátságos űrlényekről szólnak. Pittacus Lore A negyedik című munkájában pedig olyan, más bolygóról érkezett lények a főhősök, akik maguk is egy másik civilizáció tagjai elől menekülnek. A szerző azonban minden bizonnyal nem a fent levezetett képlet alapján dolgozott, hanem bevált receptet használt, ami még csak nem is a sci-fi műfajából származik. Lore sorvezetője Stephenie Meyer Alkonyat-sagája volt: a két író alkotásai közt nemcsak tartalmi, de stiláris hasonlóságok is felfedezhetők.

Akárcsak az Alkonyat-regényeket, a Lorieni krónikákat is többkötetesre tervezte írója (A negyedik után jön a Hatos fokozat), aki Meyerhez hasonlóan egy emberi formában létező, de emberfeletti kolóniát állít a középpontba, melynek tagjai – összesen kilencen, a Védők – a Lorien nevű bolygóról érkeztek, és egy-egy Őrzővel az oldalukon, tinédzserként rejtőzködnek az emberek között, egymástól távol, nyomukban a mogadoriakkal. A negyedik főhőse, a 15 éves gimnazistaként, John Smithként élő négyes számú Védő (és Őrzője) a Twilight-hősökhöz hasonlóan kisvárosi környezetben talál otthonra. A könyvből sokat megtudunk a Lorien-beli életről is, és kiderül, hogy űrlényeink – Meyer önmegtartóztató vérszívóinak mintájára – a konzervatív értékekben hisznek: egy életre választanak párt maguknak (John is örök szerelembe esik egy osztálytársnőjével). Az azonos motívumok mellett pedig hasonló az írói stílus, pontosabban annak hiánya is. A szintén egyes szám, első személyben íródott A negyedik ugyanúgy mentes bármiféle jellegzetességtől, mint Meyer szerelmes vámpírregényei. Megtervezetten nincs stílusa, teljesen köznapi módon, egyszerűen, már-már iskolásan fogalmazva adja elő a történéseket, mintha tényleg egy középiskolás fiú mesélné el az egészet.

Nem túl meglepő módon A negyedik valójában egy irodalmi kalandor, James Frey alkotása (aki korábban azzal okozott közfelháborodást, hogy saját nevén Millió apró darabban címmel jelentetett meg drogos önéletrajzi írást, ami utóbb kitalációnak bizonyult). Frey/Lore a jelek szerint nagyszerűen érti a kamaszok világát, és könnyedén talál utat hozzájuk, létrehozva ezzel egy újabb tiniszenzációt – csak a hitelesség, az őszinteség nincs sehol.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/04 . old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10583