KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/április
ISZLÁM HÁLÓ
• Baski Sándor: Nem lehet kihúzni Arab twitter
DVD
• Tosoki Gyula: Eden Lake – Gyilkos kilátások
• Nagy V. Gergő: A furcsa srác
• Czirják Pál: Ismeri a szandi-mandit?
• Teszár Dávid: Yona, a pingvinek királynője
• Varga Zoltán: Sammy nagy kalandja – A titkos átjáró
• Pápai Zsolt: A Mephisto-keringő
MOZI
• Alföldi Nóra: A gyerekek jól vannak
• Forgács Nóra Kinga: A HR-menedzser
• Vajda Judit: Kedves szomszéd
• Tüske Zsuzsanna: Hajszál híján úriember
• Sepsi László: Sorsügynökség
• Baski Sándor: A belgrádi fantom
• Pápai Zsolt: Eljő a napunk
• Kovács Kata: Ébredj velünk!
• Kovács Marcell: Ismeretlen férfi
• Parádi Orsolya: Anyát a Marsra
DVD
• Gelencsér Gábor: Az én XX. századom
ALIEN-MOZI
• Sepsi László: Valakik odafent Látogatók az űrből
MAGYAR TABU
• Bori Erzsébet: A velünk élő spicli Magyar ügynökfilmek
TÓTH ÉS TOTH
• Ruprech Dániel: A kétarcú rendező Tóth Endre // André de Toth
ALIEN-MOZI
• Varró Attila: Elidegenedés Testrablók az űrből
• Orosdy Dániel: Figyeld az eget! A sci-fi horror két klasszikusa
KRITIKA
• Kolozsi László: Békaperspektíva A zöld sárkány gyermekei
AUSZTRÁL FILM
• Zalán Márk: A kenguru ugrani készül Ausztrál új hullám
• Szalay Dorottya: A vágy motorja Jane Campion
KRITIKA
• Pálos Máté: Az elcsábított naplója Chloe – A kísértés iskolája
MAGYAR MŰHELY
• Stőhr Lóránt: Empátia és absztrakció Beszélgetés Fillenz Ádám operatőrrel
FILMISKOLA: A ZENE
• Géczi Zoltán: Ördög bújt a partitúrába Alternatív összhangzattan
• Hubay Gergely: A jóltemperált futószalag Így készül a filmzene
MAGYAR TABU
• Barotányi Zoltán: Az ügynök halála és feltámadása Gervai András: Fedőneve: „szocializmus”
MAGYAR MŰHELY
• Grunwalsky Ferenc: És mégis mozog Új magyar film
TÓTH ÉS TOTH
• Sólyom András: Kalandtúra ’39 Varsói gyors
AUSZTRÁL FILM
• Szabó Ádám: Kertvárosi holttér David Michod Ausztráliája
ALIEN-MOZI
• Vajda Judit: Twilight Zone Pittacus Lore: A negyedik
ISZLÁM HÁLÓ
• Schreiber András: Perzsa cenzor A Panahi-ügy
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI
MOZI
• Varró Attila: A Föld inváziója – Csata: Los Angeles

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Csillagkapu

Barotányi Zoltán

Kellett nekünk annyit emlegetni űrhajós isteneket: megjelentek, akár az utált rokonok, és itt maradtak a nyakunkon. Ők hozták el a fényt, a tüzet, fizikát, a nemzeti alaptantervet, no és a civilizációelméleti fejtegetések átkos hagyományát.

A tradíció akkor is dolgozik, ha véletlenül nem nézünk oda: példának okáért a legendás hírű Roland Emmerich (elégséges, ha filmjei közül csak a Tökéletes katonát említjük) ezúttal egy komplett, Kurt Russellel súlyosbított őstörténetet álmodott a béketűrő és a végtelenül képlékeny filmszalagra. Filmünk hajnalán egy ifjú lingvista felfedezi a prae egyiptomi írást, amely – bár erről még a film készítői sem tudnak – a megszólalásig emlékeztet az ősi türk-magyar rovásírásra. A fiatalember sorra desifrírozza a rejtélyes kifejezéseket: „puli”, „pörkölt”, „fokos”, „törköly”, „köcsög”, „anyád”, „paraszt” – s az egészből nem ért egy büdös kukkot sem. Ez éppen elég ok arra, hogy Kurt Russel és tucatnyi zöldsapkás társaságában átlőjék őt a legendás Téli Hatszög csillagképeivel díszített csillagkapun, egyenest a bús galaktikus messzeségbe. Itt, egy távoli bolygón Egyiptomból teleportált kolhozparasztok nyögik az igát, s szolgálják hamis, ám történetileg hiteles isteneiket: ekkor kiderül, hogy civilizációnkat messze galaxisból érkezett torz akarnokok teremtették, kiknek külcsínyét csak a belbecsük múlja alul.

A rabigát végül legyőzi a lamur, az Eizensteinen iskolázott protokoptok elzavarják Anubiszt és Oziriszt, s egy végső robbanásban feltárul a Rá napisten igazi, „nyolcadik utas” pofája. Igaz is: ez utóbbi teremtmény szintúgy megpróbált érintkezésbe lépni az emberi fajjal, de hasztalan civilizatorikus gesztusok helyett megelégedett a peték lerakásával. Magunk között legyen mondva: neki volt igaza.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/05 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=870