KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/április
ISZLÁM HÁLÓ
• Baski Sándor: Nem lehet kihúzni Arab twitter
DVD
• Tosoki Gyula: Eden Lake – Gyilkos kilátások
• Nagy V. Gergő: A furcsa srác
• Czirják Pál: Ismeri a szandi-mandit?
• Teszár Dávid: Yona, a pingvinek királynője
• Varga Zoltán: Sammy nagy kalandja – A titkos átjáró
• Pápai Zsolt: A Mephisto-keringő
MOZI
• Alföldi Nóra: A gyerekek jól vannak
• Forgács Nóra Kinga: A HR-menedzser
• Vajda Judit: Kedves szomszéd
• Tüske Zsuzsanna: Hajszál híján úriember
• Sepsi László: Sorsügynökség
• Baski Sándor: A belgrádi fantom
• Pápai Zsolt: Eljő a napunk
• Kovács Kata: Ébredj velünk!
• Kovács Marcell: Ismeretlen férfi
• Parádi Orsolya: Anyát a Marsra
DVD
• Gelencsér Gábor: Az én XX. századom
ALIEN-MOZI
• Sepsi László: Valakik odafent Látogatók az űrből
MAGYAR TABU
• Bori Erzsébet: A velünk élő spicli Magyar ügynökfilmek
TÓTH ÉS TOTH
• Ruprech Dániel: A kétarcú rendező Tóth Endre // André de Toth
ALIEN-MOZI
• Varró Attila: Elidegenedés Testrablók az űrből
• Orosdy Dániel: Figyeld az eget! A sci-fi horror két klasszikusa
KRITIKA
• Kolozsi László: Békaperspektíva A zöld sárkány gyermekei
AUSZTRÁL FILM
• Zalán Márk: A kenguru ugrani készül Ausztrál új hullám
• Szalay Dorottya: A vágy motorja Jane Campion
KRITIKA
• Pálos Máté: Az elcsábított naplója Chloe – A kísértés iskolája
MAGYAR MŰHELY
• Stőhr Lóránt: Empátia és absztrakció Beszélgetés Fillenz Ádám operatőrrel
FILMISKOLA: A ZENE
• Géczi Zoltán: Ördög bújt a partitúrába Alternatív összhangzattan
• Hubay Gergely: A jóltemperált futószalag Így készül a filmzene
MAGYAR TABU
• Barotányi Zoltán: Az ügynök halála és feltámadása Gervai András: Fedőneve: „szocializmus”
MAGYAR MŰHELY
• Grunwalsky Ferenc: És mégis mozog Új magyar film
TÓTH ÉS TOTH
• Sólyom András: Kalandtúra ’39 Varsói gyors
AUSZTRÁL FILM
• Szabó Ádám: Kertvárosi holttér David Michod Ausztráliája
ALIEN-MOZI
• Vajda Judit: Twilight Zone Pittacus Lore: A negyedik
ISZLÁM HÁLÓ
• Schreiber András: Perzsa cenzor A Panahi-ügy
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI
MOZI
• Varró Attila: A Föld inváziója – Csata: Los Angeles

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Folyópart tangó

Szentgyörgyi Rita

 

Szulambek Mamilov szép meséje akár a „hétköznapi románc” címet is viselhetné. Miről szól tehát ez a folyóparti hangulatokból, falusi életképekből, az egyhangúságba ünnepet csempésző pillanatokból építkező film? Elsősorban Jekatyerináról (Valentyina Fedotova árnyalt színészi alakításában), aki a lakótelepi élet szorításából kiszabadulva, szülőfalujában tölti szabadságát. Jó külsejű, értelmes, elvált asszony, társtalanul él. Magányát, ha csak átmenetileg is, de orvosolják mindazok, akikhez meleg családi, baráti kötelék fűzi: a dolgos szülők, Pása, a nagyhangú, minden lében kanál brigádvezető, Anasztázia, a szintén társ nélkül élő, életvidám barátnő, és mindenekfelett a csendes, zárkózott természetű Fjodor. Egy fesztelen hangvételű baráti találkozón ismerkednek meg, a kölcsönös vonzalomból folyóparti kalandnak induló szerelem bontakozik ki.

Hogy a „hétköznapi románcból” nem szirupos szerelmi történet kerekedett, elsősorban annak köszönhető, hogy a rendező markáns környezetbe, időnként a hely szelleméhez illő humoros helyzetekbe állítja hétköznapi hőseit. A képsorok valósághűen tükrözik vissza a falusi életforma értékeit és árnyoldalait, a középpontban két magányos ember pillanatnyi boldogságával. Más szóval a Folyóparti tangó a bensőséges – kiszolgáltatott – kapcsolatok mellett tesz hitet, egy Mihalkovéhoz hasonló – és méltó – formavilág eszközeivel.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1985/06 54-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6102