KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/április
ISZLÁM HÁLÓ
• Baski Sándor: Nem lehet kihúzni Arab twitter
DVD
• Tosoki Gyula: Eden Lake – Gyilkos kilátások
• Nagy V. Gergő: A furcsa srác
• Czirják Pál: Ismeri a szandi-mandit?
• Teszár Dávid: Yona, a pingvinek királynője
• Varga Zoltán: Sammy nagy kalandja – A titkos átjáró
• Pápai Zsolt: A Mephisto-keringő
MOZI
• Alföldi Nóra: A gyerekek jól vannak
• Forgács Nóra Kinga: A HR-menedzser
• Vajda Judit: Kedves szomszéd
• Tüske Zsuzsanna: Hajszál híján úriember
• Sepsi László: Sorsügynökség
• Baski Sándor: A belgrádi fantom
• Pápai Zsolt: Eljő a napunk
• Kovács Kata: Ébredj velünk!
• Kovács Marcell: Ismeretlen férfi
• Parádi Orsolya: Anyát a Marsra
DVD
• Gelencsér Gábor: Az én XX. századom
ALIEN-MOZI
• Sepsi László: Valakik odafent Látogatók az űrből
MAGYAR TABU
• Bori Erzsébet: A velünk élő spicli Magyar ügynökfilmek
TÓTH ÉS TOTH
• Ruprech Dániel: A kétarcú rendező Tóth Endre // André de Toth
ALIEN-MOZI
• Varró Attila: Elidegenedés Testrablók az űrből
• Orosdy Dániel: Figyeld az eget! A sci-fi horror két klasszikusa
KRITIKA
• Kolozsi László: Békaperspektíva A zöld sárkány gyermekei
AUSZTRÁL FILM
• Zalán Márk: A kenguru ugrani készül Ausztrál új hullám
• Szalay Dorottya: A vágy motorja Jane Campion
KRITIKA
• Pálos Máté: Az elcsábított naplója Chloe – A kísértés iskolája
MAGYAR MŰHELY
• Stőhr Lóránt: Empátia és absztrakció Beszélgetés Fillenz Ádám operatőrrel
FILMISKOLA: A ZENE
• Géczi Zoltán: Ördög bújt a partitúrába Alternatív összhangzattan
• Hubay Gergely: A jóltemperált futószalag Így készül a filmzene
MAGYAR TABU
• Barotányi Zoltán: Az ügynök halála és feltámadása Gervai András: Fedőneve: „szocializmus”
MAGYAR MŰHELY
• Grunwalsky Ferenc: És mégis mozog Új magyar film
TÓTH ÉS TOTH
• Sólyom András: Kalandtúra ’39 Varsói gyors
AUSZTRÁL FILM
• Szabó Ádám: Kertvárosi holttér David Michod Ausztráliája
ALIEN-MOZI
• Vajda Judit: Twilight Zone Pittacus Lore: A negyedik
ISZLÁM HÁLÓ
• Schreiber András: Perzsa cenzor A Panahi-ügy
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI
MOZI
• Varró Attila: A Föld inváziója – Csata: Los Angeles

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Orosz média

Kino

Vígh Zoltán

Minden művészetek közül számunkra legfontosabb a film. Ezt ugyan a szovjet kisiskolásoknak is illett tudnia, pontos kötet- és lapszámmal a Lenin összesből. Ma azonban a hajdani évi százas szériák helyett jó kéttucatnyi, átlag költségvetésű film készül, már ha találnak elegendő szponzort, mert az államilag finanszírozott alkotás is a múlté.

Van helyette viszont orosz filmshowbiznisz, amelynek sztárjai és pénzeszsákjai évente kétszer sereglenek: egyszer az, egyre szegényedő moszkvai filmfesztiválon, másodjára pedig a hazai Oscar-pótló szemlén, a Niké-díj kiosztásán. Ezeken az eseményeken azonban sokkal nagyobb figyelem irányul a meghívottak öltözékére, partnerválasztására és csípős megjegyzéseikre, mint magukra a díjazottakra.

Pedig az orosz filmek nem rosszak. Mivel rendületlenül divatos a történelem, és akadnak rámenős producerek, nem gond kiállítani egy-két kozákszázadot vagy néhány elsőosztályúan konzervált Ferdinánd rohamlöveget. Eltűntek viszont a kötelező, egyébként teljesen felesleges betétdalok, amelyeket rendszerint a vászon közepén könnyben ázó hősnők adnak elő. Az általános filmhangulat inkább a kegyetlenség és az abszurditás felé hajlik.

Az 1996-os év nagy sikerének a Kaukázusi fogoly ígérkezik, ami nem azonos Tolsztoj azonos című művével. Bár a történet hasonló, most játszódik, és arról szól, hogy mi történik két orosz katonával – egy megkeseredett zászlóssal és egy tapasztalatlan újonccal –, akik harcias kaukázusi hegylakók (csecsenek? dagesztániak? abházok?) fogságába esnek. A kritikusok egy része legalább akkora szenzációnak jósolja, mint Mihalkov Csalóka napfényét (ezt ki fordíthatta így, amikor az Utomljonnije szolncem bágyasztó, őrjítő, perzselő szoláris tevékenységre utal?). A hasonlatosságot erősíti, hogy Mihalkov filmjének NKVD-ügynöke, Oleg Mensikov alakítja az öreg katonát, ami önmagában sikert ígér.

De akad figyelemreméltó a kevésbé körülreklámozott mozik között is. Ilyen A vadászat nemzeti sajátosságai című gonosz szatíra, amelyben tisztán fellelhetők a gogoli hagyományok. A sztori: finn történészhallgató disszertációt ír a vadászat kultúrtörténetéről, és Karéliában szeretné megnézni, milyen most az orosz hajsza. Álmaiban franciául beszélő arisztokraták, gárdatisztek, kozák atamánok űzik a vadat. A valóságban egy orosz tábornok sleppjévell együtt tanyázik le – természetvédelmi területen és vadászati idényen kívül –, hogy napokig tar vodkativornyát lásson. A film készítőinek maró nemzeti öngúnya számtalan képtelen szituációra ad muníciót, hogy végül reményvesztett apátiába torkolljon. Rövid idő alatt a normális finn, aki a film elején még a civilizáció reménysugara volt az oroszországi káoszban, hozzáidomul tehetetlen vendéglátóihoz.

Különben Moszkvában orosz filmet nézni meglehetősen nehéz – a mozik java részében friss hollywoodi produkciókat vetítenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/06 18. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=313